Hekaté

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hekaté
Hecate Chiaramonti Inv1922.jpg
Gyermekei Kirké, Szkülla
SzüleiAsteria
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hekaté témájú médiaállományokat.

Hekaté (Ἑκάτη) a görög mitológia egyik alvilági istensége. A varázslás, a sötétség és az éjszaka istennője, a boszorkányok úrnője, illetve az egyik holdistenség.

Ő uralkodik a kísértetek és az éjszakai jelenések fölött. A hármas keresztutaknál szokott éjfélkor megjelenni fekete kutyái kíséretében, és elviszi a számára ott elhelyezett ajándékot. Háromfejű alakban is szokták ábrázolni (olykor nappal, holddal és hajnalcsillaggal a homlokán), vagy három testben. Ezt úgy kell értelmezni, hogy egyik arca a múlt, másik a jelen, a harmadik a jövő felé tekint; vagy egyik teste az égi (néha ezt azonosíthatják Szelénével), a másik a földi (ezt olykor azonosítják Artemisszel, ezért úgy tartják, segít a hozzá imádkozó szülő asszonyoknak, illetve felelős a gyermekek nevelkedéséért), a harmadik az alvilági megjelenése.

Attribútumai: a fogyó hold, a fáklya, a tőr; a növények közül a sisakvirág és a fekete üröm; az állatok közül a fekete kutya, fekete menyét, esetenként a fekete macska és a fekete kanca is.

Az újpogány vallásokban az Istennő három aspektusa (szűz, anya és bölcs idős asszony) közül a harmadikat, a női élet három szakasza közül a menopauza utánit testesíti meg.

Mikor Hadész elrabolja Démétér lányát, a szépséges Perszephónét, a sikolyát egyedül Hekaté hallja. Ő kíséri Démétért az alvilágban. Más mítosz szerint maga az istennő menti meg Perszephónét. Ezután Hekaté állandó kísérője lett Perszephónénak.

Istenek közötti helyzete[szerkesztés]

Hatalmát az istenek és emberek is egyaránt félték, tisztelték, nem szívesen haragították magukra. Zeusz is módfelett tisztelte őt, főleg miután a titánok elleni harcban az Olümposz mellett foglalt állást. Asztéria és Perszész lányaként a titánok közé tartozik. Hésziodosz így írt róla:

"Aszterié méhéből jött Hekaté a világra,
kit megtisztelt Zeusz Kronidész ragyogó adománnyal,
adva a terméketlen tengerből meg a földből
osztályrészt neki, megbecsülést is a csillagos égben,
így lett legtiszteltebbé a haláltalanok közt.
Még most is valahányszor akármely földi halandó
áldozatot bemutat s könyörög hozzá, ahogy illik,
és szólítja nevén Hekatét, nagy megbecsüléshez
jut, mert jót akaró istennő hallja imáját
s gazdaggá teszi őt: a hatalmából telik erre.
Minden rangból, mit csak Gaia meg Úranosz összes
gyermeke egyenként nyert, osztályrész neki is jut,
s Zeusz nem nyúlt az erőszakhoz vele szemben, amit bírt
egykor a títánok közt, megtarthatta tovább is,
úgy, ahogy osztozkodva kiadták ősi időkben.
Abból sem látott kárt, hogy testvére sosem volt,
égben, földön, tengeren is neki jár az ajándék,
annál több az előnye, hiszen Zeusz fogja a pártját."
(fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre)

Szerepe a modern pogányságban[szerkesztés]

Alakja ma már egyre többször jelenik meg mint Lucifer anyja, így alkotva a boszorkányok istenpárját. Más, ősibb felfogás szerint Hermész társa, mivel mint Hekaté Ő is fényhozó.

Gyermekei[szerkesztés]

Több változat létezik gyermekeiről. Egyes elbeszélések szerint nem volt egy sem, mivel szűzként (is) ismerték. Apollóniosz Rhodiosz szerint a fenevad Szkülla az Ő leánya volt és Phorküsszel nemzette. Diodórosz elmélete a legelterjedtebb, miszerint Hekaté egyetlen leánya a varázslónő Kirké, akit Aiétészel, Kirké bátyjával hozott világra.

Nevei, címei[szerkesztés]

Mivel Hekaté több terület pártfogója, ezért imádságaikban, illetve rítusaikban más-más névvel illették. Ezek az alábbiak:

Név Jelentése
Hekaté Adonaia az alvilág asszonya
Hekaté Brimo a haragos
Hekaté Deszpoina az úrnő
Hekaté Khthonia az alvilágé
Hekaté Phoszphorosz a fényhozó
Hekaté Szoteira a megmentő
Hekaté Perszeisz Perszész lánya, pusztító
Hekaté Trioditis a keresztút(é)
Hekaté Nyctipolusz az éjszaka bolyongó
Hekaté Atalusz a kegyes/ Ő aki kegyben részesít
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap