Diszjunkció
A matematikai logikában diszjunkció vagy más néven logikai "vagy" alatt egy olyan kétváltozós logikai műveletet értünk, amelynek a logikai értéke akkor és csak akkor hamis, ha mind a két operandusának hamis a logikai értéke. Másként megközelítve: a diszjunkció akkor igaz, ha bármely operandusának igazságértéke igaz. A logikai értelemben vett vagy műveletnek a fentiek értelmében eltérő jelentése van a hétköznapi "vagy" szavunkhoz képest. Természetes nyelven ugyanis a "vagy" szó alatt a "kizáró vagy" műveletét szoktuk érteni, azaz amikor az operandusok közül egyszerre csak az egyik igaz, a kettő együtt nem. Ez a logikai vagy művelettel nem ekvivalens. Például, amikor azt mondjuk, hogy "Küldd el sms-ben, vagy e-mailben!", az alatt azt értjük, hogy vagy az egyik, vagy a másik úton kérjük az adatot, nem azt, hogy mind a két módon szeretnénk megkapni. A hétköznapi beszédben ilyenkor inkább "és"-t mondunk.
Tartalomjegyzék
Definíció[szerkesztés]
A p vagy q ítéletek diszjunkcióját a következő igazságtáblázat definiálja:
p | q | ∨ |
---|---|---|
igaz | igaz | igaz |
igaz | hamis | igaz |
hamis | igaz | igaz |
hamis | hamis | hamis |
ahol a diszjunkció jele.
Tulajdonságai[szerkesztés]
Tetszőleges ítéletek esetén teljesülnek a következő állítások:
- A diszjunkció idempotens, azaz
- A diszjunkció kommutatív, azaz
- A diszjunkció asszociatív, azaz
- A konjunkció disztributív a diszjunkcióra, azaz
- A diszjunkció disztributív a konjunkcióra, azaz
- A konjunkcióra és a diszjunkcióra teljesülnek az elnyelési tulajdonságok (abszorptivitás), azaz
- A konjunkcióra és a diszjunkcióra teljesülnek a De Morgan azonosságok, azaz
- , és
- Végül fennáll a dualitás elve, azaz ha felcseréljük a konjunkciót és a diszjunkciót, valamint az igaz és a hamis logikai konstansokat, akkor az állítás igazságértéke megmarad.
Halmazelméleti megközelítés[szerkesztés]
A diszjunkció művelete a halmazelméletben megfelel az unió műveletének. "A vagy B" Venn-diagramja (a piros rész az igaz rész diszjunkció esetén)
Alkalmazása a számítástudományban[szerkesztés]
A legtöbb programozási nyelvben létezik diszjunkció önálló műveletként. Két fajtáját meg is különböztethetjük, tipikusan már a forráskódban is másként jelölve.
Logikai diszjunkció[szerkesztés]
Megfelel a fentebb tárgyaltaknak, azaz két operandus (feltétel) közül az egyik teljesülése esetén a futás az elágazás igaz ágán folytatódik. Általában ha az egyik feltétel igaznak bizonyult, a többi már nem is értékelődik ki, a futásidővel való spórolás okán. Jelölése C nyelven pl. "||", Pythonban az "or" kulcsszóval történik.
if ((a < 0) || (a > 10)) { return true; } // Ha az a kisebb lesz 0-nál, vagy nagyobb 10-nél, igazat adunk vissza
Bitszintű diszjunkció[szerkesztés]
Ekkor a vagy műveletét tipikusan egy számon végezzük el, bitenként. Amennyiben egy adott helyiértéken legalább az egyik operandus 1, akkor az eredmény is 1 lesz. Például ha a = 1100 (=12), b = 1010 (=10):
- a = 1100
- b = 1010
- | = 1110
Tehát az eredményünk 14 lesz. Ezen műveletet pl. C nyelven egy "|" jellel tüntetjük fel.
Források[szerkesztés]
- Szendrei Ágnes: Diszkrét matematika Logika algebra kombinatorika, Polygon, Szeged (1994)
- https://web.archive.org/web/20050222113037/http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/Tempus/logika.doc
- Juhász István: Programozás I.[halott link] (halott link)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|