Dél-Amerika

Dél-Amerika
Népességi adatok
Népesség	385 742 554 fő
Népsűrűség	21,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17 840 000 km²
Országok	12
Függő területek	1
Földtörténeti adatok
PreЄ Є O S D C P T J K Pg N
Kor	140–0 Ma
Idő	kora kréta – holocén

Dél-Amerika műholdtérkép

Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között. Túlnyomó többsége a dél-amerikai kéreglemezen fekszik, míg Venezuela és Kolumbia északi parti sávja a karibi kéreglemezen. Legnagyobb része a déli félgömbön található. Társadalmi-politikai-kulturális értelemben Amerika kontinens része Észak- és Közép-Amerikával együtt.

Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok. Ezen kívül egy terület európai ország területének része. Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után).

Földrajz

Dél-Amerika domborzati térképe

Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panama-földszorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai értelemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.

Dél-Amerika földtörténeti szempontból csak nemrég kapcsolódott Észak-Amerikához, 3 millió éve; ekkor alakult ki a Panama-földszoros. A viszonylag fiatal, szeizmikus szempontból még igen aktív Andok hegység foglalja el a kontinens nyugati részét. Az Andoktól keletre nagyrészt trópusi esőerdők terülnek el, az Amazonas folyó medencéjében. A szárazabb területek közé tartozik Patagónia és a rendkívül száraz Atacama-sivatag.

Dél-Amerikához tartoznak még továbbá különböző szigetek, melyek közigazgatásilag a dél-amerikai parti országok részei. A karibi szigetvilág még Észak-Amerikához tartozik. A következő dél-amerikai országok határosak a Karib-tengerrel: Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. Ezeket az országokat összefoglaló néven Karibi-Dél-Amerikának is nevezik.

Dél-Amerika főbb ásványkincsei közé tartoznak a réz, vasérc, ólom és kőolaj. Ezek az ásványkincsek azonban hátráltatták a sokszínű gazdaság kialakulását. A hullámvölgyek, melyeket az államok gazdaságában okoztak, gyakran politikai instabilitást is eredményeztek.

Dél-Amerika legnagyobb országa terület és népesség alapján is Brazília, utána Argentína. Dél-Amerika régiói: andokbeli államok, a Guyanák, a Déli kúp és Kelet-Dél-Amerika.

Élővilág

A lajhár a kontinens egyik legjellegzetesebb állata

Ott van a legfajgazdagabb élőhely a Földön (Amazónia). További jellegzetes élőhelyei: a pampák, Patagónia, Andok. Dél-Amerika rendkívül sokszínű állatvilág hazája, többek között sok papagájfaj, tarantula, kígyó és emlős őshonos itt. A földrész eredeti emlőscsoportjai éppolyan endemikus faunát alkottak, mint a mai Ausztrália, mivel Dél-Amerika is szigetkontinens volt. Ezek vendégízületesek (Xenarthra) és az oposszumformák (Didelphinae). 3 millió évvel ezelőtt kapcsolódott össze Észak- és Dél-Amerika, ami jelentős hatással volt a faunára. Észak-Amerikából dél felé vándoroltak a macskafélék, kutyafélék, rágcsálók, patások, főemlősök. Akadnak ott is betelepített fajok - jávai mongúz, vaddisznó stb.

Történelem

Dél-Amerika első lakói a Bering-földnyelven (ma: Bering-szoros) átvándorló népek lehettek, bár az is lehetséges, hogy a déli Csendes-óceánról is vándoroltak be.

Indián civilizációk

Régészeti leletek alapján a Chavín-kultúrában jelent meg először a mezőgazdaság és kereskedelem, i. e. 900 körül. A kultúra a ma Peru területén található Chavín de Huantarról kapta a nevét, ami 3177 méter magasan található. A chavíni civilizáció i. e. 900 és i. e. 300 közt virágzott.

Az Inka Birodalom (fővárosa Cuzco) 1438 és 1533 közt uralta az Andok vidékét. A kecsua nyelven Tahuantinsuyu, „a négy régió országa” néven ismert inka civilizáció különleges és fejlett volt. Városaik mértani pontossággal épített kőépületekből álltak a hegyes területeken. Ismerték a teraszos földművelést. Bizonyíték van rá, hogy remekül munkálták meg a fémeket.

Az európai hódítás

Dél-Amerika térképe (1750). Térképész: Robert de Vaugondy

1494-ben Portugália és Spanyolország, a kor két tengeri nagyhatalma, arra számítva, hogy nyugat felé újabb földeket fognak felfedezni, aláírta a tordesillasi szerződést, melyben megegyeztek, hogy minden Európán kívüli területet egyenlő arányban osztanak fel egymás között. A szerződés képzeletbeli vonalat húzott észak-déli irányban kb. 2060 km-re a Zöld-foki szigetektől nyugatra (46° 37' W körül). A szerződés értelmében a vonaltól nyugatra minden föld Spanyolországé (ez Dél-Amerika nagy részét is jelenti), keletre pedig Portugáliáé. Mivel a földrajzi hosszúság mérése akkoriban még nem állt magas szinten, a vonalhoz nem igazodtak pontosan, így sikerült Portugáliának megszereznie Brazíliát is, ami a meridiántól nyugatra volt.

Az 1530-as évektől Dél-Amerika népét és természeti kincseit egyre inkább kihasználták az idegen konkvisztádorok, először a spanyolok, aztán a portugálok. Az egymással versengő gyarmatosítók gyarmatokra osztották a területet.

Az európai betegségek (himlő, influenza, kanyaró és tífusz), amelyre a helyi népesség immunrendszere nem volt felkészülve, valamint a kegyetlen kényszermunka az haciendákon és a bányákban alaposan megtizedelte az őslakosságot. Helyükre afrikai rabszolgákat hoztak.

A spanyolok igyekeztek az őslakosságot áttéríteni a kereszténységre, és siettek véget vetni minden hagyománynak és kulturális gyakorlatnak, ami hátráltatta őket ebben. Mindez azonban csak részben járt sikerrel, mert az őslakosok keverték a katolikus vallást hagyományos hitükkel. A nyelvüket a spanyolok nem igyekeztek olyan mértékben rákényszeríteni a népességre, mint a vallásukat, és a katolikus egyház kecsua, nahuatl és guaraní nyelvű evangelizációja segítette az amerikai nyelvek terjedését azzal, hogy írással látta el őket.

Az őslakosok végül keveredtek a spanyolokkal, megalkotva a mesztic népességet. A meszticeknek és az őslakosoknak hatalmas adókat kellett fizetniük a spanyol kormányzat számára, és a törvények megszegéséért keményen megbüntették őket. A spanyolok az őslakosok rengeteg művészi alkotását pogány bálványnak tekintették, és elpusztították; számos arany- és ezüstszobrot beolvasztottak, mielőtt Európába szállították.

Függetlenség

A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket. A harcokat Simón Bolívar és José de San Martín vezették. Brazíliában (ami portugál gyarmat volt) I. Dom Pedro (IV. Péter), a portugál VI. Dom João király fia kiáltotta ki az ország függetlenségét 1822-ben. Ő lett Brazília első császára. A portugál király ezt elfogadta. Bár Bolívar megpróbálta egységben tartani a kontinens spanyol nyelvű országait, azok gyorsan függetlenné váltak egymástól is, és több további harcot is vívtak, például a hármas szövetség háborúját és a csendes-óceáni háborút.

Néhány ország csak a 20. században lett független:

• Trinidad és Tobago az Egyesült Királyságtól 1962-ben;
• Guyana az Egyesült Királyságtól, 1966-ban;
• Suriname Hollandiától 1975. novevbmer 25-én.

Francia Guyana a mai napig Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Guyana Űrközpont.

A közelmúlt történelme

A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett (Túpac Amaru Forradalmi Mozgalom és a Fényes Ösvény). Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák, az 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.

Gazdaság

2002-es adat szerint Dél-Amerika munkanélküliségi mutatója 10,8%.

Mivel szinte az összes dél-amerikai országban gyakran előfordult a nagymértékű infláció, a kamatok magasak, a befektetések aránya alacsony. A kamatok rendszerint duplái az Egyesült Államokban tapasztalhatónak; Venezuelában 22%, Suriname-ban 23% körül. Ezalól a kivétel Chile.

A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre.

Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok és a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.

Bányászat

Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni.

Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint:

• Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek
• Andok (Peru, Chile): rézérc
• Bolívia: ón
• Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc
• Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői
• Venezuela: kőolajtelepek

Ipar

A feldolgozóipar a II. világháború óta gyors fejlődésnek indult. A nehézipar egyharmada két nagyvárosi gócban összpontosul: Sao Paulo (elektrotechnikai ipar és gépjárműgyártás) és Buenos Aires (Volkswagen do Brasil, General Motors, Ford autógyárak stb.)

• Brazília: A földrész ipari termelésének közel a fele Brazíliából, főként Rio de Janeiro, Belo Horizonte és Sao Paulo városokból származik. A Volta Redonda a kontinens legnagyobb vaskombinátja, az Itaipu pedig, amely a Parana folyón a 80-as években, a dél-amerikai kontinens legnagyobb vízierőműve (12600 MW).
• Argentína: vaskohászat, fémfeldolgozás, vegyipar
• Uruguay: húsipar, bőripar

Kereskedelem

Dél-Amerika az ásványi nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek exportjával jelentősen részt vesz a nemzetközi munkamegosztásban.

Kultúra

A legelterjedtebb vallás a római katolikus. Francia Guyanában ezenkívül számos protestáns él. A többségében keresztény kontinensen Guyana és Suriname a kivételek, itt három vallás él egymás mellett: a kereszténység, a hinduizmus és az iszlám.

A kontinens két legnagyobb számban beszélt nyelve a portugál és a spanyol. A portugál anyanyelvűek többségben vannak (51%), de a spanyol több országban hivatalos nyelv (a portugál anyanyelvűek jelentős része brazil). Jelentősebb nyelvek még ezeken kívül:

• Ajmara: Bolíviában, Peruban.
• Kecsua: Bolíviában, Ecuadorban és Peruban.
• Guaraní: Paraguayban.
• Angol: Guyanában.
• Hindi: Guyanában és Suriname-ban.
• Holland és indonéz: Suriname-ban.
• Olasz kisebb csoportokban Argentínában, Chilében, Brazíliában és Uruguayban, német kisebb csoportokban Brazíliában, Chilében és Paraguayban.

Dél-Amerika zenei kultúrája igen gazdag. A legelterjedtebb műfajok a szamba (Brazíliából), a tangó Argentínából és Uruguayból, és a cumbia Kolumbiából.

Mivel Dél-Amerika etnikai szempontból igen kevert, a konyhaművészetben afrikai, indián és európai hatások keverednek. A brazil Bahia jól ismert nyugat-afrikai jellegű konyhájáról.

Népek

Dél-Amerika fő népcsoportjai:

• indiánok: avák, banavék, zse indiánok, guaraník, inkák, mapucsék, sukuruk, zaparo-konambo indiánok stb.
• kaukázusiak (fehérek), különösen spanyolok, portugálok és olaszok
• meszticek
• mulattok
• ázsiaiak (kínaiak, indiaiak, pakisztániak stb.)
• zambók

Dél-Amerika etnikai megoszlása

ország	indián	fehér	mesztic	mulatt	fekete	zambó	ázsiai
Argentína	1%	85%	14%	0%	0%	0%	0%
Bolívia	55%	12%	30%	2%	0%	<1%	0%
Brazília	<1%	48%	23%	20%	8%	0%	1.%
Chile	3%	64%	33%	0%	0%	0%	0%
Kolumbia	2%	37%	49%	8%	2%	0%	0%
Ecuador	39%	10%	41%	5%	5%	0%	0%
Paraguay	3%	20%	75%	4%	0%	0%	0%
Peru	45%	15%	35%	2%	0%	0%	3%
Uruguay	0%	88%	8%	4%	0%	0%	0%
Venezuela	3%	43%	60%	8%	2%	0%	1%

Dél-Amerika országai

Dél-Amerika országai

Független államok

Argentína Bolívia Brazília Chile Ecuador Guyana Kolumbia Paraguay Peru Suriname Uruguay Venezuela

Függő területek

Falkland-szigetek

Európai országok dél-amerikai területei

Francia Guyana

Megjegyzések:

Kapcsolódó szócikkek

• Amerika
• CONMEBOL
• Dél-Amerika gazdasága
• Latin-Amerika
• Közép-Amerika
• Amerika történelme
• Dél-amerikai Államközösség
• Dél-Amerika vasúti közlekedése
• Vogel Dávid., Brazília – különutas politikával a nagyhatalmi státusz felé
• Vogel Dávid., Bolívia: az indiánok és a koka földje
• Vogel Dávid., Venezuela a bolivári úton- Az elmúlt két évtized politikai történelme -

További információk

Hírek

• NOTISUR -- Political and social news of South America (in Spanish)

Sport

• CONMEBOL -- Confederación Sudamericana de Fútbol (The South American Footbal Confederation) in Spanish and Portuguese

Földrajz

• Dél-Amerika nagyítható földrajzi térképe