Gergely-naptár
A Gergely-naptár (más néven gregorián naptár) a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb. Eszerint az időszámítás kezdete Krisztus születéséhez igazodik, egyebekben a julián naptár kis módosítása.
Tartalomjegyzék
Előzmények[szerkesztés]
A julián naptárt Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) vezettette be. Ebben egy év 365 napból állt, és minden negyedik évben egy szökőnapot iktattak be. Az így átlagosan kialakuló 365,25 napból álló év azonban hosszabb, mint a 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodpercből álló szoláris év, ami 365,242199 napnak felel meg. Az eltérés ezer év alatt nagyjából nyolc nap, ami a középkorban egyre nagyobb nehézségeket okozott a mezőgazdasági munkák ütemezése során, és a húsvét időpontjának kiszámításában, ezért a naptárreformot a XIII-XV. században egyre többen sürgették. A XIV. századtól kezdve több tervezet is született, amit azonban a bírálók sorra el is vetettek. Végül a XIII. Gergely pápa által 1576-ban felállított nemzetközi bizottság eljárása lett eredményes. Az új rendszert 1577-ben Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász dolgozta ki, a bizottság felülvizsgálta, jóváhagyta, majd a tervezetet a pápa megküldte valamennyi európai uralkodónak és egyháznak véleményezés végett. A beérkezett javaslatok alapján Christophorus Clavius német származású jezsuita matematikus, csillagász öntötte végleges formába. Végrehajtását a pápa 1582. február 24-én az Inter gravissimas bullával rendelte el.[1]
Bevezetése[szerkesztés]
XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt.[2]
Európát az Oszmán Birodalom terjeszkedése fenyegette, a kontinensen vallásháború dúlt, az új naptár elfogadása, illetve elutasítása elsősorban ideológiai kérdés volt. A katolikus Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban azonnal bevezették, ott ebben az évben az október 4-ét 15-e követte. Franciaországban az év december 20-án vezették be, majd az 1792-ben a forradalom idején bevezetett forradalmi naptár helyett Napóleon 1806-ban ismét életbe léptette. A magyarországi ellenkezést – bár a klérus 1583-as rendelete nyomán itt-ott valóban használták – az váltotta ki, hogy az országgyűlési határozat nélküli bevezetést sokan jogtalannak vélték. Az ellenállás mögött jórészt a protestánsok vallási indítékai álltak. A Német-Római Birodalom katolikus tartományaiban 1583-1585 között, a lutheránus Poroszországban csak 1610-ben vezették be. Nagy Britannia és tengerentúli gyarmatai csak 1752-ben fogadták el. A XVIII. század végére a Gergely-naptár a nyugati keresztény államok többségében elfogadottá vált. A következő évszázadban egyre több nemzet kezdte használni, az utolsók között Oroszországban 1918-ban került sor a bevezetésre.[3]
A Gergely-naptárra való áttérés ideje néhány országban[szerkesztés]
| Ország | Julián naptár utolsó napja | Gergely-naptár első napja |
|---|---|---|
| Itália | 1582. október 4. | 1582. október 15. |
| Spanyolország | 1582. október 4. | 1582. október 15. |
| Portugália | 1582. október 4. | 1582. október 15. |
| Lengyelország | 1582. október 4. | 1582. október 15. |
| Franciaország | 1582. december 9. | 1582. december 20. |
| Bajorország | 1583. október 5. | 1583. október 16. |
| Ausztria | 1584. január 6. | 1584. január 17. |
| Németország* | 1700. február 18. | 1700. március 1. |
| Norvégia | 1700. február 18. | 1700. március 1. |
| Dánia | 1700. február 18. | 1700. március 1. |
| Nagy-Britannia | 1752. szeptember 2. | 1752. szeptember 14. |
| Svédország | 1753. február 17. | 1753. március 1. |
| Finnország | 1753. február 17. | 1753. március 1. |
| Bulgária | 1916. március 31. | 1916. április 14. |
| Oroszország | 1918. január 31. | 1918. február 14. |
| Szerbia | 1919. január 18. | 1919. február 1. |
| Románia | 1919. január 18. | 1919. február 1. |
| Görögország | 1924. március 9. | 1924. március 23. |
*A protestáns német államok áttérése. A katolikus hercegségekben és városokban különböző időpontokban, de már 1583-84 között bevezették.
Eltérések a julián naptárhoz képest[szerkesztés]
A julián naptár egy éve és a szoláris év között az évenkénti eltérés kicsit kevesebb, mint negyed nap. A minden negyedik évben beiktatott egy szökőnap viszont már túl sok korrekció, így a naptár 400 év alatt kb. három nappal előzi meg a tropikus évet. A Gergely naptár ezt egyszerű és szellemes módon úgy hozza rendbe, hogy a 400-zal nem osztható kerek évszázadok nem szökőévek, hanem 365 napos évek maradnak. Így 1700, 1800 és 1900 nem volt szökőév, míg 2000 az volt. A még ezek után is fennmaradó eltérés 3320 év alatt okoz majdnem egy nap eltolódást. A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a szoláris év különbsége miatt.[4]
Érdekességek[szerkesztés]
Az átlagos év 365,2425 napos = 8765,82 órás = 525 949,2 perces = 31 556 952 másodperces.
A közönséges év 365 napos = 8760 órás = 525 600 perces = 31 536 000 másodperces.
A szökőév 366 napos = 8784 órás = 527 040 perces = 31 622 400 másodperces.
Néhány év azonban tartalmazhat szökőmásodperceket.
A Gergely-naptár 400 éves ciklusában 146 097 nap van és emiatt pontosan 20 871 hét, így például 1605 heteinek napjai megegyeznek 2005-éivel.
Pécsett a szlávok és a ferencesek támogatták az új naptár bevezetését, a magyar katolikusok, görög ortodoxok és a protestánsok viszont ellenezték. 1613-ban Vásárhelyi Gergely a pápától kért és kapott engedélyt a régi naptár megtartására. A városban élő szlávok azonban az új naptárt használták, így az ünnepeket kétszer tartották meg a városban. A fennmaradt iratok szerint még az 1640-es években is a régi naptárt használták Pécsett.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.jezsuita.hu/2012-03-01/400-esztendeje-hunyt-el-p-christophorus-clavius-sj
- ↑ http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1582_februar_24_a_gergely_naptar_bevezetese/
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/G/Gergely-napt%C3%A1r.html
- ↑ Törölni kell egy napot 4782-ben
- ↑ Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 261. o. ISBN 978-963-06-7919-0
További információk[szerkesztés]
- Barlai Katalin-Jónás Ilona: Gondolatok a Gergely-naptárról, Fizikai Szemle, 1983/4:139.
- Gregorian Reform of the Calendar. Proceedings of the Vatican Conference to commemorate its 400th anniversary 1582-1982. Szerk. G. V. Coyne SJ, M. A. Hoskin, O. Pedersen. Roma, 1983.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
