Pneuma
A pneuma (πνεῦμα) görög szó, jelentése: szél, lehelet, lélegzet.[1] Vallási és filozófiai kontextusban léleknek vagy szellemnek fordítják. Megkülönböztetendő a pszüché-től (ψυχή), amely "az élet leheletét" jelenti, de amelyet szintén "szellem"-nek vagy "lélek"-nek fordítanak.[2]
A Bibliában[szerkesztés]
Az Ószövetség nyomán az Újszövetségben is az ember Istentől ajándékozott, Isten szuverén rendelkezésétől függő benső elevenségét jelöli, amelynek mély dimenziói egyre világosabban kirajzolódnak a gondolkozásban: az életelv, a lélek, az ember szellemisége (→szellem), érzületével egyetemben; az ember Istentől kapott "pneumatikus" adománya az, amely Isten színe előtt megigazulttá és ezért az "élet" szó mélyebb értelmében élővé teszi őt. [1]
Az Ószövetség szerint Isten lelke (amelyet az ósz. szövegekben a rúah szó jelöl) képessé és erőssé tevő módon hat azokban a személyekben, akik az Isten tulajdonát jelentő nép hite és boldogulás számára fontosak (bírák, próféták, királyok stb.); jóságos lélekként vezeti a népet az Egyiptomból való kivonulás során (2Móz); óvó lélekként szól a próféták által; teremtően megelevenítő lélekként eredményezi a száműzetés utáni megújulást (Ez 37,1-14). [1]
Az isteni lélek jövetelét nem ritkán a "kiáradás" szóval jelölik, ill. jellemzik, így pl. Jóel 3,1 egyetemes érvényű eszkatologikus ígéretében is. [1]
A pneuma a bölcsességgel szorosan összekapcsolódva szerepel a bölcsességi irodalomban.[megj. 1]
Isten lelke nemcsak a hithű emberekben van erőteljesen jelen, hanem kozmikus jelenlétével a világegyetemet is betölti.[1] Az újszövetségi gyermekségtörténetek a Szentlélekre vezetik vissza Jézus fogantatását.[3] A Szentlélek száll rá látható alakban Jézusra, a Szentlélek vezérli őt, és a Szentlélekben dicsőíti Jézus az Istent.[4] [1]
Pál – apostoli öntudata szerint az isteni Lélek birtokában – nyomatékosan emlékeztet az isteni Lélek jelenlétére és működésére minden megkereszteltben.[5] [1] A pneuma ragadja ki a megkeresztelteket a bűn és a halál birodalmából.[6]
A Szentlélektől eredeztethető az ima kezdeményezése és megvalósulása.[7] A Szentlélek a "Lélek gyümölcseiről" ismerhető fel.[8] A Szentlélek a megváltás reményét ajándékozza azoknak, akik a Szentlélek "zsengéjének" birtokosai.[9] Az egy Lélekkel történő keresztelés által a hívők egy testté lesznek.[10] Intelem figyelmezteti őket, hogy ki ne oltsák a Lelket.[11]
Pál a közösségek kialakulását elősegítő lelki adományokról beszél, mindazonáltal óv ezek túlértékelésétől. Egymással kölcsönös ellentmondásban látja a betűt és a lelket[12] de éppígy a húst (testet) és a lelket is. Az isteni pneuma teszi képessé Jézus Kürioszként történő megvallására.[megj. 2][13]
Pál apostol az isteni pneumát Jézus Krisztus lelkének tekinti – olyannyira annak, hogy a Kürioszt a Lélekkel azonosítja.[14]
Figyelemre méltóak azok a szöveghelyek, amelyekben "triadikus formulák" és a hatásmódokról szóló különféle leírások segítségével esik szó a Szentlélekről: 1Kor 12,4-28 ; 2Kor 13,13
A lukácsi kettős mű (Luk, ApCsel) a Szentlélek működését hangsúlyozza az apostolokban, a tanítványokban és egyetemleges módon az egyházban. Lukács evangéliuma és az Apostolok cselekedetei szerint, de még inkább János evangéliuma szerint az Istenhez felemelt Jézus Krisztus az, aki a Szentlelket ajándékozza vagy küldi. A jánosi teológiában az isteni lélek mint Paraklétosz segít hozzá ahhoz, hogy igazság és ember egyek legyenek. [1]
Összességében tekintve mindkét szövetségnek a pneumára vonatkozó szöveghelyei Istennek a Szentlelke általi működését tanúsítják, amely működés – a kereszténység fő irányzata szerint – abszolút szabad, szuverén és "személyes", tehát semmi esetre sem valamiféle személytelen erő működése.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
- ↑ Furley, DJ (1999). From Aristotle to Augustine
- ↑ Mt 1,18-21 Lk 1,35
- ↑ Lk 3,21 Lk 4,1 Lk 10,21
- ↑ Róm 5,5 Róm 8,11.15.23 1Kor 3,16 6,19
- ↑ Róm 15,16
- ↑ Róm 8,14.26 Gal 4,6
- ↑ Gal 5,22
- ↑ Róm 8,23
- ↑ 1Kor 12,13
- ↑ 1The 5,19
- ↑ 2Kor 3,14-17
- ↑ 1Kor 12,3
- ↑ 2Kor 3,17
Források[szerkesztés]
- Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, 2006, ISBN 963 9183571
Megjegyzés[szerkesztés]
- ↑ Bölcsességi irodalom: Jób, a Példabeszédek és a Prédikátor könyve, az Énekek Éneke, a Zsoltárok
- ↑ Küriosz: Jézus legjellemzőbb, tiszteletet, bizalmat és dicséretet kifejező címe
További információk[szerkesztés]
- Blue Letter Bible → pneuma - előfordulásai, jelentései a Bibliában (angolul)
- Test, lélek, szellem a Bibliában
