Mássalhangzó-zöngésülés és -zöngétlenedés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A fonológiában a zöngésülés és zöngétlenedés hangváltozást jelent. Ennek során a mássalhangzó megváltozik, és egy adott zöngétlen hang a zöngés párjává alakul vagy fordítva.

A zöngésülés a mássalhangzók változásain belül a részleges hasonulások közé tartozik, a hang hangszálműködés szerint hasonul.

A zöngésülés esetei[szerkesztés]

  • A h két magánhangzó közt vagy zengőhang szomszédságában, azok hatására, zöngésül.
  • sugorgat > zsugorgat
  • Zöngésülés előfordult a magyar nyelvfejlődésben, pl. a p--ből b- lett.
  • Intervokalikus zöngésülés: a zöngésülés a környező magánhangzók miatt lépett fel
    • Halotti Beszéd: szoboduχ’χ’a ~ szabadíjja
  • Csak egyes szavakra kiterjedő zöngésülés
    • k > g
      • Szó elején: török küren > magyar görény
      • Szó végén: török tözäk > magyar tőzeg
    • t > d
      • Szó elején: török törsöl > magyar dörzsöl
    • sz > z
      • Szó elején: szaj > zaj
      • Szó belsejében: hé-szak > hézag
    • s > zs
      • Szó elején: sugorgat > zsugorgat
      • Szó belsejében: török törsöl > magyar dörzsöl

Zöngétlenedés[szerkesztés]

A szóvégi zöngés mássalhangzó gyakran zöngétlenedik a Du.túl nyugati részén. Pl.: küszöp, szalat, áty.

Példák a zöngésülésre az angol nyelvben[szerkesztés]

Az alábbi néhány angol szópár bemutatja a mássalhangzók zöngésülését:

  • belief - believe
  • life - live
  • proof - prove
  • strife - strive
  • thief - thieve

Források[szerkesztés]

  • Kiss Jenő & Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar Nyelvtörténet, Budapest: Osiris Kiadó.
  • E. Abaffy Erzsébet (2003a): Hangtörténet. Az ősmagyar kor. In Kiss & Pusztai (2003), 106–128.
  • E. Abaffy Erzsébet (2003b): Hangtörténet. Az ómagyar kor. In Kiss & Pusztai (2003), 301–351.
  • Roach, Peter (2004), "British English: Received Pronunciation", Journal of the International Phonetic Association 34 (2): 239–245