Petőfi Irodalmi Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Petőfi Irodalmi Múzeum
Károlyi Mansion, corner of Károlyi Mihály and Ferenczy István Sts., 2011 Budapešť 1224.jpg
Becenév: PIM
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Cím V. kerület, Károlyi Mihály utca 16. sz., Károlyi-palota
Alapítva 1909
Igazgató Demeter Szilárd (2018–)
Elhelyezkedése
Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest)
Petőfi Irodalmi Múzeum
Petőfi Irodalmi Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 03′ 30″
A Petőfi Irodalmi Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Irodalmi Múzeum témájú médiaállományokat.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. Múzeumi kiállítóhely, tudományos intézet, kutatóhely és könyvkiadó. 1954-ben alapították, jogelődje a Petőfi-Ház (Jókai-Ház). 1957 óta működik jelenlegi helyén, az V. kerületi Károlyi-palotában.

Az épület[szerkesztés]

A Nemzeti dal kéziratának példánya
A múzeum könyvtárának belső tere

1832-ben A. P. Riegl és Hofrichter József tervei alapján építették át a palotát. Az épület történetéhez tartozik, hogy a reformkorban itt működött Bártfay László nevezetes irodalmi szalonja, híres volt a palota fényes estjeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. 184950-ben Jelačić, majd Haynau szállása volt. 1849. január 8-án itt tartóztatták le Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

A 19. század utolsó évtizedeiben ismét a pesti főúri világ egyik találkozóhelye volt a palota, egyik bálján még Ferenc József is megjelent.

1918 októberében itt alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács. A palota utolsó tulajdonosa Károlyi Mihály volt, 1919-es emigrálása után az állam elkobozta, majd 1929-től a Főváros kezelésébe került. 1930-tól 20 éven át itt működött a Fővárosi Képtár.

A második világháború idején nagyobb károk nem érték az épületet, viszont belső berendezéseit, műkincseit elhordták-elárverezték, s a Károlyi-család levéltára, illetve gazdag könyvtára is elkerült.

A magyar irodalom múzeuma 1954-ben az 1909-ben alapított PetőfiJókai-ház örökébe lépett. 1957 tavaszán Budapest egyik legjelentősebb klasszicista műemlékében, a Károlyi-palotában kapott helyet.

A rendszerváltás idejére a palotaépület állaga jelentősen leromlott, elkerülhetetlenné vált egy renoválás, így a kiállítási terek néhány évre bezártak, a kutatómunka, könyvkiadás stb. azonban folytatódott. 1996–2000 között teljeskörű felújításon esett át, melyet építészeti, régészeti, művészettörténeti kutatások-feltárások előztek meg, számos belsőépítészeti, térkialakítási, színeket, textíliákat stb. érintő rekonstrukciót eredményezve.

Szervezete, filiáléi[szerkesztés]

A Károlyi-palotában kapott helyet az 1990-es években a Magyar Irodalom Háza (MIH), a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya, a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye. 1998-ban Magyar Irodalom Háza lett az intézmény neve. Néhány évig Magyar Irodalmi Múzeumnak (MIM) nevezték, amelynek a Kortárs Irodalmi Központ (KIK) is része volt, egy ideig PIM-KIK néven jegyezték. 2000-től ismét Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) neveztetik. 2000–2003 között Károlyi Palota Kulturális Központ lett a fenntartó, majd 2003-tól ismét a PIM lett az épület gazdája. Szervezeti felépítése.

Jelentős könyv- és periodika-, kézirat-, kisnyomtatvány-, fotó-, képzőművészeti, relikvia- és médiagyűjteménnyel (film, mozgókép, hangzóanyag) rendelkezik. Kutatószolgálata, könyvtára hétfőtől csütörtökig 10–16 óra között áll a kutatók rendelkezésére. 2002–2006 között Irodalmi Múzeum címmel negyedévenként hírlevele jelent meg. Fennállásának 50. évfordulóján alapított elismerése a Fáma-díj,[1] amely évente kerül átadásra az intézmény érdekében kiemelkedő munkát végző személy számára.

2007-től a Digitális Irodalmi Akadémiának is otthont ad, valamint szervezetéhez tartozik a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda. Falai közt működik a Magyar PEN Club.

Számos filiálé (fiókintézmény) tartozik szervezete alá:

Az irodalmi gyűjtemény[szerkesztés]

A legjelesebb magyar költők, írók és irodalomtörténészek hagyatékát őrzik itt, többek közt: Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc, Déry Tibor, Heltai Jenő, Füst Milán, Bálint György, Szerb Antal, Thurzó Gábor, Bölöni György, Tamási Áron, Szentkuthy Miklós, Határ Győző, Rónay György, Devecseri Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rába György, Rubin Szilárd és mások. Legbecsesebb nemzeti emlékeink közt őrzik Petőfi Sándor Nemzeti dal és József Attila A Dunánál c. költeményének kéziratát, a Vizsolyi Biblia egy teljes példányát, Petőfi Sándor 1850-ben kiadott, majd bezúzott[4] kötetének példányát. Jelentős az emigrációs gyűjteménye is.

Állandó kiállítások[szerkesztés]

A Petőfi-dagerrotípia 1845 körül keletkezett dagerrotípia lemez feljavítás előtti állapota[5] az 1970-es évek végén[6] Az egyedi és kivételes relikviát műtárgyvédelmi szempontból nem állíthatják ki folyamatosan az állandó Petőfi-kiállításon, mert fénytől óvva, kondicionált körülmények között kell tartani
  • Petőfi Sándor-kiállítás: 2011-től "Ki vagyok én? Nem mondom meg…" – Petőfi választásai[7] (2000-2011 között "Tanuljátok meg, mi a költő..." címmel)
  • Ady-oltár c. szoborkompozíció (Melocco Miklós alkotása, 1977)[8]
  • Tamási Áron-emlékszoba[9]
  • Landerer és Heckenast nyomda[10] eredeti nyomdagépe ("sasos sajtó")

Vezetőség[11][szerkesztés]

Főigazgatók[szerkesztés]

Főigazgató-helyettesek[szerkesztés]

  • Lengyel Dénes, 1961–1975: PIM h. főig.
  • Erki Edit, 1972–73: PIM h. főig.
  • Rigó László, 1974–78: PIM h. főig.
  • Botka Ferenc, 1978–82: PIM h. főig.
  • Taxner-Tóth Ernő, 1984–92: PIM h. főig.
  • Kőszeghy Péter, 1991–92: PIM h. főig.
  • E. Csorba Csilla, 1996. IX. – 2005: PIM h. főig.
  • Magos György, 1998–2000: PIM-KIK h. főig.
  • Wernitzer Julianna, 2006: PIM h. főig. –2014?
  • Török Petra, 2016– PIM h. főig.

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM668879
  2. https://www.bajorgizi.hu/
  3. http://oszmi.hu/
  4. Petőfi Sándor újabb költeményei . 2. köt. : 1847–1849. Pest : Emich,1858. 288, IV p. 16 cm, festeticskastely.hu
  5. Az egyetlen igazi kép Petőfiről (magyar nyelven). szeretlekmagyarorszag.hu, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
  6. Daguerreotype of Sándor Petőfi1845 (magyar nyelven). google.com, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
  7. „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai | Petőfi Irodalmi Múzeum (hu nyelven). pim.hu. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  8. https://pim.hu/hu/esemenyek/melocco-miklos-szoborkompozicioja-1977
  9. https://pim.hu/hu/kiallitas/tamasi-aron-emlekszoba#
  10. Bükyné Horváth Mária: A Landerer-család és nyomdászati vállalkozásai; in: Magyar Könyvszemle, 1966/1.
  11. Irodalmi muzeológusok kislexikona; in: A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei; szerk. Botka Ferenc; PIM, Bp., 2000 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei)
  12. http://www.nevpont.hu/view/9772
  13. http://www.nevpont.hu/view/7645
  14. https://nepszava.hu/3011155_prohle-kirugasanak-utoelete-titok-hogy-lesz-e-egyaltalan-palyazat
  15. Demeter Szilárd lett a PIM ideiglenes főigazgatója. KönyvesBlog. (Hozzáférés: 2018. december 20.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]