Herbert Simon
| Herbert Simon (Herbert A. Simon) | |
 | |
| Született |
1916. június 15. Milwaukee, Wisconsin, Amerika |
| Elhunyt |
2001. február 9. (84 évesen) Pittsburgh, Pennsylvania, Amerika |
| Állampolgársága | amerikai |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Chicagói Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | surgical complications |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Simon témájú médiaállományokat. | |
Herbert Alexander Simon (Milwaukee, Wisconsin, 1916. június 15.— Pittsburgh, Pennsylvania, 2001. február 9.) Nobel-díjas amerikai politológus, közgazdász és pszichológus. Ő volt a XX. század egyik meghatározó társadalomtudósa.
Főbb kutatási területei: kognitív pszichológia, számítástechnika, közgazdaság, tudományfilozófia, szociológia, politológia.
Tartalomjegyzék
Élete, munkássága[szerkesztés]
Simon polihisztor volt. Egyik alapító atyja volt azon tudományoknak, melyek ma nagyon fontosak. Pl.: mesterséges intelligencia, információfeldolgozás, döntéshozatal, problémamegoldás stb.
Herbert Alexander Simon zsidó családban született. Apja német származású volt és villamosmérnökként, mint lelkes feltaláló tevékenykedett, aki számos találmányt akart szabadalmaztatni, egyben a találmányok egyik szabadalmi ügyvédje volt. Anyja, Edna Marguerite Merkel elismert zongorista volt, prágai és kölni felmenőkkel.
Herbert Simon az állami iskolarendszer intézményeiben végezte általános iskolai tanulmányait, és itt alakult ki a tudomány iránti érdeklődése is. Sok gyermekkel ellentétben Simon már igen fiatalon érdeklődött az után, hogy vajon hogyan lehet a viselkedést tudományosan magyarázni. Ez az érdeklődés anyja testvérének, Harold Merkelnek köszönhető, aki a Wisconsin-Madison Egyetemen tanult közgazdaságtant. Simon BA képesítését és a PhD fokozatát is a Chicagoi Egyetemen[2] szerezte, Harold Lasswell és Charles Edward Merriam vezetésével.
A Chicagoi Egyetemen töltött évei alatt korábbi érdeklődése alapján matematikát és társadalomtudományokat kezdett tanulni. A legmeghatározóbb mentora Henry Schultz volt, aki matematikai közgazdászként dolgozott.
A Városi önkormányzatok megítélése kurzus teljesítése után meghívták, hogy legyen Clarence Ridley tudományos szakmunkatársa, akivel társszerző volt a Városi tevékenységek megítélése c. kiadványban 1948-ban.
1939-től 1942-ig Simon a Berkeley-Californiai Egyetem igazgatójaként tevékenykedett. 1949-ben az Ipari közigazgatási intézet vezetője lett a Carnegie Tech-nél.(Később a Carnegie Mellon Egyetem lett.) Folytatta az oktatást különböző tudomány területeken a Carnegie Mellon-on, beleértve a pszichológiát és a számítástechnikát is, 2001-ben bekövetkezett haláláig.
Közreműködése a mesterséges intelligencia felfedezésében[szerkesztés]
Simon úttörő volt a mesterséges intelligencia feltalálásában, az Allen Newell-lel közösen létrehozott Logikus Teória Szerkezet megépítésével (1956), és az Általános Problémamegoldó Gép (GPS) (1957) megalkotásával.
Az 1960-as évek elején egy papíralapú választ írt, hogy bebizonyítsa Ulric Neisser pszichológusnak, hogy a gépek alkalmasak lehetnek arra, hogy utánozzák a „hideg észleléseket”, olyan folyamatokat pl. mint az érvelés, tervezés, döntés. De nem tudják majd utánozni az ún. „meleg észleléseket”, mint pl. vágy, érzés, fájdalom stb. Simon ezen írását 1967-ben adták ki. Simont az is érdekelte, hogy az emberek hogyan tanulnak. Edward Feigenbaummal közösen megalkotta az első olyan tanulási teóriát, amely a tanulást számítógépes programként törekedett megvalósítani.
A döntéshozatalról szóló tanulmánya[szerkesztés]
A közigazgatási viselkedés (Administartive Behavior) volt Simon doktori disszertációjának és az első könyvének témája. Ezen művek alapozták meg életművét. A központi eleme ezen tanulmányoknak a racionális emberi döntéshozatal viselkedési és kognitív folyamatainak, vagyis a döntésnek a tanulmányozása.
A racionális döntéshozatal feladata az, hogy a lehetséges alternatívák közül kiválasszuk a leginkább óhajtott változatot az összes lehetséges közül. A közigazgatási viselkedés egy széles skáláját adja meg az emberi viselkedésnek, a kognitív képességeknek stb. Simon befolyása a döntéshozatal területén elvégzett kutatásaival lett a gazdasági közösség fő szála, köszönhetően a növekvő gazdasági tanácsadásnak.
Művei magyar nyelven (válogatás)[szerkesztés]
- Korlátozott racionalitás Válogatott tanulmányok; összeáll. Hajnal Albert, Kindler József, Kiss István, tan. Kindler József, Kiss István, ford. Csontos László; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1982. 311 p.
- A vezetői döntés új tudománya; ford. Csiky-Strauss Edit, Kovács Péter; Statisztikai, Bp., 1982 (A korszerű informatika könyvtára) 149 p.
- Az ésszerűség szerepe az emberi életben (Reason in human affairs); ford. Berényi Eszter; Gondolat, Bp., 2004 (Társadalomtudományi könyvtár)
- Az ésszerűség szerepe az emberi életben. Budapest : Gondolat, 2004. 98 p. (Társadalomtudományi könyvtár 0324-2463) ISBN 963-9500-08-9
- A döntéshozatal elméletei a közgazdaságtanban és a viselkedéstudományokban. In: Szántó Richárd – Wimmer Ágnes - Zoltayné Paprika Zita (szerk.): Döntéseink csapdájában - Viselkedéstudományi megközelítés a döntéselméletben. Alinea Kiadó, 2011, Budapest. pp. 39–90.
Szakirodalom[szerkesztés]
- Kardos Péter: Tényleg ésszerűek vagyunk? [Az ésszerűség szerepe az emberi életben / Herbert Simon] In Magyar Pszichológiai Szemle, 2004/4. sz. 602-605. p.[4]
Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]
- Közgazdasági Nobel-emlékdíj[5] (1978)
- Nemzeti Tudományos Medál[6] (1986)
- Amerikai Pszichológiai Társaság[7] díja[8] (1993)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economic-sciences/laureates/1978/
- ↑ University of Chicago
- ↑ 1. Információgyűjtés (3 részből áll: Keresési környezet, feltételek, felszólítás határozatra); 2. A megjelenítés lehetséges iránya - természetesen lehetséges tervezés (3 részből áll: invenció, munka, elemzés); 3. Döntés (=választás), a partikuláris eredmények szelektálása.
- ↑ MATARKA cikkek listája
- ↑ Úttörő kutatásaiért a döntéshozatal folyamatában a gazdasági szervezeteken belül.
- ↑ Angol nyelven: National Medal of Science
- ↑ American Psychological Association
- ↑ A pszichológiai kutatásokhoz való hozzájárulásáért.
Források[szerkesztés]
- A Nobel-díj hivatalos honlapján
- B. Michael Thorne-Tracy B. Henley: A pszichológia története : kapcsolatok és összefüggések. Budapest : Glória Kiadó, 2000. XVI, 679 p. ISBN 963-7495-94-0
- Herbert Simon életrajza (angolul)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
