Kémiai reakció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kémiai reakció változás, az anyagnak új anyaggá történő átalakulása. A kémiai reakciók többnyire együtt járnak fizikai változással is (például hőfejlődés, halmazállapot-változás, színváltozás), azonban attól megkülönbözteti az anyag lényegét érintő, a kiindulásitól eltérő kémiai valóság.

A kémiai reakciók csoportosítása, reakciótípusok[szerkesztés]

A kémiai reakciókat többféle szempontból csoportosíthatjuk.

1. A reakcióban részt vevő anyagok szerint[szerkesztés]

  • átalakulás (izomerizáció, A → B) NH4OCN-→CO(NH2)2 ammónium-cianátból keletkezik karbamid
  • bomlás (A → B + C) NH4OH-→NH3+H2O ammónium-hidroxidból keletkezik víz és ammónia
  • egyesülés (addíció, szintézis, A + B → C) C2H4+H2=C2H6 eténből és hidrogénből keletkezik etán
  • helyettesítés (szubsztitúció, A + BC → AC + B)
  • cserebomlás (kölcsönös szubsztitúció, AC + BD → AD + BC, elsősorban vizes közegben jellemző)
    • A reaktánsok az egyenlet bal oldalán szerepelnek, a kémiai reakciók kiindulási anyagai.

2. A reakció során lejátszódó folyamat kémiai jellege szerint[szerkesztés]

  • redoxi reakciók: oxidációsszám-változással járnak
  • sav-bázis reakciók

(Itt kell megjegyezni, hogy a kémiai reakciók végeredményben mindig az elektronszerkezet átrendeződésével, az elektronok mozgásával járnak.)

3. A reakciók termodinamikai jellege szerint[szerkesztés]

  • exoterm reakciók (-ΔH, energiafelszabadulással, hőfejlődéssel jár)
  • endoterm reakciók (+ΔH, energiaelnyeléssel, hőmérséklet csökkenésével jár)

4. Időbeli lefolyás szerint[szerkesztés]

  • Időreakciók
  • Pillanatreakciók

(Természetesen a fentieken kívül még számos – elsősorban gyakorlati – csoportosítási lehetőség van, de ezek a leggyakoribbak.) A kémiai változások során nemcsak az anyag szerkezete változik meg, hanem a kémiai minősége is. A folyamatban új anyagok keletkeznek, melyek összetétele, szerkezet, fizikai tulajdonságai mások, mint a kiindulási anyagé. A kémiai változásokat reakcióknak is nevezzük. Ha a narancsvörös higany-oxidot erősen hevítjük, a vegyület higanyra és oxigéngázra bomlik. Az oxigén a kémcsőből távozik, a higany egy része tükörszerűen kiválik a kémcső falán. Hiába hűtjük le a kémcső tartalmát, a higany és az oxigén nem alakul vissza higany-oxiddá.