Részes eset
A részes vagy részeshatározói eset, latinul dativus (a dō, dăre ’adni’ igéből) a ragozó nyelvekben a nyelvtani esetek egyike, amely a mondatban általában a részeshatározó szerepét tölti be. Tágabb értelemben valamely személy vagy dolog felé irányuló vagy azzal kapcsolatos cselekvést vagy történést jelöl; precízebben a helyviszonyok közül a lazábban behatárolható irányt (szemben a pontosabb célt jelölő tárgyesettel).
Használata[szerkesztés]
A magyarban a -nak/-nek esetrag, vagy a részes névmás (nekem, neki stb.) fejezi ki: Adtam egy könyvet Péternek. Adtam neki egy könyvet.
Az indoeurópai nyelvek többségében a dativus fejezi ki a neki, tőle, olykor a vele [kapcsolatban] jelentéseit, és sokszor az ún. „indirekt tárgyesetet” (vagyis amelyet magyarra tárgyesetű szóval fordítunk, de az érintett személy vagy dolog nem képezi a cselekvés vagy történés tárgyát, hanem csak kapcsolatban áll vele).
A részes eset időnként váltakozhat a tárgyesettel, például angolt tanít a gyereknek és angolra tanítja a gyereket.
Példák más nyelvekből[szerkesztés]
Néhány példa a dativus és az azt kifejező szerkezetek használatára más nyelvekből:
- latin: Gratias tibi ago. „Köszönöm neked.”
- német: Ich gebe dem Mädchen einen Apfel. „Adok a lánynak egy almát.”
A spanyolban és az olaszban többnyire elöljárószók töltik be a dativus szerepét, csak a személyes névmások őrizték meg a dativusi esetet:
- Pregúntale a tu amigo. „Kérdezd meg a barátodtól.” – A spanyolban különösképpen gyakori a dativus indirekt tárgyként való használata, így számos tárgyas igénél külön meg kell tanulni, hogy dativus vagy accusativus-e a vonzatuk.
Az angolban is kiveszett a névszóragozás, így a dativust egy hasonló értelmű elöljáróval helyettesíti:
- Show this picture to him. „Mutasd meg neki ezt a képet!”
Speciális mondattani helyzetekben (indirekt tárgy) a dativusi szerepű mondatrész a tárggyal egyező alakú lehet, azaz elöljáró nélkül állhat:
- Show him a picture. „Mutass neki egy képet!”
