Kognitív tudomány

A kognitív tudomány vagy megismeréstudomány minden olyan tudományterületet magába foglal, melynek létezik olyan szelete mely a megismerési folyamatokkal foglalkozik, legyen az emberi, állati, gépi, molekuláris szintű vagy „globális”. Ide tartoznak a biológia, pszichológia, filozófia, nyelvészet, antropológia és számítástechnika.

Tudományterületek, melyekben megjelent a „Kognitív szemlélet”

Nem egy különálló tudományágról van szó, inkább összekötő kapocs néha látszólag igen távol eső tudomány területek között. (Mint amikor egy problémára több megoldás létezik, de a probléma komplexitásából adódóan először csak részmegoldásokkal szolgálhatunk, majd a részmegoldásokat összekötve juthatunk közelebb az összetettebb probléma megoldásához.) Ebből már láthatjuk, hogy egyik fő „erőssége” abban rejlik, hogy nem közös módszertant ad a kutatók kezébe, hanem sok különböző kutatás filozófiai alapokon nyugvó, de egy irányba mutató ismereteit.

Sokkal helyesebb kognitív tudomány helyett a kognitív szemlélet megnevezés használata. A kognitív szemléletű kutató vizsgálódásai során (legyen szó emberről, állatról vagy gépről) a megismerési szempontot helyezi előtérbe, s a megismerő modelleket úgy tekinti, mint a környezetet modelláló rendszereket. Ez a belső modell átalakítható, s átalakulni képes különböző hatásokra. A tulajdonképpeni megismerés (az állatvilágban is) akkortól jön létre, mikortól a modellek változtathatók lesznek, s a modelleken végzett műveletek ellenőrizhetők. A megismeréstudományi szemlélet a hatvanas évektől kezdődően alakult ki két nagy szakaszban. Először létrejöttek az egyes szakmák kognitív irányzatai, s mint vezető terület, létrejött a kognitív pszichológia. Később megjelent az igény az interdiszciplináris együttműködésre a különböző irányzatok között, amelyet összefoglaló néven megismeréstudománynak nevezünk.

Mivel foglalkozik a kognitív szemléletű kutató?

• Valójában magával a megismeréssel, a tudással foglalkozik annak minden lehetséges aspektusából
  • a tudás megszerzésének mikéntjével
  • a tudás keletkezésével: már maga a tudásban való bizonyságunk is elkülönít egymástól tudás fajtákat, hiedelmet és igaz tudást
  • a tudás felépítésével, epizodikus, szemantikus, procedurális tudással
  • de a belső folyamatok algoritmizálhatóságával is foglalkozik ekképpen megkülönböztet deklaratív és procedurális tudást.

A pszichológus szemszögéből megfogalmazva:

„A megismerés-tudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez.”

A kognitív tudomány ágai

Kognitív pszichológia

A kognitív pszichológia az emberi megismerés tanulmányozását állítja előterébe, azt kutatja hogy az ember mint élőlény hogyan képezi le a világot, mi módon látja, miként éli meg azt. A világról milyen reprezentációt hoz létre. A megismerést egyetlen közös folyamatként kezeli, az információfeldolgozási-felfogási elmélet szerint a külvilág ingerei egyre elvontabb reprezentációkként képződnek le. Így ismét az ember belső mechanizmusaira tereli a figyelmet, de nem használja már az introspekciót a megismerés eszközeként, helyette egyik fő vizsgáló módszere a modellálás.

A percepció, azaz észlelés rendkívül összetett folyamat, melyet az érzékelés, mint biológiai folyamat alapoz meg. Az észlelés és az érzékelés nem egyszerű szinonimája egymásnak, ugyanis a érzékelés során a fizikai jelek az agy számára feldolgozható jelekké alakulnak át, míg az észlelés során az érzékleti mintákhoz környezeti ingereket rendelünk. Az észleléselméletek a korai kognitív pszichológia fő tárgyát képezték, és több elképzelés is született az 1970-es évektől kezdődően. Ezek közül a legjelentősebb a tükrözéselmélet, amely Kardos Lajos nevéhez fűződik.

Az agy lobuláris felépítése

Az emberi megismerést kísérletekkel megszerzett információk felhasználásával, kognitív modellek megépítésén keresztül próbálja megérteni (modellálás). A kognitív szemléletű kutatók úgy vélik, hogy lehetséges a kognitív folyamatok „semleges nyelven” történő jellemzése és fel lehet építeni egy olyan modellt, amely független annak fizikai rendszerétől. Mégis sok kutató (redukcionista kutatók) próbál visszanyúlni és a modellt az agy moduláris felépítésére alapozni, mivel egy modell paramétereit erősen megszabhatják fizikai tulajdonságai, amelyeket figyelembe véve közelebb juthatnak a keresett modellhez, így az emberi reprezentáció tökéletesebb megértéséhez. Ez a módszer a szemlélet kritikájának egyik fő támadáspontjává is vált, mondván mit mondhat az emberi viselkedésről a steril laboratóriumban - főként a határokat feszegető kísérletekből - összegyűlt adatokra épített modell.

A kognitív pszichológia egyik kulcsfogalma a reprezentáció. A világot leképező modellek szimbólumokból építkeznek és ezek dinamikus kapcsolatainak összessége alkot egy reprezentációt. Ilyen például a kognitív térkép, amely a téri világ leképzését jelenti, ami által az állat tájékozódni képes. Ilyen továbbá a főemlősöknél már megtalálható egyedi eseményekre vonatkozó reprezentációs rendszer, ahol még a leképzett elemek és belső szimbólumok között analógiás összefüggések vannak. És valószínűleg az egyik legmagasabb szintje az embernél, a beszéd megjelenésével kialakult propozicionális reprezentáció, amely lehetővé tehette a reprezentációs rendszerek összeköttetését.

A kognitív pszichológia fő kérdéskörei a következők: Észlelés és figyelem,pszichofizika, látás, hallás, nyelv, tanulás, emlékezet, tudás, intelligencia, tudat, gondolkodás.

A kognitív pszichológia története

Pléh Csaba

Noam Chomsky

A kognitív pszichológia egyik megalapozója, Edward Tolman. Bár mindig is behavioristának tekintette magát, munkássága során a behaviorista paradigmába nem igazán beleillő elméletet dolgozott ki egy belső reprezentáció meglétéről, a kognitív térképről. Az a felismerés, hogy a tanulás belső folyamatokra, belső struktúrákra épül, igencsak meghatározó lépés volt a kognitív pszichológia megszületése felé.

Sir Frederic Bartlett a Remembering A Study in Experimental and SocialPsychology című könyvében erősen bírálta a behaviorizmust. Ebben a könyvben szakított a tudatot egységes statikus rendszerként való felfogással és bevezette a sémák fogalmát, amelyek nagyobb jelentéssel bíró dinamikus felépítésű és egymással kapcsolatot létesítő alapegységek. Elméletét híres „rekonstruktív memória emlékezet” tesztjével támasztotta alá.

Később Noam Chomsky felhívta a figyelmet arra, hogy az addig uralkodó egyik fő irányzat, a behaviorista pszichológia keretei között rengeteg nehézséggel kell szembe nézni, amikor például a nyelvet szeretnénk megmagyarázni. Ez a kritika rengeteg kutatást indított el és erősen megingatta a behaviorizmus alapjait.

Más tudományterületek rohamléptékben való fejlődése, így az informatika is nagy hatást gyakorolt a kognitív pszichológia megszületésére, mivel a számítógépek analógiájára az embert is megpróbálták információfeldolgozóként kezelni. Innen indult rohamléptékű fejlődésnek a mesterséges intelligencia kutatása és az emberi psziché gépeken való modellezése. E terület egyik legkiemelkedőbb kutatója Herbert Simon.

Kognitív kutatások a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetemen a Szegedi Kognitív Programot Pléh Csaba indította el 1999-ben az egyetem Pszichológiai Intézetében.

Források

• Roediger, H. L. (Ed.). (2008). Cognitive psychology of memory. Vol. 2 of Learning and memory: A comprehensive reference (J. Byrne, Ed.). Oxford: Elsevier.
• B.Michael, Thorne Tracy B. Henely (2000) A pszichológia története, Glória kiadó
• Michel W. Eysenck, Mark T. Keane (2003) Kognitív Pszichológia, Nemzeti tankönyvkiadó
• Kovács, I., Szamarasz, Z., (szerk.) (2006) Látás, nyelv, emlékezet, Typotex, Bp.
• Pléh Csaba előadása https://web.archive.org/web/20080917175941/http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/cog/1eload.htm
• https://web.archive.org/web/20070429195625/http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/kognitivpszi.htm
• https://web.archive.org/web/20100325041535/http://www.cogsci.bme.hu/csaba/cikkek_magyar_kognit.htm
• Pléh Csaba A lélektan története,2010. ISBN 978 963 276 052 0/22. A kogniciótól a társas megismerésig
• Csépe V., Győri M., Ragó A. szerk. ( 2007). Általános Pszichológia 2. Tanulás, emlékezés, tudás. Osiris, Budapest.

Kapcsolódó szócikkek

• TRACE