Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.[1]
A névszó osztályába tartozik:[2]
- a főnév – élőlényt, élettelen tárgyat vagy gondolati dolgot megnevező szó;
- a melléknév – a fenti entitások tulajdonságát kifejező szó;
- a számnév – ilyen entitások mennyiségét kifejező szó;
- a névmás – ilyen entitásokat helyettesítő szó.
Példák (mindegyik szó a toldalékok mindegyikét felveheti, abban a változatban, amelyet a magánhangzó-harmónia szabályai követelnek meg):[3]
| Névszó | Példa | Toldalék |
|---|---|---|
| főnév | kutya kép falu |
-(o/e/ö/a)t -ról/-ről -nak/-nek -ban/-ben -ért -(o/e/ö/a)k |
| melléknév | sárga hosszú érdekes | |
| számnév | négy negyed negyedik | |
| névmás | ki |
A személyes névmásra csak kis részben érvényes a névszó meghatározásának alaktani része, mivel ennek a névmásnak többnyire a rag van a tövében, pl. neked.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bokor József. Szófajtan. A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 197–253. o. (Hozzáférés: 2017. április 26)
- Kenesei István. Szófajok. Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 80–109. o.; az interneten: A szófaji kategóriák (Hozzáférés: 2017. április 26)
