Közel-Kelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagyhatalmak maximálisan kiaknázták és elmélyítették a hidegháború során. Elsősorban Ázsiában helyezkedik el, de nyugati határa, Egyiptom révén Afrikába is átnyúlik. A Közel-Kelet egy nagy kiterjedésű középső övezetét „termékeny félhold” néven emlegetik.

A Közel-Kelet országai[szerkesztés]

A Közel-Kelet térképe

A Közel-Kelethez szűkebb értelemben az alábbi államok tartoznak:

Tágabban értelmezve ide sorolható még:

Természeti földrajza[szerkesztés]

Természeti adottságok[szerkesztés]

A Közel-Kelet döntően Délnyugat-Ázsiában fekszik, azonban határai több helyen csupán az egyes országok államhatárait követik. Ez elsősorban az egyiptomi-líbiai és az egyiptomi-szudáni határ esetében van így, Afrikában. A terület egyéb határai: a Földközi-, az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tenger, többé-kevésbé a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Iránt Türkmenisztántól, Afganisztántól és Pakisztántól elválasztó hegyvidék, az Arab-tenger, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger.

A Közel-Kelet felszíne rendkívül változatos: az egyiptomi és arábiai sivatagoktól egészen az iráni és török magashegységeken keresztül a nagy folyamok (Nílus, Tigris, Eufrátesz) termékeny lapályaiig és a különféle tengerpartokig mindenféle felszíni forma megtalálható itt.

Éghajlat[szerkesztés]

A kainozoikumi eljegesedés nagy glaciálisait követően – mintegy tízezer éve – összezsugorodott a jégtakaró, ennek következtében Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában csökkent a csapadék mennyisége. Az esőáztatta vidékek megritkultak és távolabbra kerültek.

A Közel-Kelet éghajlata a felszíni formáknak megfelelően jobbára forró és száraz sivatagi, noha a Földközi-tenger mellékén mediterrán hatás is érvényesül, Törökország és Irán magasabb régióiban pedig hegyvidéki éghajlat uralkodik. A legtöbb helyen hull némi csapadék, de többnyire túl kevés vagy rendszertelen a megállapodott mezőgazdasághoz. A világ legrégebbi földművelő településeinek maradványai mégis Anatólia, Irak és Palesztina területén kerültek elő (ld. termékeny félhold).

Természeti erőforrások[szerkesztés]

Természeti erőforrásokban szegény régió. A füves puszták mára eltűntek. Az ivóvíz szinte mindenütt ritka érték, megszerzése az államok között zajló politikai játszma része (például a Golán-fennsík Izrael és Szíria között). Egyes hegyvidékek réz-, vas- és más fémlelőhelyeket rejtenek, ezeket sok esetben az ókortól fogva művelik.

A Perzsa-öböl környékén valamint Mezopotámia északi részén hatalmas kőolajkészletek találhatók, a világ ismert tartalékainak több mint a fele. Az olaj a 20. század közepétől fogva rendkívüli mértékben megnövelte a Közel-Kelet jelentőségét. Áldásaiban csak néhány ország, elsősorban Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek részesülnek.

Történelem[szerkesztés]

Az Oszmán Birodalom 1900 körül - magába foglalta a Közel-Kelet jelentős részét

Ókor[szerkesztés]

Az első nagy közel-keleti civilizációk az i. e. 4. évezredben jöttek létre Mezopotámiában (a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén) és Egyiptomban, a Nílus mentén.

A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe[szerkesztés]

Vallások bölcsője és küzdőtere[szerkesztés]

A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.

Nyelvek[szerkesztés]

Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.

Az országok összehasonlítva[szerkesztés]

állam
(zászlóval)
terület
(km²)
népesség
2017[1]
népsűrűség
(fő/km²) 2017
főváros GDP 2016[2] GDP/fő
2016
valuta kormányzati
rendszer
államnyelv címer
Arab-félsziget:
 Kuvait 17.820 4.136.528 232 Kuvaitváros $136 milliárd $26.000 Kuvaiti dinár alkotmányos monarchia arab Emblem of Kuwait.svg
 Bahrein 665 1.492.584 1.964 Manama $32 milliárd $24.100 Bahrain-Dinar alkotmányos monarchia arab Emblem of Bahrain.svg
 Omán 212.460 4.636.262 15 Maszkat $63 milliárd $16.000 Omani Rial abszolút monarchia arab National emblem of Oman.svg
 Katar 11.437 2.639.211 227 Doha $167 milliárd $60.700 Katar-Rial abszolút monarchia arab Emblem of Qatar.svg
 Szaúd-Arábia 1.960.582 32.938.213 15 Rijád $640 milliárd $20.100 Szaudi-Rial abszolút monarchia arab Emblem of Saudi Arabia.svg
 Egyesült Arab Emírségek 82.880 9.400.145 112 Abu Dhabi $371 milliárd $37.700 Dirham abszolút monarchia arab Emblem of the United Arab Emirates.svg
 Jemen 527.970 28.250.420 54 Szanaa $27 milliárd $1.000 Jemen-Rial köztársaság arab Emblem of Yemen.svg
Levante:
 Izrael 20.770 ;
Golán-fennsíkkal: 22.072 km²
8.321.570 384 Jeruzsálem $318 milliárd $37.200 Izraeli sékel parlamentáris köztársaság héber, arab Emblem of Israel.svg
 PSE Gázai-övezet 360 ≈ 1.100.000[3] – 1.387.276[4] 3.055 – 3.853 Gáza arab Coat of arms of the Palestinian National Authority.svg
 PSE Ciszjordánia 5.860 ≈ 1.500.000[3] – 2.274.929[4] 256 – 388 Ramallah arab, héber Coat of arms of the Palestinian National Authority.svg
 Jordánia 92.300 9.702.353 109 Amman $39 milliárd $5.500 Jordan Dinar alkotmányos monarchia arab Coat of arms of Jordan.svg
 Libanon 10.452 6.082.357 595 Bejrút $52 milliárd $11.300 Libanoni font köztársaság arab Coat of arms of Lebanon.svg
 Szíria 185.180 18.269.868 100 Damaszkusz Szír font elnöki köztársaság arab Coat of arms of Syria.svg
Észak-Afrika:
 Egyiptom 1.001.449 97.553.151 98 Kairó $332 milliárd $3.700 Egyiptomi font elnöki köztársaság arab Coat of arms of Egypt.svg
továbbiak:
 Irán 1.648.195 81.162.788 50 Teherán $377 milliárd $4.700 Iráni Rial iszlám köztársaság perzsa Emblem of Iran.svg
 Törökország 783.562 80.745.020 105 Ankara $857 milliárd $10.700 Török líra elnöki köztársaság török Emblem of Turkey.svg
 Irak 437.072 38.274.618 88 Bagdad $167 milliárd $4.600 Iraki dínár parlamentáris köztársaság arab, kurd Coat of arms of Iraq (2008).svg

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. World Population Prospects - Population Division - United Nations. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
  2. IMF Data (angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
  3. a b Bennett Zimmerman, Roberta Seid, Michael L. Wise : The Million Person Gap: The Arab Population in the West Bank and Gaza. 2006. (pdf-File; 2,13 MB)
    Bennett Zimmerman, Michael Wise: Defusing the demographic time bomb. Archiválva 2008. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Frühjahr 2008, inFocus, Bd. 2(1) (engl.; abgerufen 28. November 2008)
    Yoram Ettinger: The Palestinian census: Smoke & mirrors. Ynet. 11. Februar 2008, abgedruckt auf israelinsider (engl.; abgerufen 28. November 2008)
  4. a b Palästinensischer Zensus 2007: Palestinian Central Bureau of Statistics (Februar 2008). Population, housing and establishment Census-2007. Press conference on the preliminary findings (Population, buildings, housing units and establishments). (S. 14) auf den Seiten des Palestinian Central Bureau of Statistics (pdf-File; arab./engl., abgerufen 28. November 2008; 147 kB)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Közel-Kelet témájú médiaállományokat.