Anglonormand nyelv
Anglonormand nyelvnek nevezik azt az oïl nyelvet, amelyet a középkorban beszéltek Angliában a felsőbb társadalmi rétegek, és amely ugyanakkor műveltségi nyelv is volt.
Tartalomjegyzék
Történeti áttekintés[szerkesztés]
Az anglonormand nyelv akkor került Angliába, amikor 1066-ban ezt az országot elfoglalta Normandia hercege, Hódító Vilmos serege. Ennek többsége normandiaiakból állt, akik egy oïl nyelvváltozatot beszéltek, a normandot, amelyet a nyelvészek[1] általában az ófrancia nyelv dialektusának tekintik. Az anglonormand elnevezés tulajdonképpen leegyszerűsítés, mivel Hódító Vilmos seregében a mai Franciaország északi felében található más régiókból (Pikardiából, Anjouból, Île-de-France-ból) származók is voltak, akik saját oïl dialektusaikat beszélték.[2]
Anglia akkori lakosságának többsége az óangol nyelvet beszélte, és a továbbiakban is angolul beszélt. Az anglonormand elsősorban a királyi udvar és a nemesség nyelve volt. Az udvar a 14. század végéig beszélte. IV. Henrik volt az első olyan angol király, akinek anyanyelve az angol volt.[3]
A kereskedők és a mesteremberek egy része anyanyelvként beszélte az anglonormandot, mivel a kontinensről vándoroltak be, másik része második nyelvként beszélte. Ezt a nyelvet használták a kontinenssel, a Brit-sziget többi részével, sőt, az Írországgal való kapcsolatokban is.
A hivatalos dokumentumokat előbb latinul, majd a 12. századtól kezdve anglonormandul is, utólag csak anglonormandul írták, és csak a 14. században szerkesztették az első angol nyelvűeket. Időközben az anglonormand is változott, egyrészt az angol hatása alatt, másrészt a kontinensen beszélt immár tulajdonképpeni francia nyelvé alatt. A francia használata fokozatosan csökkent, de az igazságszolgáltatásban még sokáig megmaradt. Az első angol nyelven írott jogi munkákat a 16. században szerkesztették, és az angol csak 1731-ben lett kötelező a törvényszékeken.[3] Még ma is használnak egyes régies francia mondatokat törvények szövegében.[4] Példák:[5]
- A ceste Bille les Communes sont assentus ’Ezt a törvényt az Alsóház elfogadta’;
- Soit baillé aux Communes ’Az Alsóháznak küldendő’.
Az írástudók közül egyeseknek az anglonormand anyanyelvük volt, másoknak második nyelvük, és ezen is, meg latinul is írtak.
Műveltségi nyelvként az anglonormand gazdag és sokrétű szépirodalom nyelve volt. Írtak ezen a nyelven krónikákat, lovageposzokat, színpadi, didaktikai, vallásos stb. műveket. Például a francia irodalom egyik híres korai művének, a Roland-éneknek a legrégibb fennmaradt változata (12. század) anglonormand.
Az anglonormand hatása az angol nyelvre[szerkesztés]
A normand hódítók nem kényszerítették rá nyelvüket az angol lakosságra, de ennek nyelve anglonormand befolyás alatt fejlődött a középangol felé.
A mai angol nyelvben is fennmaradt számos normand szó. Ezeket némely hangtani vonás jellemzi, főként az, hogy megőriztek olyan mássalhangzókat, amelyek a franciával ellentétben nem változtak tovább. Példák:
- angol catch ’(meg)fog’ < normand cachier ’(állatokat) fog’ < népi latin *captiare > francia chasser ’vadászik’[6] ([k] > [ʃ])[7];
- angol garden ’kert’ < normand gardin < népi latin (hortus) gardinus ’bekerített kert’ > francia jardin[8] ([g] > [ʒ]);
- angol war ’háború’ < normand werre < frankok nyelve *werra > francia guerre[9] ([w] > [g]).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Például Picoche 1999, 147. o., vagy Leclerc 2013.
- ↑ Picoche 1999, 146. o.
- ↑ a b Picoche 1999, 149. o.
- ↑ A Parlament szójegyzéke, Norman French szócikk.
- ↑ APPENDIX H..
- ↑ Etymonline, catch (v.) szócikk.
- ↑ A < jelentése „-ból/-ből származik”, a > jelentése „-vá/vé fejlődött”, az aszteriszk (*) pedig nem írásban fennmaradt, hanem nyelvészek által rekonstruált alakot jelez.
- ↑ Etymonline, garden (n.) szócikk.
- ↑ Etymonline, war (n.) szócikk.
Források[szerkesztés]
- (angolul) Az Egyesült Királyság Parlamentjének honlapja. Glossary (Szójegyzék). Hozzáférés: 2017. május 17.
- (angolul) Az Egyesült Királyság Parlamentjének honlapja. Companion to the Standing Orders APPENDIX H. ENDORSEMENTS TO BILLS (H függelék. Feljegyzések törvények szövegein). Hozzáférés: 2017. május 17.
- (angolul) Harper, Douglas. Online Etymology Dictionary (Online etimológiai szótár) (Etymonline). Hozzáférés: 2017. május 17.
- (franciául) Leclerc, Jacques. Histoire de la langue française (A francia nyelv története). Agence intergouvernementale de la Francophonie. 2013. Hozzáférés: 2017. május 17.
- (franciául) Picoche, Jacqueline – Marchello-Nizia, Christiane. Histoire de la langue française (A francia nyelv története). 3. kiadás. Párizs: Nathan. 1999
További információk[szerkesztés]
- (angolul) The Anglo-Norman On-line Hub. Hozzáférés: 2017. május 17.
- (angolul) Anglo-Norman Text Society. Hozzáférés: 2017. május 17.
- (franciául) Psautier de la reine Isabelle d'Angleterre (Angliai Izabella királyné zsoltáros könyve). Hozzáférés: 2017. május 17.