Anabaszisz (Xenophón)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anabaszisz

Szerző Xenophón
Eredeti cím Aνάβασις
Megírásának időpontja Kr. e. 370 körül
Nyelv ógörög nyelv
Témakör az ifjabb Kürosz sikertelen hadjárata bátyja, a perzsa király ellen
Részei 7 könyv
Kiadás
Magyar kiadás Xenophón: Kürosz nevelkedése/Anabázis. Szerk.: Fein Judit. Bibliotheca Classica sorozat. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1979. helytelen ISBN kód: 963-07-1478-5
Külső hivatkozás Magyar Elektronikus Könyvtár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anabaszisz témájú médiaállományokat.

Anabaszisz (görög írással Aνάβασις) a görög hadvezér és történetíró Xenophón egyik leghíresebb műve, amely teljes terjedelmében fennmaradt.

A történet az ifjabb Kürosz sikertelen hadjáratáról szól bátyja, II. Artaxerxész perzsa nagykirály ellen, illetve zömben görög zsoldoscsapata, a Tízezrek híressé vált vándorlásáról. A hadjáratban és a vándorlásban Xenophón maga is részt vett, sőt a vándorlás közben a Tízezrek egyik vezetője volt. Önmagáról egyes szám harmadik személyben beszélt, a történetmondás új módszerét honosítva meg.

Xenophón és a tízezrek útja (a térkép a Perzsa Birodalom korábbi Kr. e. 490-es kiterjedését mutatja.)

A hadjárat azért lett sikertelen, mert ugyan – Xenophón szerint a görög zsoldosoknak köszönhetően – Kr. e. 401-ben a trónkövetelő Kürosz megnyerte a kunaxai csatát Babilon közelében, de ő maga életét vesztette az ütközetben és ezzel a hadjárat elvesztette értelmét. Tisszaphernész satrapa ráadásul hitszegően megölette Klearkhosz spártai hadvezért és a görögök vezetői közül a legtöbbet. A sereg, nem kis részben Xenophón rábeszélésének engedve, úgy döntött, hogy nem hisz a perzsák szavának és nem adja meg magát, hanem a rövidebbnek és biztonságosabbank gondolt úton, észak felé elhagyja a perzsák birodalmát.

A Fekete-tenger délkeleti partjaira vezető útján a sereg teljesen magára volt hagyatva Anatólia fennsíkja ellenséges területein, kapcsolatuk nem volt az anyafölddel és utánpótlásuk sem, csak amit út közben tudtak elvenni, vagy – ha piacot nyitottak nekik és pénzük is volt – vásárolni. A hosszú, veszélyes és fáradságos vonulás után a tízezrek a Madur hegyről pillantották meg a tengert. Ekkor hangzott el a híres örömkiáltás: "thalatta, thalatta" („a tenger, a tenger”). Még ezután is sokáig tartott és sok viszontagságot követelt, hogy hazaérjenek, innen viszont már hajóval hírnököt küldhettek, hogy segítséget kérjenek a hazai földről.

Az Anabasziszban Xenophón tanácsadójaként feltűnik Szókratész is és kiderül, hogy nagy tisztelője volt a delphoi jóshelynek.

Kulturális jelentősége[szerkesztés]

Az Anabaszisz az ógörögöt tanulók egyik első klasszikus olvasmánya, amire tiszta, cicomázatlan stílusa teszi alkalmassá (hasonlóan a latinban Caesar Commentarii de bello Gallico című művéhez).

A thalatta kiáltást Jules Verne idézi Utazás a Föld középpontja felé regényében, amikor hősei felfedezik a földalatti óceánt, s Kosztolányi Dezső is megemlékezik róla Esti Kornél ciklusának harmadik darabjában.

Az Anabasziszt dolgozta fel Sol Yurick The Warriors című regénye, illetve az utóbbi alapján készült, azonos című 1979-ben készült Walter Hill-film. Ilyen feldolgozás Michael Curtis Ford A Tízezrek című regénye is.

További információk[szerkesztés]

Magyar kiadásai[szerkesztés]