Újság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Street Scene - Salta - Argentina.jpg

Az újság időszakonként megjelenő nyomtatvány (időszaki lap), illetve újabban akár percenként megújuló hírekkel megjelenő, elektronikus formában terjedő kiadvány, internetes újság. Állandó neve és megszabott ára van (de lehet ingyenes is). Az újság mellett használatos még a hírlap, a periodika és a folyóirat megnevezés is. Folyóirat alatt elsősorban a nagyobb terjedelmű írásokat közlő lapokat értjük. Tartalmuk általában vegyes, de vannak szakosodott kiadványok is: szaklapok, különféle érdeklődési körű olvasóknak szóló újságok.

Az újságok típusai[szerkesztés]

Megjelenésük szerint[szerkesztés]

Újságok megjelenési gyakoriságuk alapján több csoportba oszthatók:

  • napilap
  • hetilap
  • kéthetes lap
  • havilap
  • negyedévente
  • félévente
  • évente
  • alkalmilag megjelenő lap

Tematikájuk szerint[szerkesztés]

A tematika szerinti felosztásnak nincs definitív meghatározása, az összeállításnál a hazai sajtópiac legjellegzetesebb típusait és a MÚOSZ szakosztályait vettük figyelembe.

  • mezőgazdasági (agrár) lapok
  • egészségügyi, szociális lapok
  • életmód (divat, hobbi, ifjúsági) lapok
  • építészeti lapok
  • televízió, rádió, film, színházi lapok és műsorújságok
  • gazdasági lapok
  • helyi (települési) lapok
  • közlekedési (jármű) lapok
  • politikai lapok
  • turisztikai, utazási, gasztronómiai lapok
  • zenei lapok

Adathordozó fajtája szerint[szerkesztés]

  • papíralapú újságok
  • elektronikus úton terjesztett lapok

Története[szerkesztés]

A Vasárnapi Ujság egy 1861-es száma
A Vasárnapi Ujság beszámolója a Jókai Mór temetéséről

A hírlapok őse az ókori Rómában kiadott Acta diurna Urbis (A város napi közleményei) című kéziratos formában terjesztett lap. Ezt követte a Julius Caesar által elrendelt Acta senatus a római birodalom hivatalos közlönye, melyet a provinciákba is szétküldettek és nevezetes eseményekről, új rendeletekről, törvényekről szólt.

Az első nyomtatásos formában sokszorosított lap Kínában jelent meg időszámítás után 732-ben King Pao címmel, 1351-től rendszeresen megjelent. Európában az első újság Velencében 1566-ban Notizie scritte (Írott jegyzetek). A lap ára egy gazetta nevű firenzei pénz volt, ezért gazettának nevezték el és ez a név Olaszországban idővel a hírlap elnevezése lett. Más európai országokban röplapokon tudósítottak egyes nagy eseményeket, például a mohácsi vészt vagy Kolumbus felfedezését. Kölnben ilyen rendszeresen megjelenő tudósító volt 1588-tól a Relationes Semestrales.

A mai értelemben hírlapnak vehető 1609-től Strassburgban hetilapként jelent meg. Mintájára előbb Majna-Frankfurtban 1615-ben majd 1618-tól a Lipcsei Oberpostamtzeitung című 248 éven keresztül 1866-ig fennálló újság indult.

Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg, ekkor keletkezett a máig megjelenő Kölnische Zeitung és a Vossische Zeitung. 1848 újabb nagy lendületet adott, a távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok például a Magyarországon is népszerű Illustrierte Zeitung, Gartenlaube és Über Land und Meer melyek mintául szolgáltak az első magyar nyelvű képeslapoknak.

Franciaországban 1631-ben indult az első hírlap, a francia újságírás a vezércikk és a szépirodalmi tárca megteremtője. Angliában eleinte csak hetilapok jelentek meg, pedig már 1689-ben megalkották a sajtószabadságot biztosító törvényt, 1702-ben indult az első napilap. Az angol sajtó a komoly, megbízható híreket közlő újságok szülőföldje. Az amerikai újságírás 1704-ben indult és gyökeresen eltér az angoltól, a szenzációhajhász, reklámízű cikkekel teszik eladhatóbbá a lapokat. Nagy múltú meghatározó napilap és média hatalom a The New York Times.

Magyar hírlapok[szerkesztés]

Újságtartó

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Bokor József (szerk.). Hirlap, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Külső hivatkozások[szerkesztés]