Árapály

Dagály és apály

Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el. Egy évben 705 dagály van. A tengerparti síkság apály idején szárazra, dagálykor pedig víz alá kerülő része az árapálysíkság. Az árapály energiáját árapályerőművek hasznosíthatják.

Mechanizmusa

Az árapály jelenség miatt kialakult élőhely egy sziklás tengerparton

Az árapályjelenségben a közelsége miatt a Hold kapja a legnagyobb szerepet. A Hold vonzása a Föld felszínének felé fordított részére erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára; így a gravitációs erők eredője a Hold felőli, és a túloldali oldalon az átlagosnál magasabb vízszintet eredményez. A középhelyzethez képesti relatív változás a négyzetesen csökkenő gravitációs potenciál miatt a Hold felőli oldalon a legnagyobb. A Nap is hasonló hatással van a bolygónkra, de kisebb mértékben, a Nap-Hold együttállásai generálják a legszélsőségesebb árapályjelenségeket.

Ciklikus jelenségek a tengerjárásban

Félhavi egyenlőtlenség

Különlegesen magas dagály – szökőár – következik be, ha a Hold és a Nap egy irányban (újhold) foglal helyet. Csökken a vízszintek közötti különbség, amikor a két égitest iránya nagyjából derékszöget zár be.

Havi egyenlőtlenség

A Hold földközelsége idején jóval nagyobb vonzást fejt ki a földi víztömegekre. A legnagyobb dagályszintek akkor fordulnak elő, amikor a Föld napközelsége idején (december) az újhold, illetve a holdtölte a Hold földközelségével esik egybe.

Deklinációs egyenlőtlenség

A dagálymagasságokat a Hold és a Nap pillanatnyi deklinációja is befolyásolja.

Napi egyenlőtlenség

Az elméleti dagálymagasság ott a legnagyobb, ahol a Hold a zenitben delel, vagyis az északi és a déli szélesség 28,5º közötti területen fordulhat elő.

Az árapállyal összefüggő jelenségek

A talajvíz árapálya

Apály Biarritz tengerparti üdülőhely strandján a Vizcayai-öbölben

Nemcsak a tengereknél és óceánoknál, hanem a földkéreg kőzeténél is megfigyelhető árapályjelenség. Ezt az elsők között bizonyították a Aggteleki-karsztban található Vass Imre-barlang kutatásakor. A környék karsztforrásainak vízhozamát folyamatosan regisztrálták, a barlang főágában az egymással szemközti falakba fúrt vasrudakkal mérték a kőzet mozgását, majd az adatokat egybevetették az árapályciklusokkal. Eredményül azt kapták, hogy az árapály miatt a kőzetből víz szorul ki, amely megnöveli a karsztforrások vízhozamát. A változás akár több száz liter/perc is lehet.

Torlóár

A torlóár a hidrológiában az a jelenség, amikor a dagály által kiváltott hullám felhatol egy folyó medrébe. Az emelkedő dagály a vizet benyomja a folyótorkolatba, és az összeszűkülő mederbe egy vagy több hullám hatol be a folyásiránnyal szemben. Tolóár csak néhány helyen keletkezik a világon, ahol különösen magas a dagály, és egy széles öbölből egy szűk folyómederbe nyomul be a víz. Egy nagyobb tolóár a hajóforgalmat is veszélyeztetheti, a szörfösöknek azonban kihívást jelent.

Vihardagály

A vihardagály a tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet.

Az apály- és dagályszintek közötti különbség helyi eltérései

Hajók az írországi Galway kikötőjében apálykor

Az amplitúdó (szintemelkedés) összeadódásának hatására a szökőár végig szalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám mint egyetlen hullámtaraj halad északi irányba.

Ez az atlanti árhullám nagyjából egy nap alatt éri el Európa és Anglia partjait. További egy napra van szüksége, hogy megkerülje a Brit szigeteket. Ennek eredményeként a La Manche csatorna árhulláma és az Északi-tenger árhulláma nagyjából egy időben, a normandiai partoknál találkozik. Ekkor a dagály magassága gyakran eléri a 10, különleges esetekben a 14 métert is.

Nagyon alacsony ellenben az árapályváltozás a Földközi-tengeren és annak melléktengerein, például az Adrián valamint a Balti-tengeren, mivel ezek a tengerek csak szűk szorosokon keresztül érintkeznek az Atlanti-óceánnal.

A legnagyobb helyi különbségek

• Fundy-öböl, Új-Skócia (Kanada): 21,3 m
• Severn-torkolat (Nagy-Britannia): 15 m
• Magellán-szoros: 13 m
• St. Malo (Franciaország): 13 m
• Amazonas-torkolat: 9 m
• Le Havre (Franciaország): 8,3 m
• Liverpool (Nagy-Britannia): 8,2 m
• Hamburg,(Németország): 3,5 m
• Bréma, (Németország): 0,45 m (1890); A Weser szabályozása óta: 4,54 m (2005)
• Bremerhaven, (Németország): 4 m
• Fiume: 0,06 m
• Szentpétervár: 0,05 m

Apály	Dagály
Apály Mont-Saint-Michel-nél	Dagály Mont-Saint-Michel-nél

További információk

• Akit maga alá temetett a dagály, index.hu