Grönlandi nyelv
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Grönlandi nyelv Kalaallisut | |
Beszélik | Grönland (Dánia) |
Terület | Észak-Amerika |
Beszélők száma | nagyjából 57 000[1] fő |
Nyelvcsalád | eszkimó-aleut inuit grönlandi |
Írásrendszer | latin írás |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Grönland[2] |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | kl |
ISO 639-2 | kal |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalaallisut témájú médiaállományokat. |
A kalaallisut nyelv (más néven grönlandi, grönlandi eszkimó vagy grönlandi inuktitut) egy eszkimó-aleut nyelv (ezen belül az eszkimó nyelvek inuit ágához tartozik), melyet Grönlandon beszélnek. Közel áll a kanadai nyelvekhez, mint például az inuktituthoz. A nyelv nagyon hasonlít rokonaihoz. Gyakorlatilag nincsenek összetett szavak, mivel ezekre a szavakra már más kifejezés van.
A grönlandi nyelvet három fő dialektusban beszélik: északgrönlandi, nyugatgrönlandi és keletgrönlandi. Ezekből a nyugatgrönlandi a legelterjedtebb, ezt hívják más néven kalaallisutnak. Az északi nyelvjárást – az inuktunt – Qaanaaq (Thule) város környékén beszélik; ez áll a legközelebb a kanadai inuktitut nyelvhez. A kalaallisut nyelvet mintegy 50 000 ember beszéli – többen, mint az összes más eszkimó-aleut nyelvet együttvéve.
A kalaallisut nyelv kétfajta szófajt különböztet meg: főneveket és igéket. Mindkét kategória felosztható tárgyas és tárgyatlan szavakra. A nyelv megkülönböztet négy személyt (1., 2., 3. és visszaható 3.), valamint egyes és többes számot, de az inuktituttól eltérően nem alkalmazza az ún. duálist (kettes számot).
Az igéknek hét módja van: kijelentő mód, főnévi igenévi mód, felszólító mód, óhajtó mód, múlt idejű kötőmód, jövő idejű kötőmód, általános kötőmód.
A főneveknek tíz esetét ismerik: abszolutív, ergatív, ekvatív, instrumentális, lokatív, allatív, ablatív, perlatív, és bizonyos főneveknél az alany- és tárgyeset is előfordul. Az igeragozás két személyre utal, az alanyra és a tárgyra, amelyeket személy és szám szerint is megkülönböztetnek. A tárgyas főnevek birtokos ragot hordoznak.
A legtöbb kanadai nyelvvel szemben a kalaallisut nem az inuktitut írást használja, hanem a latin ábécét. A speciális kra betűt (ĸ) az 1973-as írásreformig kizárólag a kalaallisut nyelv használta, amikor is a q betű váltotta fel.
Források[szerkesztés]
- ↑ Ethnologue
- ↑ Law of Greenlandic Selfrule (see chapter 7)[1] (dánul)
További információk[szerkesztés]
|