Pikárdia
| Pikárdia (Picardie) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Rang | Régió | ||
| Székhely | Amiens | ||
| Megyéi |
Aisne (02) Oise (60) Somme (80) | ||
| Elnök | Claude Gewerc | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 927 142 fő (2013)[1] | ||
| Népsűrűség | 99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19 399 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||
 | |||
| Pikárdia régió elhelyezkedése | |||
| Pikárdia weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pikárdia témájú médiaállományokat. | |||
Pikárdia (franciául és pikárdul Picardie) Franciaország egyik régiója, amelynek három megyéje Aisne, Oise és Somme.
Tartalomjegyzék
A név eredete[szerkesztés]
A Picardie szó eredete se nem földrajzi, se nem történelmi. A szó először 1248-ban bukkant fel, a picard, azaz piocheur szó származékaként. A párizsiak piocheur-nek nevezték mindazokat a földműveseket, akik Senlis és Valois erdős területeitől északra éltek. Franciaország északi részén viszont pikárdoknak nevezték mindazokat, akik nem beszéltek flamand nyelven: Arras, Boulogne-sur-Mer, Calais és Tournai voltak a pikárd városok; az idevaló diákok alkották Párizsban és Orléans-ban a „Pikárd Nemzet”-et.
Története[szerkesztés]
A régi Pikárdia határai nem felelnek meg a régiót alkotó mai három megyének. A régi Pikárdiához csak Somme, Oise északkeleti része és Aisne északi része tartozott, azonban magába foglalta Pas-de-Calais parti területeit is. Oise megye területének nagyobb része a francia korona birtoka volt. Aisne megyéből a Soissonnais szintén a koronához tartozott, a többi pedig Champagne hercegség része volt. A régió többi része, beleértve Oise északkeleti részét is, a noyoni érsekségé volt.
Az ókorban a gall háborúk idején ezen a területen éltek a belgák.
843-ban a verduni szerződés során Pikárdia a Francia Királyság része lett. Utóbb az északi részt Burgundia foglalta el, majd Flandriával együtt a spanyolok hódították meg. A Szent Bertalan éjszakája (1572) idején Henri d'Orléans-Longueville kormányzó megakadályozta a protestánsok lemészárlását.[2] A Katolikus Liga háborújának kezdetén Guillaume de Montmorency-Thoré példája, aki 1589-ben bevette Senlis-t, arra késztette a pikárdiai nemeseket, hogy beálljanak a királyi seregbe.,[3] amikor III. Henriknek már gyakorlatilag nem voltak támogatói.
Az első- és második világháborúban Pikárdia csaták helyszíne volt.
Kultúra[szerkesztés]
A déli rész kivételével a pikárd nyelvet beszélik. A pikárd nyelv a 13. században élte fénykorát: akkor nemcsak Pikárdiában beszélték, hanem a jelenlegi Pas-de-Calais régióban (Dunkerque kivételével), Hainaut egyes részein és Tournai környékén is. A 19. század elejétől kezdődően a pikárd nyelv használata visszaszorult Beauvais, Noyon, Vervins déli részein, de még az 1970-es és 1980-as években is fennmaradt, még a városokban is. Ma kb. 700 ezer beszélője van, de legtöbb kétnyelvűségben él. Azok, akik első nyelvként beszélik a pikárdot, többnyire 50 év felettiek.
Pikárdiához kötődő híres személyek[szerkesztés]
- Gracchus Babeuf utópista kommunista forradalmár
- Paul Claudel költő és diplomata
- Jean-Antoine-Nicolas de Caritat, Condorcet márkija, filozófus, matematikus és politikus
- id. Alexandre Dumas író
- Antoine Galland orientalista
- Jean de La Fontaine költő
- Jean-Baptiste de Lamarck biológus
- Henri Matisse festő
- Jean Racine író
- Jules Verne író
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.insee.fr/fr/statistiques/2119431?sommaire=2119504
- ↑ Guerres de religion-Miquel, p. 287
- ↑ Miquel, i. m. 353. old.
Források[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Picardie című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
