Falu

Régi falusi ház Ómassán

Tarcal központja

Zichyújfalui utcakép

A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott. A falu településföldrajzi kifejezés, nem jelent egyet a község jogi fogalmával, ennél fogva egy városi jogállású települést is lehet falunak nevezni.

Falu és község

A népességszám alapján a falvakat a következő csoportokba soroljuk:

• törpefalu (100 fő alatt); Iborfia, Bakonyság, Abaújalpár
• aprófalu (100–500 fő); Kám, Apácatorna, Szentimrefalva
• kisfalu (500–1000 fő); Takácsi, Tapsony, Káva
• középfalu (1000–2000 fő); Lovászpatona, Lesencetomaj, Pápateszér
• nagyfalu (2000–5000 fő); Monorierdő, Győrszemere, Pér
• óriásfalu (5000–10000 fő); Üröm, Győrújbarát, Páty

A falut a községtől az különbözteti meg, hogy a falu településföldrajzi fogalom, míg a község jogi és közigazgatási kategória. Magyarországon a kettő a közbeszédben gyakran összemosódik, mert a magyar önkormányzati rendszerben a két hagyományos településforma (város és falu) a helyi kormányzás legalsó szintjével (város és község) nagymértékben egybeesik. Ráadásul a városi típusú településeknél az elnevezésnek semmi jelentősége sincs, csak statisztikai. A magyar településszerkezetre jellemző, hogy míg Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon, tehát a hegyvidékes területeken rengeteg apró- és törpefalu található, addig az Alföldre inkább a nagy kiterjedésű óriásfalvak, illetve a másik véglet, a tanyák jellemzők. Ebből következik, hogy míg például Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megyékben a települések száma 300 fölött van, addig például Hajdú-Biharban és Csongrád megyében 100 alatt. (Lásd: Magyarország megyéi.)

Károlyfalvai utcakép

Alaprajzuk, szerkezetük szerint a községek a következő típusokba tartozhatnak:

• egyutcás falu: az országút két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll;
• orsós alaprajzú falu: szintén egyutcás, de a település közepén térré szélesedik;
• körfalu: központi főtér körül helyezkednek el a telkek;
• sakktábla-alaprajzú falu: szabályos alaprajz, párhuzamos utcák jellemzik;
• halmazfalu: szabálytalan alaprajzú;
• széttördelt falu: a házak utak mentén, egymástól távolabb állnak.

A falvak átalakulása

A falvak lakosságának alakulására több folyamat is hatással van, úgymint: urbanizáció (a népesség – többnyire a kedvező munkalehetőségek miatt – a falvakból a városokba vándorol), dezurbanizáció (a városi népesség falvakba vándorlása, melyet főként a békésebb életmód iránti vágyódás válthat ki), agglomerálódás (a nagyvárosokhoz közeli falvak agglomerációs gyűrűvé alakulása), szuburbanizáció (a városi népesség agglomerációba költözése.) Magyarországon jelenleg az urbanizáció és a szuburbanizáció a legjellemzőbb.

A falusi élet előnyei közé tartozik a jelentősen olcsóbb telekár (kivéve a felkapottabb agglomerációs településeken, bár a belvárosi lakásárakhoz viszonyítva még azok is olcsóak), az állattartási és növénytermesztési, kertészkedési lehetőség. Hátrányai közé tartozik a munkalehetőségek és szolgáltatások kevésbé széles köre. A munkanélküliség mellett a falvak egyik legnagyobb problémája a fokozatos elöregedés.

További információk

• A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve (2007)
• A Magyar Köztársaság Helységnévtára