Karib-tenger

Karib-tenger
Ország(ok)	Venezuela, Kolumbia, Panama, Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize, Mexikó, Nagy-Antillák, Kis-Antillák
Felszíni terület	2 745 000 km2
Legnagyobb mélység	7686 m
Elhelyezkedése
Karib-tenger Pozíció a Karib-térség térképén
é. sz. 15°, ny. h. 75°15, -75
A Wikimédia Commons tartalmaz Karib-tenger témájú médiaállományokat.

A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.

Délről Venezuela, Kolumbia és Panama, nyugatról Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize és Mexikó Yucatán-félszigete, északról a Nagy-Antillák szigetei (Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico), keletről pedig a Kis-Antillák szigetei határolják. A területet összefoglalóan Karib-térség néven tartjuk számon. A terület a karib indiánok törzséről kapta a nevét, amely ez egyik legmeghatározóbb indián csoport volt a térségben amikor az európai felfedezők megérkeztek oda a 15. század végén. A terület megnevezéseként a spanyol hódítás időszakában az Antillák kifejezés is elterjedt, amely a legendákban szereplő, feltételezett szigetre, a csendes-óceáni „Antilliára” utal.

A Karib-tenger a Föld egyik legnagyobb sós vízű tengere, területe 2 745 000 km². Legmélyebb pontja a Kajmán-árok (-7686 m) a Kajmán-szigetek és Jamaica között.

Nyílt vízfelületein a szél keltette hullámok magassága eléri a 13 m-t, hosszuk a 180 m-t.

A Karib-tengerből a Mexikói-öbölbe majd az Atlanti-óceánba fut a Golf-áramlat.

A tenger két feltűnő időjárási jelensége a „keleti hullám” (easterly wave) és a norther.

• A „keleti hullám” idején az égbolt hirtelen beborul, a szél pedig felerősödik, de csak kevés esőt hoz.
• A norther a kontinens lehűlésének következményeként télen, Észak-Amerika felől havonta egyszer-kétszer a tengerre kifutó, heves szél, amelynek ereje elérheti a Beaufort-skála 8-as fokozatát.

Kapcsolódó cikkek

• Karib-térség
• Chetumali-öböl