Niels Bohr
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2015 áprilisából) |
| Niels Bohr | |
 | |
| Niels Bohr | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1885. október 7. Dánia, Koppenhága |
| Elhunyt | 1962. november 18. (77 évesen) Dánia, Koppenhága |
| Sírhely | Assistens-temető, Koppenhága |
| Születési neve | Niels Henrik David Bohr |
| Ismeretes mint | Niels Henrik David Bohr |
| Nemzetiség | dán |
| Állampolgárság | Dán |
| Házastárs | Margrethe Nørlund |
| Szülei | Ellen Bohr Christian Bohr |
| Gyermekek |
|
| Iskolái |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizikus, atomszerkezet |
| Kutatási terület | kvantummechanika |
| Szakmai kitüntetések | |
| fizikai Nobel-díj (1922) | |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1938) |
 | |
| Niels Bohr aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niels Bohr témájú médiaállományokat. | |
Niels Henrik David Bohr (Koppenhága, 1885. október 7. – Koppenhága, 1962. november 18.) Nobel-díjas dán fizikus, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika tudományterületén dolgozott. Tudományos kutatásai elismeréseként 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteleti tagjává választotta.
Tartalomjegyzék
Korai évek[szerkesztés]
Bohr Koppenhágában született 1885-ben. Apja, Christian Bohr a Koppenhágai Egyetem fiziológiaprofesszora volt. Anyja, Ellen Adler Bohr egy gazdag szefárd zsidó családból jött, amely banki és parlamenti körökben prominensnek számított. Testvére, Harald Bohr matematikus, és az olimpiai játékokon is pályára lépő labdarúgó, a dán válogatott tagja volt. Niels Bohr szenvedélyes labdarúgó volt, a két testvér sok meccsen játszott együtt az Akademisk Boldklub színeiben.
Niels Bohrnak és feleségének, Margharete-nek hat gyermeke született. Ketten fiatalon meghaltak, a többiek közül hárman sikeres életpályát futottak be. Egyikük, Aage Niels Bohr, szintén fizikus lett, és apjához hasonlóan elnyerte a fizikai Nobel-díjat (1975-ben).
Bohr 1911-ben szerzett doktorátust a Koppenhágai Egyetemen. Utána Ernest Rutherford alatt tanult az angliai Victoria University of Manchesteren. Rutherford elméletei alapján Bohr 1913-ban publikálta az atom szerkezetének Bohr-modelljét, bevezetve az atommag körüli pályákon keringő elektronok elméletét, ahol a külső pályákon levő elektronok határozzák meg az anyag kémiai tulajdonságait. A Bohr-modell megengedte, hogy az elektronok nagyobb energiájú pályákról alacsonyabb energiájúra ugorjanak, miközben fotont bocsátanak ki.
Élete dereka[szerkesztés]
1916-ban a Koppenhágai Egyetem professzora lett. 1920-tól első igazgatója volt az újonnan létrehozott Elméleti Fizikai Intézetnek. 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat az „atomstruktúra és az ebből eredő atomi sugárzás vizsgálatában tett szolgálataiért”. Bohr intézete az 1920-as és 1930-as években az elméleti fizikusok fókuszpontjaként szolgált, és a kor legismertebb elméleti fizikusai mind eltöltöttek valamennyi időt nála.
Bohr kigondolta a komplementaritás elvét, amely szerint a dolgokat külön-külön lehet vizsgálni aszerint, ahogy ellentétes tulajdonságaik vannak. Például a fizikusok szerint a fény egyaránt hullám- és részecskefolyam – két látszólag egymást kizáró tulajdonság – ezen elv alapján. Bohr filozófiai alkalmazást is talált erre a merészen eredeti elvre. Albert Einstein inkább előnyben részesítette a klasszikus fizika determinizmusát Bohr új valószínűségi fizikájához képest (amihez Max Planck és maga Einstein is hozzájárult). Einstein és Bohr jóindulatú vitában álltak egymással egész életükön át (ld. Bohr–Einstein-vita). Bohr egyik leghíresebb diákja Werner Heisenberg volt, a kvantummechanika fejlődésének egyik kulcsfigurája, aki később a német atombombaprogram feje volt.
Késői évek[szerkesztés]
Bohr úgy gondolta, az atomtitkot meg kell osztani a nemzetközi tudományos közösséggel. A németek kihasználták azt a tulajdonságát, hogy mindenkiről csak jót tudott feltételezni. William Stephenson megszervezte menekülési útvonalát Angliába, amiről először hallani sem akart, végül a dán király iránti lojalitásából vállalta az utat (ahol majdnem meghalt) . Robert Oppenheimer javasolta Bohrnak, látogassa meg Roosevelt amerikai elnököt, hogy meggyőzze, a Manhattan tervet meg kell osztani az oroszokkal az eredmények felgyorsítása reményében. Roosevelt javasolta Bohrnak, térjen vissza Angliába, hogy elnyerje jóváhagyásukat. Winston Churchill ellenezte a tervet. A háború után visszatért Koppenhágába, ahol 1962-ben halt meg. Az Assistens Kirkegård-ban temették el.
Kierkegaard hatása Bohrra[szerkesztés]
Általános vélemény szerint Bohr olvasta a 19. századi dán filozófust, Søren Kierkegaard-t. 1909-ben Kierkegaard Stádiumok az élet útján c. könyvét küldte testvérének születésnapi ajándékul. A mellékelt levélben ezt írta: „Ez az egyetlen dolog, amit küldenem kell, de nem hiszem, hogy könnyű lenne bármi jobbat találnom. … Sőt úgy gondolom, ez az egyik legelragadóbb dolog, amit valaha is olvastam.” Bohr élvezte Kierkegaard nyelvezetét és irodalmi stílusát, de jelezte, hogy nem mindenben ért egyet eszméivel.[1] Erre alapozva vitatott, vajon Bohr filozófiáját és tudományos nézeteit Kierkegaard befolyásolta-e.
Viszonya Heisenberggel[szerkesztés]
Werner Heisenberg egy interjúban Robert Jungknak azt állította, hogy megpróbált Bohrnak paktumot ajánlani, miszerint egyik oldal tudósai sem fogják segíteni az atombomba kifejlesztését. Heisenberg szerint a német nukleáris kutatás teljes egészében az energiatermelésre fókuszált, és az ő köréhez tartozó kollégái ehhez próbálták tartani magukat. Heisenberg árnyaltan fogalmazott, de elkerülte annak kijelentését, hogy ő és kollégai tudatosan szabotálták volna a bombával kapcsolatos erőfeszítéseket. Mindenesetre ez a nüansz kimaradt Jungk könyvének eredeti kiadásából, ami erősen arra utalt, hogy a német atombombát Heisenberg szándékosan hiúsította meg.
Amikor Bohr látta Jungk könyvének dán fordításában ezt az interpretációt, teljes szívből elutasította. Elmondta, hogy Heisenberg valóban tudatta vele Koppenhágában, hogy az atombombaprojekten dolgozik, és úgy gondolta, Németország fogja megnyerni a háborút. Elutasította mindenféle paktum ötletét mint utólagos kitalálást. Számos levelet fogalmazott erről Heisenbergnek, de egyet sem küldött el neki.[2] 1941-es találkozójukról sem Bohr, sem Heisenberg nem beszélt részletesebben.
Bohr fizikai felfedezései[szerkesztés]
- Az atomszerkezet Bohr-féle atommodellje:
- Az elektronpálya impulzusmomentuma kvantált (csak a Planck-állandó egész számú többszörösét veheti fel; L=nħ)
- Az elektronok az atommag körül diszkrét pályákon mozognak és az elemek kémiai tulajdonságait nagyban befolyásolja a külső pályákon levő elektronok száma
- Egy elektron magasabb energiapályáról alacsonyabbra kerülhet diszkrét energiájú fotont kibocsátva (a kvantummechanika alapja)
- A kvantummechanika koppenhágai interpretációja
- A komplementaritás fizikája, amiért 1922-ben fizikai Nobel-díjat kapott
Magyarul[szerkesztés]
- H. H. Arnold–Hans Bethe–Niels Bohr: Egy világ vagy egy se; ford. M. Zemplén Jolán; Franklin, Bp., 1947 (A Búvár könyvei)
- Atomfizika és emberi megismerés; ford. Nagy Tibor, utószóford. Györgyi Géza; Gondolat, Bp., 1964
További információk[szerkesztés]
- Hegyeshalmi Richárd: Nobel-díjat nyert, életre szóló ingyen sört kapott (HTML). Index, 2015. április 29.
|
