Vita:Haszonelvűség
{{tartalmi segély} Teljes félreértése a fogalomnak, addig stimmel, hogy Bentham és Mill, utána egyáltalán nem, semmi köze az egésznek a gazdasági haszonhoz. A legnagyobb boldogság elvéről van szó itt (greatest plasure). Esetleg érdemes megnézni az angol nyelvű szócikket.
Ha nem kell a szöveg, töröljétek. Ha meghagyjátok, akkor még a következőkkel fogom kiegészíteni:
Üzleti témájú magyar nyelvű lapok, kiadványok
Híres magyar üzletemberek
Az üzlettel kapcsolatos jogszabályok
Magyar cégek adatainak forrásai
Üzlet és ipar kategorizálásai
Foglalkozás osztályozási rendszerek
A multinacionális vállalat,
hogy csak-egy kettőt említsek.
Ant 2005. február 26., 14:08 (CET)
De folytatható még az angol wiki címszavainak a szövegbe való beépítésével is:
- Könyvvitel
- Reklám
- Bank
- Big business
- Üzleti etika
- Üzleti kémkedés
- Pénzügyi-üzleti főiskola
- Kapitalizmus
- Kereskedelem
- Kereskedelmi jog
- Vállalatok
- Verseny
- Szórakoztató elektronika
- Közgazdaságtan
- Vállalkozás
- Pénzügy
- Állami tulajdon
- Emberi erőforrások
- Ipar
- Szellemi tulajdon
- Nemzetközi kereskedelem
- Biztosítás
- Befektetés
- Üzleti elméleti szakemberek listája
- Vállalatvezetők listája
- List of commercial pairs
- Népszerű üzleti témájú könyvek jegyzéke
- Emberi erőforrás témák jeyzéke
- Menedzsment
- Vezetői információs rendszerek
- (Szerelőipari) gyártás
- Marketing
- Tömegtájékoztató eszközök
- Szervezéstudomány
- Folyamatirányítás
- Projekt menedzsment
- Ingatlan
- Kisvállalkozások
- Stratégiai vezetés
- Adó
- Korlát elmélet
- Könyörgöm, kedves Apogr/Firk (téged sejtelek a háttérben), legalább bontsd szét a szócikket több altémára, mert így rajtad kívül más nehezen érti meg, miért kell * ezzel a címmel kezdeni (hol van szó az iparról?)*miért nem lehet a közgazdasági-jogi-szociológiai-politikai vonatkozásokat gondosan elkülöníteni? Így ugyanis nehzen követhető, egy-egy szónak mi a pontos értelme (csak egyetlen példa: van olyan kereskedelmi társaság, amelynek a tagjai magánvagyonukkal is felelnek és van (pl. a korlátolt felelősségű társaság]], ahol nem. De ezt nem ilyen vastag ecsetvonásokkal kellene felrakni, hanem pl. külön szócikkben (hogy a csődről ne is beszéljek és a csalárd bukásról, amiért nem a cégnyilvántartást kellene felelőssé tenni. Kérlek, think it over. Üdv--Linkoman
Kedves Linkoma
Én nem tudom ki az a firkoman vagy firkaprogr, de amit együtt szerepeltetve írtam, annak jó opka volt.
Vitázni nem szeretnék, ezért most csak azt tűzöm neked ide, ami az ipar és a kereskedelem együtt szerepeltetésére vonatkozóan példaként szolgál linkek formájában (lenne több is, de hát én nem akarlak téged semmiről se meggyőzni). Ha nem érthető a szövegem, ki kell kapálni. A 12 éves kislányomnak tetszett, ő megtartja. Üdv.
http://www.lib.uni-corvinus.hu/gyar/gyar20040102hun/auth_8252.html
http://www.steinschneider.com/geography/stschhung.htm
http://www.euroinfo.hu/europaklub/ec20030121.htm
http://www.radixindex.com/databases/pv001017.shtml
http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=508&articleID=2601&ctag=articlelist&iid=1
http://web.b-m.hu/proba/bmtvtev.nsf/tipus/8A63634E4F9ED5C2C125698B0038C847
kiváncsiskodás[szerkesztés]
Csak kiváncsiskodni szeretnék: mi a forrás, aminek alapján ez a szöveg készül? üdv Remete
A tapasztalat (empíria) és az olvasmányok. Az angol wikipédiát is el szoktam olvasni, néha a németet és mást is.
Az üzlet szó kapcsán lehagytam azt, amit a németek lefordítottak, hogy az angol business szó még egy rakás szart is jelent, és beírtam olyan dolgokat, amelyek szerintem (MPOV) fontosak. Mivel an NPOV és a MPOV (my point of view) egy betűt illetően eltér, te is írhatsz egy RPOV-t szerintem, mielőtt letörlöd az egészet. :-) üdv
Ant 2005. március 4., 06:39 (CET)
Kösz a választ. Őszintén szólva igen sok fenntartásom van a szöveggel kapcsolatban - ha más nem, hát az hogy nem lexikoncikk, inkább esszébe hajlik, de tartalmilag is, és abban sem vagyok biztos, hogy az kell ilyen cikk (ezt a lexikonszakmában úgy mondják, hogy nem lexikonképes). -, de eszem ágában sincs törölni. Látom, hogy igen nagy munka van benne. üdv. Remete
Hát őszintén szólva nincs benne több egy óránál. Úgy hogy ha nem éri el a mértéket, tegyük félre valahová, akár a userlapom mellé is. Ami nem jelenti azt, hogy megígérem, hogy folytatom, vagy átdolgozom. Csak olyan cikkkezdeményt vagy csonkot folytatok, amelyet tetszéssel fogadtok vagy amelyre bátorítást kapok. A lehetőségek korlátlanok, úgy hogy ez nem okot gondot. Én szórakozásból szoktam írkálni, amikor nem a jó a visszhangja, felhagyok vele. Most éppen a Tihanynál próbálkozom, az első kkritikát vettem azóta meg senki sem reagált, azért folytani fogom, de így nem sürgős, mivel nem magamnak csinálom.
üdv
Ant 2005. március 4., 23:01 (CET)
Semmiképpen nem akartalak megbántani, tényleg csak kiváncsiskodtam. Ha jól sejtem, valószínűleg valamennyien szórakozásból írogatunk itt. Lehet, hogy éppen ellenkezőleg, jobban át kellene gondolni a cikk tartalmát és szerkezetét. üdv Remete
Megbántásról szó sincs. A cikk tartalmáról és szerkezetéről én is azt gondolom, hogy nem követi az ajánlott formát. Ebben a formában a fontos gondolatok leírása volt számomra a cél. A kislányomra gondoltam, neki akartam megmagyarázni ezeket a dolgokat anélkül, hogy belemennék az üzleti ismeretek szokásos taglalásába. De hát ő feltétel nélkül hisz nekem, itt pedig ilyesmiről szó sincs. Itt mindenki a leírt, kipróbált, tekintélyelvi szövegépítést perferálja. Persze ez nem baj. Más esetben másképpen dolgozom. Azt veszem célba, hogy milyen szókincs kerüljön bele a szövegbe, és az adott szavak (fogalmak, nevek, stb.) köré kanyarítom a szöveget. Igenám, de ezek egy nagy része definiálatlanul lóg, vagy külső linket kaphatna, így ismét féloldalas a dolog. A jövőben valószínűleg olyasmit csinálok majd, amit más nem csinál és nem képezi vita tárgyát. Küldök a wikimediába jó minőségű képeket és elkezdem a kísérletezést a hangfelvételekkel. Most szeretném lefényképeznia fúvóshangszereket és digitálsi magnóra venni a hangjukat. A szöveget megírhatja más a legwikisebb formában. üdv.
Ant 2005. március 4., 23:27 (CET)
- Kivágtam az új Csőd szócikkhez a következő részt:
- "Az üzlet halála: a csőd
- A csőd nagyjából egyenlő egy vállalkozás fizetőképtelenségével. Minden vállalkozásnak csak a „folyamatos üzletvitel megtartása” esetén van értéke, ha egy cég abbahagyja, amit addig eredményesen csinált, máris veszít értékéből, nemcsak a bevétel elmaradása, hanem az addig megszerzett erkölcsi tőke (goodwill) elavulása miatt is. Ebből következően önszántukból ritkán fejeznek be egy üzleti tevékenységet, inkább idejében eladják, vagy alaposan átszervezik (értsd: felforgatják) az üzleti életciklusa végéhez ért adott vállalkozást.
- A teljesítés ellenére elmaradó fizetés az üzletben a legnagyobb bűnnek számít, ezért még ölni is szoktak. Korábban az állami vállalatok egymás közti kereskedésébnen ez nem volt akkora ügy, a vállaaltok "sorban álltak". Csődbe se lehetet menni, mert az állam önmagával, önmaga tulajdonával szemben nem hajtott végre amputációs műtéteket." Csak részben használtam fel.--Linkoman
- Multinacionális vállalatra vonatkozó rész kivágva archiválásra (új szócikk lesz):
- A multinacionális vállalatok
- A multinacionális vállalatok a gazdasági szervezetek fenti két ismérv alapján legsikeresebben működő kategóriája, méretüket tekintve meghaladják sok állami vagy nemzeti alapon szervezett gazdasági közösségek méretét, és újfajta, a korábbi kötődésektől eltérő lojalitást alakítanak ki az üzlet irányában az alkalmazottak körében. A multinacionális cégeknél az alkalmazottak és vezetők munkavégzése és előremenetele majdnem katonai szigorúsággal szervezett, racionálisan szabályozott keretek között, ám az erős hatalom- és érdekérvényesítés miatt mégsem hibátlanul ésszerű módon megy végbe.
- A multinacinális cégek alkalmazottai tudják, hogy kivételezett helyzetben vannak, mert van munkahelyük, magas presztizsű cégnél dolgoznak, általában jók a munkakörülményeik és a jövedelmük. Cserében ezért nemcsak a munkájukat kell jól elvégezniük, hanem számos részletes szabályzatnak kell eleget tenniük, dokumentálniuk kell a munkájukat és fejlődésüket, lojálisnak kell lenniük a céghez, továbbá elégedettséget kell sugározniuk, stb.
- A multinacionális cégek megpróbálják az alkalmazottakat és vezetőket folyamatos pszichológiai tréningek segítségével integrálni és magatartásukat alakítani, azonban az alapvetően parancsuralmi szerkezet rengeteg olyan konfliktust vet fel, amelyet nem lehet, nem "politikus" nyíltan megbeszélni, ezért igen magas az ilyen munkahelyek stressz keltő képessége." --Linkoman
A kedvelt összehasonlítási alapot használva: az enwikiben a Business and industry vagyis az Üzlet és ipar egy redirect az üzlet cikkre. --Vince blabla :-) 2006. augusztus 27., 19:11 (CEST)
Üzlet és ipar[szerkesztés]
„Az iparos és a kereskedő személyének, a két polgári foglalkozás szétválása volt az első eset, amikor valaki (az iparos) többet termelt, mint amennyi saját fogyasztásához szükséges volt, és ezért szüksége lett az áruit felvásárló üzletemberre. Ettől kezdve a kereskedő mondta meg, hogy mennyi árura van szükség, és a kettőjük dinamikus kapcsolata indította el az iparos vállalkozásának a növekedését. Ebben a növekedésben hol a kapacitás, hol a kereslet nagyobb, így alakultak ki az egyszemélyes vállalkozásokból az ezreket foglalkoztató vállalatok.”
Ez történelmileg nem igaz. A gyáripar nem a kézművességből alakult ki, hanem éppen annak tagadásaként. A gyárat a kereskedelmi tőke hozta létre, éppen abból a célból, hogy ne kelljen állandóan kézművesekkel vacakolni, seftelgetni, az árukat ide-oda szállítgatni. Természetesen ennek az lett az eredménye, hogy a kézművesek tönkrementek, és kénytelenek voltak a gyárba menni dolgozni. De akkor már nem iparosok voltak, hanem prolik. --vilain 2006. augusztus 25., 09:57 (CEST)
Ja, arról nem is beszélve, hogy nem jellemző, hogy az iparos a saját fogyasztására termel, a kovács nem patkóval táplálkozik :) --vilain 2006. augusztus 25., 10:08 (CEST)
