14. század
| Évszázadok | 9. | 10. | 11. | 12. | 13. | 14. | 15. | 16. | 17. | 18. | 19. |
A 14. század az 1301–1400 közötti éveket foglalja magába.
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
A fekete halál (pestisjárvány) terjedése Európában
A Litván Nagyfejedelemség területének növekedése
Európa és a Mediterráneum[szerkesztés]
- 1309: a Német Lovagrend megszerzi Gdańskot. A nagymester Velencéből Marienburgba költözik.
- A 14. század a lovagrendi állam fénykora.
- 1309: V. Kelemen pápa a székhelyét Rómából Avignonba teszi át. Megkezdődik "a pápák avignoni fogsága", mely 1377-ig tart.
- 1310: A johannita lovagrend megtelepedik Ródosz szigetén
- 1316–1341: Gediminas litván nagyfejedelem, hódításaival a litván nagyhatalom megalapítója
- 1325–1340: I. (Kalita) Iván moszkvai nagyfejedelem. Az orosz egyház fejét, a Kijevből Vlagyimirbe menekült metropolitát Moszkvába költözteti. A Moszkvai Nagyfejedelemség az egyik legtekintélyesebb orosz állammá lesz.
- 1331–1355: Dusán István (IV. István Uroš) rövid életű szerb nagyhatalmat alapít a Balkánon.
- 1333: III. (Nagy) Kázmér lengyel király uralkodásának kezdete; a Piast-dinasztia utolsó, egyben legjelentősebb uralkodója. (ur. tart: 1370-ig). Galícia megszerzésével megindítja Lengyelo. keleti terjeszkedését. 1364-ben megalapítja Kelet-Európa első egyetemét Krakkóban (→ Krakkói Egyetem).
- 1335: Luxemburgi János cseh király a visegrádi szerződésben biztosítja magának a lengyelekkel szemben Szilézia uralmát.
- 1337: Kitör a „százéves háború” Anglia és Franciaország között (1453-ig tart)
- 1346: crécyi csata - bevetett új fegyverekkel és taktikákkal
- 1340: XI. Alfonz kasztíliai király visszaveri az afrikai mórok utolsó invázióját
- 1341: III. Andronikosz császár halála után belső háború tör ki a Bizánci Birodalomban. A császárság két évtizeden belül összeomlik a szerb Dusán István és az oszmánok csapásai alatt.
- 1347: IV. Károly német-római császár uralkodásának kezdete (tart: 1378-ig)
- 1347 – 1351: Fekete halál – hatalmas pestisjárvány, Európa lakosságának 30–40%-a hal meg
- 1343–1382: I. Johanna nápolyi királynő uralkodása alatt megkezdődik a Nápolyi Királyság egy évszázadon át tartó anarchiája
- 1353–1391: I. Tvrtko, a független Bosnyák Királyság megalapítója
- 1354: Az oszmán törökök behatolnak a Balkánra; Gallipoli bevétele
- 1362: Az oszmánok meghódítják Drinápolyt, mely 1453-ig (Konstantinápoly bevételéig) a fővárosuk lesz
- 1371: Marica menti csata: I. Murád oszmán szultán legyőzi a szerbeket és a velük szövetséges bolgárokat és románokat (Havasalföld)
- 1378: Két pápát választanak; megkezdődik a nagy nyugati egyházszakadás
- 1381: a Wat Tyler vezette angliai parasztfelkelés
- 1385: Krevai unió: lengyel-litván perszonálunió. A hatalmas kiterjedésű litván állammal létesült (1492-től tartós) perszonálunió Lengyelországot nagyhatalmi rangra emeli (→ Lengyel–Litván Unió)
- 1386: Sempachi csata: a svájciak győzelmükkel biztosítják függetlenségüket a Habsburgoktól
- 1389: Rigómezei csata: a törökök megsemmisítik Lázár szerb cár seregét és szövetségeseit
- I. Bajazid szultán (1389–1402) adófizetőjévé teszi Szerbiát, befejezi Bulgária, Thesszalia és Makedónia meghódítását
- 1385 – 1402: Gian Galeazzo Visconti, Milánó ura. Meghódítja csaknem egész Észak-Itáliát, és 1395-ben megszerzi a császártól a milánói hercegi címet. Ő kezdi meg a milánói dóm építtetését.
- 1393: Török kézre jut Trnovo, a bolgár főváros. A bolgár állam 1878-ig török uralom alá kerül.
- 1396: Nikápolyi csata: magyar–francia–havasalföldi és egyéb csapatokból álló keresztes had összecsapása az Oszmán Birodalom török-szerb seregével
- 1397: Dánia, Norvégia és Svédország megkötik a kalmari uniót, amely szentesíti a 3 ország I. Margit dán királynő alatt létrejött perszonálunióját
- 1399: II. Richárd angol királyt a parlament megbuktatja. Unokatestvére, IV. Henrik személyében a Lancaster-ház lép a trónra.
Egyéb esemény[szerkesztés]
- Novgorod felemelkedése
- „Kis jégkorszak” Európában
- A skót szabadságharc győzelme az angolok ellen
Magyar Királyság[szerkesztés]
Kiskirályok uralmi területei a 14. század elején
- 1301: Az Árpád-ház kihalása és a vegyesházi királyok uralkodásának kezdete
- Az Anjou-ház erősen központosított uralma és gazdasági reformjai
- Károly Róbert
- 1308: Az Anjou-házból származó Károly Róbert lesz a király
- 1312: Károly Róbert legyőzi az Abákat, a felvidéki tartományurak (kiskirályok) egyesített seregét a rozgonyi csatában
- 1325: Károly Róbert bevezeti az aranyforintot.
- 1335: Visegrádi királytalálkozó
- I. (Nagy) Lajos
- 1342: Meghal Károly Róbert, fia, I. (Nagy) Lajos uralkodik
- 1358 körül: Elkészül a Képes krónika
- 1365: I. Lajos betör Észak-Bulgáriába és beveszi Vidin városát
- 1367: Pécsi Egyetem alapítása (valószínűleg 1390-ig működött)
- 1370: Lengyelországban kihal a Piast-dinasztia főága. A trónt I. Lajos foglalja el (magyar-lengyel perszonálunió)
- 1372–81: Velencei–magyar háború a Dalmácia feletti uralom miatt
- 1375–77: Török elleni háború
- (Luxemburgi) Zsigmond
- 1387: Luxemburgi Zsigmond lesz a király.
- 1390: Az első török betörés magyar területre
Ázsia[szerkesztés]
Timur Lenk birodalma, főbb hadjáratai és az ázsiai térség 1400 körül
- Alauddin Hildzsi (wd) (1296–1316) Delhi szultánja részben megsemmisíti, részben függőségbe kényszeríti a Dekkán hindu fejedelmeit.
- Dél-India nagyobb része tartós muszlim uralom alá kerül.
- 1335: Széthullik az ilhánok perzsa birodalma
- 1338-tól: Japánban az Asikaga-családból származó sógunok uralkodnak.
- 1368: A Mongol Birodalom vége.
- Kínában a mongol Jüen dinasztiát a Ming-dinasztia váltja fel
- Szingapúr tengeri kereskedővárosának felemelkedése a Maláj-félszigeten
- 1370 körül Timur Lenk ragadja magához a hatalmat Közép-Ázsiában
- Meghódítja Perzsiát, 1393-ban a mai Irakot, 1395-ben szétzúzza az Arany Hordát, 1398-ban, indiai hadjáratán kifosztja Delhit, végül Ankaránál, az új oszmán nagyhatalom fölött is győzelmet arat.[1]
- Timur az utolsó nagy ázsiai hódító.[1] Óriási birodalma halála után azonnal széthullik (1405).
Afrika[szerkesztés]
- A mai Nigéria területén a Benini királyság (wd)
- Nyugat-Afrikában hausza városállamok
- Mali Birodalom virágzása
- Nagy Zimbabwe (wd) állam fénykora
Közép-Amerika[szerkesztés]
- A század közepén felépül Tenochtitlan azték város
Találmányok, fejlődés[szerkesztés]
- A kínai eredetű lőport először alkalmazzák Európában katonai célokra. (A tűzfegyverek széles körben csak a 15. század közepén terjednek el.)
- Terjed az ágyú használata
- A mechanikus óraszerkezet feltalálása
- A kötés technikája
- A felülcsapó vízkerék alkalmazása révén (magas hőmérséklet előállítása fújtatókkal) Németországban megszületik a vasöntés tudománya és fellendül a vaskohászat (→ hámorok)
Kultúra[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Isteni színjáték, Dante elbeszélő költeménye
- A firenzei pestis nyomán Boccaccio megírja fő művét, a Dekameront
- Geoffrey Chaucer, az angol irodalmi nyelv megteremtője megírja a Canterburyi meséket
Művészet[szerkesztés]
- Az olasz trecento művészete, a firenzei reneszánsz előkészítése
- Gótikus stílus a művészetekben
- érett vagy dekoratív gótika (1250–1360)
- késői vagy függőleges gótika (1360–1550)
Zene[szerkesztés]
- a középkori zene új művészete az ars nova Franciaországban. Kiemelkedő képviselője Guillaume de Machault.
Vallás[szerkesztés]
- John Wycliffe oxfordi professzor, a reformáció előfutára. Írásaival az egyház világi uralma ellen küzdött, követelte az egyházi birtok, a kolostorok, sőt a pápaság megszüntetését, és így előkészítette Husz János működését.
Híresebb emberek[szerkesztés]
Külföld[szerkesztés]Uralkodó[szerkesztés]
Művészek[szerkesztés]
Egyéb[szerkesztés]
|
Magyar Királyság[szerkesztés]
|
Évek és évtizedek[szerkesztés]
Megjegyzés: A 14. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
