Regiszter (nyelvészet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A regiszter annak a nyelvváltozatnak a neve a szociolingvisztikában, amely egy meghatározott témához, tárgyhoz vagy cselekvéshez kötődik. A regisztereket leginkább szókincsükkel szokták jellemezni, de eltérő nyelvtani jegyeik is lehetnek. Bármilyen tevékenységnek meglehet a maga regisztere, legyen az a labdarúgás, a biokémia vagy a virágkötészet. Jól ismert szakmai regisztere van a jognak és az orvostudománynak: az orvosi regiszterben a patella a térdkalács, a medicamentum az orvosság neve. A regiszterek valamely rangtárs csoporthoz tartozóként azonosíthatják a beszélőket, éppen ezért gyakran zsargonnak is nevezik őket azok, akik nem tartoznak a kérdéses csoporthoz. (A hagyományos magyar nyelvészeti irodalomban többnyire a csoportnyelv (szaknyelv) használatos a regiszter neveként. A regiszter efféle meghatározása elsősorban az angolszász nyelvészethez kötődik.

A francia nyelvészeti használatában a regiszter a nyelvi megformálás hierarchiájára utal.

R E G I S Z T E R E K P É L D Á K
irodalmi, pallérozott ittas, italos, illuminált botorság, ostobaság
szokásos, hétköznapi részeg butaság
fesztelen, társalgási be van rúgva, elázott hülyeség, marhaság
közönséges, vulgáris beszopott, piás, siker, mátó faszság
  • Eszerint a regiszter a formalitás (viszonyulás) dimenziójaként ragadható meg:
INFORMÁLIS (könnyed, fesztelen, oldott) → FORMÁLIS (merev, szertartásos)
  • A különböző regiszterek elemeihez eltérő értékítéletek társulnak (stílusérték), eltér például az egyes szavak (például részeg és piás) társadalmi elfogadottsága vagy vélt „helyessége”:
KÖZÖNSÉGES (durva stb.) → KIFINOMULT (elegáns stb.)
  • Harmadrészt a regiszter utal a társadalmi hierarchiában betöltött státusra. Például a vulgarizmus összefügg „az alacsony tömeg” (latin: vulgus) nyelvhasználatával, illetve a regiszter általában nem független a beszélők csoportokra való tagolódásától sem (diákok, jogászok, zsokék stb.). Az olyan „formális” regiszterbe sorolható mondatok, mint például Nem volt megállapítható az idegenkezűség, illetve Semlegesítette az elkövetőt vagy Az alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a gépjárművét egyben foglalkozási csoportra és használati színtérre is utalnak (lévén tipikus rendőri-bírósági fordulatok).
A regiszter három dimenziója

Források[szerkesztés]

  • Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. ISBN 963-7094-02-4
  • Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997. ISBN 963-7171-73-8