Portál:Földrajz
A földrajztudomány (geográfia) a földtudományok egy részterülete. A szilárd kéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra), és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét. Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakult és kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. A földrajz két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz.
A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, pedológia, stb. A természeti földrajz a Föld szerkezetét, kifejlődését, törvényszerűségeit kutatja. A társadalomföldrajz a társadalomtudományok közé tartozik, különböző természeti jelenségek, adottságok stb. hatását kutatja a népességgel kapcsolatosan.
E kettőt egészíti ki a regionális földrajz, amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi elemzéseket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.
A Földrajzportál karbantartását a Földrajzműhely végzi. Csatlakozz te is!
Válogatás új cikkeinkből
Kiemelt cikkeink közül ajánljuk
 Belgrád Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Először az i. e. 3. században a kelták éltek itt, mielőtt római kolóniává vált mint Singidunum. Belgrád néven először 878-ban említik. 1403-ban lett először Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia, 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt, majd 2006-tól ismét csak Szerbia fővárosa. A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán-félszigettel találkozik. Belgrád városmegye lakossága 2011-ben hivatalosan 1 659 440 fő, amíg maga a városé 1 166 763 fő. Történelme során a város a keleti és nyugati kultúra választóvonalán helyezkedett el. Európa egyik legrégibb városa: Belgrád szélesebb környéke volt a legnagyobb európai prehisztorikus kultúra – a Vinča–tordosi kultúra – bölcsője. A város alapítása a kelta és római időkre tehető, ezt a szlávok betelepülése követte, a 7. században. A középkorban bizánci, frank, bolgár, magyar és szerb uralkodók birtokolták, amíg az oszmán törökök el nem foglalták, 1521-ben, hogy a belgrádi pasaság székhelyévé tegyék. 1403-ban először lett a független szerb állam fővárosa (1427-ig, amikor is Magyarországhoz került). Ezen státusát 1841-ben visszanyerte, de a törökök ténylegesen csak 1867-ben hagyták el. A 20. században a sokféle változáson átment Jugoszlávia fővárosa lett, egészen 2006-ig, amikortól Szerbia ismét független állam. Belgrád Szerbia közigazgatásában külön közigazgatási egységet képvisel, saját városi önkormányzattal. A városnak 17 kerülete van, mindegyiknek élén saját tanáccsal. Szerbia területének 3,6%-án fekszik, a szerbiai népesség 21%-a él az ország kereskedelmi, kulturális, gazdasági és tudományos központjának számító városban.tovább a cikkre Jó szócikkeink közül ajánljuk
 A Három-szurdok-gát Kína Hupej tartományában, a Jangce folyón épített vízerőmű. Névleges, beépített teljesítményét tekintve (21 000 MW) a világ legnagyobb erőműve, ám az éves energiatermelés szempontjából csak második az Itaipu-gát után. A gát szerkezete 2006-ra készült el. Egy hajók átemelésére alkalmas műtárgy kivételével az eredeti tervek szerinti megaprojektet 2008. október 30-án adták át, amikor a 26. turbina is megkezdte működését. Az egyes turbinák teljesítménye 700 MW. A föld alatti erőmű utolsó két turbinája 2012. július 4-én lett üzemképes. Az erőmű 32 fő turbinája és az erőmű saját energiaellátását biztosító két kisebb, 50 MW-os turbina összesített teljesítménye el fogja érni a 22 500 MW-ot. Az elektromos energia termelése mellett a gáttól a Jangce hajózhatóbbá válását és a tározókapacitás miatt a gát alatti folyószakasz árvizektől való kisebb veszélyeztetését várják. A nagy méretű korszerű turbinák és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése irányába tett nagy lépés miatt a kínai kormány történelmi léptékű mérnöki, társadalmi és gazdasági sikerként tekint a projektre. Ugyanakkor a gát megépítésével régészeti emlékek és ősi kulturális helyszínek kerültek víz alá, mintegy 1,3 millió embernek kellett lakóhelyét elhagynia, és jelentős ökológiai változások mennek végbe, többek közt megnőtt a földcsuszamlások veszélye. A gát ügye mind Kínában mind Kínán kívül sokat vitatott téma. Tennivalók
Az alábbiakban segíthetsz, szerkessz bátran!
Műhelyek (csatlakozz bátran, ha érdekel a földrajz!):
|
Legszebb képeinkből
 Templom a Wendelstein-hegység csúcsán, a németországi Bajorországban. Érdekességek
Tudtad, hogy...?
- Archívum
Kiemelt cikkeink
Jó cikkeink
|
| Magyarország: |  Balaton •  Budapest •  Érd •  Győr •  Győr-Moson-Sopron megye •  Magyarország •  Mátra •  Miskolc •  Salgótarján • .svg/21px-Coa_Hungary_County_Zala_(2010-).svg.png){kind=small} Zala megye
|
| Európa: | .svg/22px-Coa_Transylvania_Country_History_(shaded).svg.png){kind=small} Erdély •  Európai Unió •  Feröer •  Finnország •  Franciaország •  Kárpátalja •  Lengyelország •  Monaco •  Németország •  Törökország
|
| Egyéb: |  Ausztrália •  Kelet-Ázsia •  Kína •  Korea •  Tibet •  Turizmus •  Uganda
|
