ISO 639-2

Az ISO 639-2:1998, Codes for the representation of names of languages — Part 2: Alpha-3 code (Kódok a nyelvek neveinek megjelenítéséhez – 2. rész: Alpha-3 kód), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization; ISO) által kiadott ISO 639 nemzetközi nyelvi szabványsorozat második része, mely 464 hárombetűs nyelvkódot tartalmaz.

A szabványt kifejlesztését az ISO két technikai bizottsága, az ISO Technical Committee 37, Subcommittee 2 és az ISO Technical Committee 46, Subcommittee 4 végezte. Kidolgozása 1989-ben kezdődött el, mivel az addigi ISO 639-1 szabvány kétbetűs kódjai elégtelennek bizonyultak a szükséges számú kód képzéséhez. A szabványt 1998-ban bocsátották ki.

Az ISO 639-2 szabvány regisztrációszolgáltatója a washingtoni Kongresszusi Könyvtár (ISO 639-2/RA), mely a javasolt változtatásokat fogadja és nyomonköveti.

A szabvány tartalma

Az ISO 639-2 az ISO 639-1 (jelentős) kibővítésének tekinthető. Ezért minden olyan nyelvet tartalmaz, ami már a 639-1-ben is szerepelt, így az ISO 639-1 az ISO 639-2 részhalmazának tekinthető: a 639-1 valamennyi kétbetűs kódjának van tehát hárombetűs megfelelője a 639-2-ben (melyet a szabvány további részei is használnak), fordítva azonban ez nem érvényes.

Kizárólag gépi felhasználásra tervezett nyelvek, mint például programnyelvek, nem szerepelnek a kódtáblában, ahogy az ISO 639 szabvány egyik részében sem.

Az ISO 639-2 az egyes nyelveket bizonyos kategóriákba (területekbe (Scopes)) sorolja, az alábbiak szerint:

• Önálló nyelvek (Individual languages); ezen belül a következő típusokat (Types) különíti el :
  • Élő nyelvek (Living languages)
  • Kihalt nyelvek (napjainkban vagy az ókor után kihalt) (Extinct languages)
  • Ókori nyelvek (az ókorban kihalt) (Ancient languages)
  • Történelmi nyelvek (Historic languages)
  • Mesterséges nyelvek (Constructed languages)
• Makronyelvek (Macrolanguages)
• Kollektív nyelvek, nyelvi gyűjtemények vagy gyűjtőnyelvek (Collections of languages, collective languages)
• Dialektusok, nyelvváltozatok (Dialects)
• Helyi használatra fenntartott kódok (Reserved for local use)
• Speciális helyzetekre fenntartott kódok (Special situations)

Terminológiai és bibliográfiai (B és T) kódok

Az ISO 639-2-ben bizonyos nyelvek jelölésére két kód szerepel: egy T-kód a terminológiai alkalmazásokra (ISO 639-2/T), egy B-kód pedig a bibliográfiai alkalmazásokra (ISO 639-2/B). A szabvány valamennyi nyelvének van T-kódja, B-kódja azonban eredetileg csak 23-nak, amiből jelenleg már csak 20 van érvényben (a visszavontak a táblázatban dőlttel és mínusz jellel jelezve). A T-kódok a nyelvek saját elnevezéseiből származnak (és a 639-1 kétbetűs kódjainak bővítései), míg a B kódok a nyelvek angol neveiből erednek. Valamennyi B-kóddal rendelkező nyelv élő és önálló nyelv, és a 639-1 is tartalmazza.

A T/B kettős kódokat az ISO 639 szabványcsaládban csak a 639-2 használja. A T-kódokat használja a továbbiakban 639-2-t kibővítő ISO 639-3 szabvány . A B-kódok az ISO 639-ben a továbbiakban már nem fordulnak elő, de ahol vannak, ott ezek képezik alapját az ISO 15924 írásrendszer-szabvány kódjainak.

Az ISO 639-2 T és B kóddal is rendelkező nyelvei
nyelv	639-1	639-2/T	639-2/B
albán	sq	sqi	alb
baszk	eu	eus	baq
burmai	my	mya	bur
cseh	cs	ces	cze
francia	fr	fra	fre
görög (modern, 1453-)	el	ell	gre
grúz	ka	kat	geo
holland	nl	nld	dut
horvát	hr	hrv	-scr [a]
izlandi	is	isl	ice
kínai	zh	zho	chi
macedón	mk	mkd	mac
maori	mi	mri	mao
maláj	ms	msa	may
német	de	deu	ger
örmény	hy	hye	arm
perzsa	fa	fas	per
román	ro	ron	rum
szerb	sr	srp	-scc [a]
szlovák	sk	slk	slo
tibeti	bo	bod	tib
walesi	cy	cym	wel
Megjegyzések
↑ a: a B-kód 2008. 06. 28-án visszavonva (lásd: Code Changes)

Speciális helyzetek kódjai

Az ISO 639-2 külön kódokat rendel egyes speciális helyzetekhez:

• mis – kódolatlan nyelv (uncoded, korábban miscellaneous languages)
• mul – sok nyelv (multiple languages) Olyan helyzetekre, amelyekben sok nyelv használatos, de az összes egyedi nyelvkódot nem praktikus megadni.
• und – meghatározatlan nyelv (undetermined languages) Olyan helyzetekre, amelyekben fel kellene ugyan tüntetni egy vagy több nyelvet, a feltüntetendő nyelv azonban pontosan nem azonosítható.
• zxx – nyelvészeti tartalom nélküli kód (no linguistic content, not applicable) (hozzáadva: 2006. január 11.) Olyan helyzetekre, amelyekben a rendszer leírása miatt szükséges egy nyelvi azonosító, de a leírt elem ténylegesen nem tartalmaz nyelvészeti tartalmat.
• qaa-qtz – (local use) Helyi használatra fenntartott, a szabványban nem használt kódtartomány.

Kollektív nyelvkódok

Az ISO 639-2 66 úgynevezett kollektív nyelvkódot is tartalmaz. Ezek nem egyes önálló nyelveket, hanem egymással tágabb rokonságban álló nyelvek csoportjait határozzák meg (genetikai vagy területi alapú nyelvcsaládokat és -csoportokat). A makronyelvekkel szembeni jellemzőjük az, hogy az egyes csoportokon belüli nyelvek egymással semmilyen kontextusban sem cseréhetőek fel. Az ISO 639-3 a kollektív kódokat nem tartalmazza, az ISO 639-5 azonban, kettő kivételével igen. A két szabvány e közös metszetét ISO 639-2/639-5 jelzéssel is szokás szerepeltetni.

1. Az ISO 639-2-ben még szereplő, de az ISO 639-5-ből már hiányzó kollektív kódok (2):
   • bih Bihári nyelvek (ISO 639-1 kódja bh)
   • him Himacsáli nyelvek
2. A mind az ISO 639-2-ben, mind az ISO 639-5-ben szereplő kollektív kódok (64). A g (teljes nyelvcsoport; 29) és az r (részleges vagy maradék nyelvcsoport; 35) jelzetek az ISO 639-5 szerint vannak.

Nyelvi kódlista:

Az ISO 639-2 teljes és maradék (nyelv)csoportjai (kollektív kódok)
639-2 kód	g / r	Magyar név	Angol név	Megjegyzések
afa	r	afroázsiai nyelvek	Afro-Asiatic languages
alg	g	algonkin nyelvek	Algonquian languages
apa	g	apacs nyelvek (déli-atapaszka nyelvek)	Apache languages
art	r	mesterséges nyelvek	Artificial languages
ath	g	atapaszka nyelvek	Athapascan languages
aus	g	ausztráliai nyelvek	Australian languages
bad	g	banda nyelvek	Banda languages
bai	g	bamileke nyelvek	Bamileke languages
bat	r	balti nyelvek	Baltic languages
ber	r	berber nyelvek	Berber languages
bnt	r	bantu nyelvek	Bantu languages
btk	g	batak nyelvek	Batak languages
cai	r	közép-amerikai indián nyelvek	Central American Indian languages
cau	r	kaukázusi nyelvek	Caucasian languages
cel	r	kelta nyelvek	Celtic languages
cmc	g	csam nyelvek*	Chamic languages
cpe	r	angol alapú kreol és pidzsin	Creoles and pidgins, English based
cpf	r	francia alapú kreol és pidzsin	Creoles and pidgins, French-based
cpp	r	portugál alapú kreol és pidzsin	Creoles and pidgins, Portuguese-based
crp	r	kreol és pidzsin nyelvek / kreol és pidzsin nyelvek	Creoles and pidgins
cus	r	kusita nyelvek	Cushitic languages
day	g	Land dajak nyelvek*	Land Dayak languages
dra	r	dravida nyelvek	Dravidian languages
fiu	r	finnugor nyelvek	Finno-Ugrian languages
gem	r	germán nyelvek	Germanic languages
ijo	g	ijo nyelvek	Ijo languages
inc	r	indoárja nyelvek*	Indic languages
ine	r	indoeurópai nyelvek	Indo-European languages
ira	r	iráni nyelvek	Iranian languages
iro	g	irokéz nyelvek	Iroquoian languages
kar	g	karen nyelvek	Karen languages
khi	r	koiszan nyelvek	Khoisan languages
kro	g	kru nyelvek*	Kru languages
map	r	ausztronéz nyelvek	Austronesian languages
mkh	r	mon–khmer nyelvek	Mon-Khmer languages
mno	g	manobo nyelvek	Manobo languages
mun	g	munda nyelvek	Munda languages
myn	g	maja nyelvek	Mayan languages
nah	g	nahuatl nyelvek*	Nahuatl languages
nai	r	észak-amerikai indián nyelvek	North American Indian languages
nic	r	niger-kongói nyelvek	Niger-Kordofanian languages
nub	g	núbiai nyelvek	Nubian languages
oto	g	otomi nyelvek / oto-pame nyelvek	Otomian languages (Oto-Pamean)
paa	r	pápua nyelvek	Papuan languages
phi	r	filippínó nyelvek	Philippine languages
pra	g	prákrit nyelvek	Prakrit languages
roa	r	újlatin nyelvek*	Romance languages
sai	r	dél-amerikai indián nyelvek	South American Indian languages
sal	g	szalis nyelvek	Salishan languages
sem	r	sémi nyelvek	Semitic languages
sgn	g	jelnyelvek*	Sign Languages
sio	g	sziú nyelvek	Siouan languages
sit	r	sino-tibeti nyelvek	Sino-Tibetan languages
sla	r	szláv nyelvek	Slavic languages
smi	r	számi nyelvek	Sami languages
son	g	szongaj nyelvek*	Songhai languages
ssa	r	nílo-szaharai nyelvek*	Nilo-Saharan languages
tai	r	tai nyelvek*	Tai languages
tup	g	tupi nyelvek	Tupi languages
tut	r	altaji nyelvek	Altaic languages
wak	g	vakasan nyelvek*	Wakashan languages
wen	g	szorb nyelvek	Sorbian languages
ypk	g	jupik nyelvek	Yupik languages
znd	g	zande nyelvek	Zande languages

A szabvány kódváltozásai

Az ISO 639-2 kódtáblában bekövetekezett valamennyi változás az ISO 639-2 Registration Authority alapján ("Additions/Changes to ISO 639 Codes as published in ISO 639-1:1988 and ISO 639-2:1998.", 2010. október 18-ig).

A táblázathoz: A változások típusai: K+ = új kód (és egyben új nyelv) hozzáadása, K- = kód visszavonása (a visszavont kód []-ben, előtte "-" jellel, pl. [-mo]), K± = kódcsere (régi kód visszavonása, új kód hozzáadása); N+ = névváltozat hozzáadása, N- = névváltozat eltávolítása, N± = névcsere (régi név helyett új).

Az ISO 639-2 kód-és névváltozásai
ISO kód		Nyelv neve		Változtatás
639-1	639-2	magyar	angol	dátuma	típusa
	ady		Adyghe; Adygei	2003. 05. 05.	K+
	afa		Afro-Asiatic languages	2009. 03. 03.	N±[a1]
	ain		Ainu	2005. 08. 16	K+
	alt		Southern Altai	2005. 05. 05	K+
	anp		Angika	2005. 11. 08	K+
	apa		Apache languages	2009. 03. 03.	N±[f1]
	arc		Official Aramaic (700-300 BCE); Imperial Aramaic (700-300 BCE)	2007. 05. 29	N±[c1]
	arn		Mapudungun; Mapuche	2006. 10. 26	N±[c2]
	art		Artificial languages	2009. 03. 03.	N±[a2]
	ast		Asturian; Bable; Leonese; Asturleonese	2001. 09. 24.	K+
	ast		Asturian; Bable; Leonese; Asturleonese	2007. 10. 29	N+
	bad		Banda languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	bai		Bamileke languages	2009. 03. 03.	N±[f2]
	bat		Baltic languages	2009. 03. 03.	N±[a3]
	bej		Beja; Bedawiyet	2007. 10. 18	N+
	ber		Berber languages	2009. 03. 03.	N±[a4]
	bin		Bini; Edo	2006. 11. 22	N-[c3]
	bnt		Bantu languages	2009. 03. 03.	N±[a5]
	btk		Batak languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	byn		Blin; Bilin	2003. 10. 27	K+
	cai		Central American Indian languages	2009. 03. 03.	N±[a6]
	car		Galibi Carib	2006. 11. 22	N±[c4]
	cau		Caucasian languages	2009. 03. 03.	N±[a7]
	cel		Celtic languages	2009. 03. 03.	N±[a8]
	chp		Chipewyan; Dene Suline	2007. 10. 18	N+
	cpe		Creoles and pidgins, English based	2009. 03. 03.	N±[a9]
	cpf		Creoles and pidgins, French-based	2009. 03. 03.	N±[a10]
	cpp		Creoles and pidgins, Portuguese-based	2009. 03. 03.	N±[a11]
	crh		Crimean Tatar; Crimean Turkish	2003. 05. 14.	K+
	crp		Creoles and pidgins	2009. 03. 03.	N±[a12]
	csb		Kashubian	2003. 05. 19.	K+
	cus		Cushitic languages	2009. 03. 03.	N±[a13]
	dar		Dargwa	2003. 03. 24.	K+
	day		Land Dayak languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	dra		Dravidian languages	2009. 03. 03.	N±[a14]
	dsb		Lower Sorbian	2003. 09. 01.	K+
	fil		Filipino; Pilipino	2004. 09. 21	K+
	fiu		Finno-Ugrian languages	2009. 03. 03.	N±[a15]
	frr		Northern Frisian	2005. 11. 08	K+
	frs		Eastern Frisian	2005. 11. 16.	K+
	gem		Germanic languages	2009. 03. 03.	N±[a16]
	gsw		Swiss German; Alemannic; Alsatian	2005. 11. 04.	K+
	gsw		Swiss German; Alemannic; Alsatian	2006. 12. 08.	N±[d]
	gsw		Swiss German; Alemannic; Alsatian	2008. 03. 05.	N+[c5]
	him		Himachali languages; Western Pahari languages	2009. 09. 01.	N±[c6]
	hmn		Hmong; Mong	2010. 03. 29.	N+
hr	hrv [-scr]		Croatian	2008. 06. 28.	K-[k1]
	hsb		Upper Sorbian	2003. 09. 01.	K+
	ijo		Ijo languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	inc		Indic languages	2009. 03. 03.	N±[a17]
	ine		Indo-European languages	2009. 03. 03.	N±[a18]
	inh		Ingush	2003. 03. 24.	K+
	ira		Iranian languages	2009. 03. 03.	N±[a19]
	iro		Iroquoian languages	2009. 03. 03.	N±[f3]
	jbo		Lojban	2003. 09. 02.	K+
jv [-jw]	jav [-jaw]		Javanese	2001. 08. 13.	K±[k2]
	kac		Kachin; Jingpho	2006. 10. 27.	N+[c7]
	kar		Karen languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	kbd		Kabardian	2003. 01. 29.	K+
	khi		Khoisan languages	2009. 03. 03.	N±[a20]
	kho		Khotanese; Sakan	2008. 10. 21.	N+[c8]
	krc		Karachay-Balkar	2003. 05. 05.	K+
	krl		Karelian	2005. 11. 21.	K+
	kro		Kru languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	map		Austronesian languages	2009. 03. 03.	N±[a21]
	mdf		Moksha	2003. 05. 05.	K+
	mic		Mi'kmaq; Micmac	2004. 11. 10.	N+[c9]
	mis		Uncoded languages	2007. 06. 13.	N±[s1]
	mkh		Mon-Khmer languages	2009. 03. 03.	N±[a22]
	mnc		Manchu	2000. 02. 18.	K+
mo[-mo]	mol[-mol]	moldáv	Moldavian	2008. 11. 03.	K-[k3]
	mwl		Mirandese	2004. 09. 21.	K+
	myv		Erzya	2003. 05. 05.	K+
	nah		Nahuatl languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	nai		North American Indian languages	2009. 03. 03.	N±[c10]
	nap		Neapolitan	2002. 08. 02.	K+
	nds		Low German; Low Saxon; German, Low; Saxon, Low	2000. 05. 31.	K+
	nic		Niger-Kordofanian languages	2009. 03. 03.	N±[a23]
	mog		Nogai	2003. 03. 04.	K+
	nqo		N'Ko	2006. 05. 21.	K+
	nso		Pedi; Sepedi; Northern Sotho	2004. 10. 28.	N+[c11]
	nwc		Classical Newari; Old Newari; Classical Nepal Bhasa	2004. 03. 05.	K+
	oto		Otomian languages	2009. 03. 03.	N±[f4]
	paa		Papuan languages	2009. 03. 03.	N±[a24]
	pam		Pampanga; Kapampangan	2007. 10. 18.	N+
	phi		Philippine languages	2009. 03. 03.	N±[a25]
	pra		Prakrit languages	2009. 03. 03.	N±[f5]
	pro		Provençal, Old (to 1500); Occitan, Old (to 1500)	2008. 07. 08.	N+[c12]
	rar		Rarotongan; Cook Islands Maori	2006. 10. 25.	N+[c13]
	roa		Romance languages	2009. 03. 03.	N±[a26]
	rup		Aromanian; Arumanian; Macedo-Romanian	2005. 09. 20.	K+
	sai		South American Indian languages	2009. 03. 03.	N±[a27]
	sal		Salishan languages	2009. 03. 03.	N±[f6]
	scn		Sicilian	2004. 09. 21.	K+
	sem		Semitic languages	2009. 03. 03.	N±[a28]
	sgn		Sign Languages	2000. 02. 18.	K+
	sit		Sino-Tibetan languages	2009. 03. 03.	N±[a29]
	sla		Slavic languages	2009. 03. 03.	N±[a30]
	sma		Southern Sami	2002. 02. 07.	K+
	smi		Sami languages	2000. 02. 18.	NC
	smi		Sami languages	2009. 03. 03.	N±[a31]
	smj		Lule Sami	2002. 02. 07.	K+
	smn		Inari Sami	2002. 02. 07.	K+
	sms		Skolt Sami	2002. 02. 07.	K+
	son		Songhai languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	srn		Sranan Tongo	2005. 12. 12.	K+[e]
	srn		Sranan Tongo	2006. 10. 31.	N±[d]
sr	srp [-scc]		Serbian	2008. 06. 28.	K-[v1]
	ssa		Nilo-Saharan languages	2009. 03. 03.	N±[a32]
	syc		Classical Syriac	2007. 04. 02.	K+
	tai		Tai languages	2009. 03. 03.	N±[a33]
	tlh		Klingon; tlhIngan-Hol	2004. 02. 24.	K+
	tup		Tupi languages	2002. 01. 11.	K+
	tut		Altaic languages	2009. 03. 03.	N±[a34]
	udm		Udmurt	2003. 05. 05.	K+
	wak		Wakashan languages	2009. 03. 03.	N±[f7]
	wal		Wolaitta; Wolaytta	2008. 07. 08.	N-[c14]
	xal		Kalmyk; Oirat	2005. 03. 23	NC
	zbl		Blissymbols; Blissymbolics; Bliss	2007. 08. 08.	K+[g]
	znd		Zande languages	2006. 10. 31.	N±[b]
	zxx	nincs nyelvészeti tartalom	No linguistic content; Not applicable	2006. 01. 11	K+[s]
	zxx	nincs nyelvészeti tartalom	No linguistic content; Not applicable	2008. 04. 04	N+[s]
	zza		Zaza; Dimili; Dimli; Kirdki; Kirmanjki; Zazaki	2006. 08. 23	K+
Megjegyzések a táblázathoz
Névváltozások (N3, N-, N±): a korábban (Other) végződésűek helyett ↑ a1: Afro-Asiatic (Other) helyett ↑ a2: Artificial (Other) ↑ a3: Baltic (Other) ↑ a4: Berber (Other) ↑ a5: Bantu (Other) ↑ a6: Central American Indian (Other) ↑ a7: Caucasian (Other) ↑ a8: Celtic (Other) ↑ a9: Creoles and pidgins, English-based (Other) ↑ a10: Creoles and pidgins, French-based (Other) ↑ a11: Creoles and pidgins, Portuguese-based (Other) ↑ a12: Creoles and pidgins (Other) ↑ a13: Cushitic (Other) ↑ a14: Dravidian (Other) ↑ a15: Finno-Ugrian (Other) ↑ a16: Germanic (Other) ↑ a17: Indic (Other) ↑ a18: Indo-European (Other) ↑ a19: Iranian (Other) ↑ a20: Khoisan (Other) ↑ a21: Austronesian (Other) ↑ a22: Mon-Khmer (Other) ↑ a23: Niger-Kordofanian (Other) ↑ a24: Papuan (Other) ↑ a25: Philippine (Other) ↑ a26: Romance (Other) ↑ a27: South American Indian (Other) ↑ a28: Semitic (Other) ↑ a29: Sino-Tibetan (Other) ↑ a30: Slavic (Other) ↑ a31: Sami languages (Other) ↑ a32: Nilo-Saharan (Other) ↑ a33: Tai (Other) ↑ a34: Altaic (Other) ↑ b: Névcsere kollektív nyelv jelzésére. "(Name change to denote collection.)" ↑ c1: az i.e. 700-300 időszak hozzáadása ↑ c2: Araucanian helyett ↑ c3: +Bini ↑ c4: Carib helyett ↑ c5: +Alsatian (fr: +alsacien, +suisse alémanique) ↑ c6: Himachali helyett ↑ c7: +Jingpho ↑ c8: +Sakan (A Sakan korábban a 639-3-ban önálló kóddal szerepelt (xsk), de mint duplikátum visszavonásra került.) ↑ c9: +Mi'kmaq ↑ c10: North American Indian helyett ↑ c11: +Pedi, +Sepedi ↑ c12: +Old Occitan (to 1500) ↑ c13: +Cook Islands Maori ↑ c14: -Walamo francia névváltozások: ↑ f1: apaches, langues ↑ f2: "bamilékés, langues" helyett "bamiléké, langues" ↑ f3: "iroquoises, langues (famille)" helyett "iroquoises, langues" ↑ f4: "otomangue, langues" helyett "otomi, langues" ↑ f5: "prâkrit" helyett "prâkrit, langues" ↑ f6: "salish, langues" helyett "salishennes, langues" ↑ f7: "wakashennes, langues" helyett "wakashanes, langues" Kódváltozások (K+, K-, K±): ↑ k1: a 639-2/B kód visszavonva ↑ k2: a jw nyomtatási hiba volt, a jaw ezen alapuló hibás kód ↑ k3: Mindkét azonosító visszavonva, az angolban Moldavian és Moldovan, a franciában pedig moldave néven is ismert román nyelv variációira a ro és ron / rum (639-2/T és B) kódok maradtak használatban. A mo és mol nem rendelhetőek más nyelvekhez, így az ezeket használó dokumentumok továbbra is érvényesek. Egyéb: ↑ d: tipográfiai hiba javítása ; ↑ e: 2004. 11. 30-tól bejelentve ; ↑ g: mesterséges nyelv, csak írott formával ; ↑ s: speciális célú kód, nyelvészeti tartalom hiányának jelzésére ↑ s1: speciális célú kód; "miscellaneous languages" helyett

Források

• ISO 639-2 Registration Authority Homepage (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.)
  • ISO 639-2/RA Codes for the Representation of Names of Languages Part 2: Alpha-3 Code –
    • Code List: Introduction and scope, 2011. április 8. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.)
    • Codes arranged alphabetically by alpha-3/ISO 639-2 Code – Code List, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.) – A hivatalos és frissülő 639-1 és 639-2 kódlista.
    • ↑ Code Changes: ISO 639-2/RA Change Notice. Code Changes, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 23.) – A 639-1 és 639-2 kódváltozásainak teljes és frissülő listája.
  • Details. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.)
• ↑ ISO 639-5/RA groups: Annex A: Groups and remainder groups in ISO 639-2 (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2008. december 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)