1944

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1944 más naptárakban
Gergely-naptár 1944
Ab urbe condita 2697
Bahái naptár 100 – 101
Berber naptár 2894
Bizánci naptár 7452 – 7453
Buddhista naptár 2488
Burmai naptár 1306
Dzsucse-naptár 33
Etióp naptár 1936 – 1937
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1999 – 2000
Shaka Samvat 1866 – 1867
Kali-juga 5045 – 5046
Holocén naptár 11944
Iráni naptár 1322 – 1323
Japán naptár 2604 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4640–4641
Kopt naptár 1660 – 1661
Koreai naptár 4277
Muszlim naptár 1363 – 1364
Örmény naptár 1393
ԹՎ ՌՅՂԳ
Thai szoláris naptár 2487
Zsidó naptár 5704 – 5705

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19391940194119421943194419451946194719481949

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

  • január 1.Varsóban megalakul az Országos Nemzeti Tanács (KRN), melynek elnökévé Bolesław Bierut választják. (A Nemzeti Tanácsban a Lengyel Munkáspárton kívül a Parasztpárt balszárnya, a demokraták és különböző csoportok, szervezetek képviseltetik magukat.)[1]
  • január 4. – Polgármesteri rendelettel szabályozzák Budapesten a világítási célokra használt petróleum jegyre történő kiadását. (A sötétségre való tekintettel januárban egy szelvényre két liter, februárban már csak másfél, míg március hónapra csak egy liter petróleum adható ki az erre kijelölt helyeken.)
  • január 16.Franklin D. Roosevelt amerikai elnök kihallgatáson fogadja Habsburg Ottót. (Habsburg Ottó beszámolója alapján az elnök kifejtette, hogy „nem látná szívesen Magyarország szovjet megszállását, helyeselné viszont, ha az állam élére Ottó állna”.)[2]
  • január 17. – Budapest nagy kulturális eseménye: A Vigadóban Herbert von Karajan vezényel.
  • január 22. – A szövetségesek VI. hadteste, Lucas tábornok vezetésével partra száll Anzionál.

Február[szerkesztés]

  • február 11. – Magyarországon bevonják a beszolgáltatandó mezőgazdasági termékek körébe a húsipari termékeket, és készítményeket.
  • február 16. – Elrendelik, hogy a budapesti mozisoknak rádiófelügyeletet kell tartani, és amennyiben légiriadó veszélye áll fenn, úgy az előadásokat félbe kell szakítani.[3]
  • február 20.február 26. A szövetséges légierő folyamatos szőnyegbombázással bénítja meg a német repülőgépipari centrumokat, közel 11 000 tonna bomba ledobásával.
  • február 26. – A Vörös Hadsereg megközelíti Pejpus és Pszkov tavakat s felszabadítja Leningrádot a német blokád alól.

Március[szerkesztés]

  • március 3. – A Vörös Hadsereg átlépi az odessza-lvovi vasút vonalat.
  • március 11.Lakatos Géza, a Szovjetunióban állomásozó magyar haderők megszálló feladatokat ellátó főparancsnoka kihallgatást kér Hitlertől és csapatai visszavonását kérvényezi. "Magyarország végzetesen téved, ha a Szovjet-Oroszországgal különbékét akar kötni. Ellenkezőleg, Magyarországnak az eddigieknél is nagyobb áldozatokat kell hoznia. Mindent, az utolsó emberig a frontra kell küldeni"[4] - nyilatkoztatta ki a Führer.
  • március 12. – Berlinben Hitler új hadműveleti parancsot ad ki Magyarország ellen. „A birodalmi kormány élén Kállayval, Magyarország árulását készíti elő a szövetséges hatalmakkal szemben. (…) Nem tűrhetem, hogy az olaszországi helyzethez hasonlóan a végrehajtott árulással meglepjenek bennünket, ezért elhatároztam, hogy eltávolítom az áruló magyar klikket.”[4] Életbe lépnek a Magyarország katonai megszállására vonatkozó, már jó előre elkészített német hadműveleti tervek. A megszállás katonai „levezetésével” Maximilian Von Weichs vezértábornagyot bízza meg a Führer, egyelőre titkosított megbízatással, aki ezt követően bécsi hotelszobájában várja a hadparancs „élesítését”.
  • március 13. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Herszon térségét.
  • március 18.
  • március 19. – Hajnali 4 órától a Margaréta-terv alapján német csapatok – szórványos magyar ellenállás mellett – megszállják Magyarországot. Kállay Miklós miniszterelnök beadja lemond. Hitler Edmund Veesenmayert nevezi ki a megszállt Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává.
  • március 20.Adolf Eichmann utasítást ad zsidó tanács megalakítására. A Stern Samu elnökletével megalakult Magyar Zsidók Központi Tanácsát 04.22-én kormányrendelet törvényesíti és ezzel megkezdi a Harmadik Birodalom a "zsidókérdés végleges megoldását".
  • március 22. – Megalakul a Sztójay Döme vezette németbarát kormány.[5]
  • március 26. – A szovjet csapatok a Prut folyónál elérik a szovjet–román határt.
  • március 31.Winston Churchill brit miniszterelnök és Franklin D. Roosevelt amerikai elnök aláírja a Hyde Park egyezményt, melynek értelmében Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok nem adhatja ki az atomfegyverek fejlesztése során szerzett ismereteket.

Április[szerkesztés]

Május[szerkesztés]

Június[szerkesztés]

Július[szerkesztés]

  • július 3. – A szovjet csapatok bevonulnak Minszkbe.
  • július 6. – Horthy Miklós kormányzó utasítására az I. esztergomi páncélos hadosztály megakadályozza a budapesti zsidók Németországba hurcolását.[10]
  • július 13. – A Vörös Hadsereg elfoglalja Vilnát, majd lefegyverzi a lengyel honi hadsereget, amellyel együtt foglalta el a litván várost.[1]
  • július 14. – A szovjet vezetést Heliodor Píka cseh ezredes tájékoztatja a szlovák felkelés előkészületeiről. (Zsukov tábornok a felkelés összehangolását kéri a szovjet haditervekkel.)[7]
  • július 17. – A balti államok ellen irányuló szovjet offenzíva kezdete.
  • július 20.
    • Sikertelen merénylet Hitler ellen, s így meghiúsul a német tábornokok összeesküvése. (Hitler életben marad, s a közjáték végeredménye: a német hadseregben a nácipárt befolyása kerekedik felül.)
    • Felszabadul a német megszállás alól az első lengyel terület Lublin közelében. (A felszabadító harcokban a Vörös Hadsereg oldalán részt vesz a Kościuszko hadosztalyból kinőtt 1. lengyel hadsereg is.)[1]
  • július 21.
    • Az országos nemzeti tanács rendeletet ad ki, melynek értelmében az 1. lengyel hadsereg egyesül a népi hadsereggel. (Ennek következményeképp megalakul a lengyel haderő (Wojsko Polskie), mely a Vörös Hadsereggel együtt folytatja a harcot a németek ellen egészen a berlini ütközetig.)[1]
    • A Szovjetunióban élő, és baloldali gondolkodású lengyel emigránsok életre hívják a lublini Lengyel Nemzeti Felszabadító Bizottságot (más néven a Lublini Bizottságot), amely Lengyelországban az ideiglenes kormány szerepét tölti be a német befolyás alól felszabadított lengyel térségben (Polski Komitet Wyzwolenia Narodowego, PKWN).
  • július 22. – A PKWN kiadja Chelmben a radikális politikai és gazdasági reform kiáltványát, az ún. júliusi kiáltványt, amely a baloldali kormányzás alapját határozza meg. Ez az évforduló Lengyelország hivatalos nemzeti ünnepei közé kerül.
  • július 24. – Lengyelországban felszabadul a majdaneki haláltábor.
  • július 25. – A PKWN Chełmből átteszi székhelyét Lublinba („lublini bizottság”). (A bizottság a Vörös Hadsereg által felszabadított területen elkezdi az államügyek intézését.)[1]
  • július 26. – A Szovjetunió és Lengyelország határegyezményt köt.[1]

Augusztus[szerkesztés]

Szeptember[szerkesztés]

Október[szerkesztés]

November[szerkesztés]

December[szerkesztés]

  • december 2.
  • december 4. – A Vörös Hadsereg a BalatonDunaföldvár vonal mentén támad
  • december 4. – Adolf Hitler német kancellár Budapestet erőddé nyilvánítja
  • december 5.Győrffy Gyula repülő-alezredest kötél általi halálra ítélik, mert nem hirdette ki a tisztikara és a legénység előtt a harc további folytatására vonatkozó felsőbb parancsot, az októberi fordulat idején. (A parancs megtagadásáért, amellyel sokak életét mentette meg, életével fizet.)[20]
  • december 6.
  • december 7.Szálasi Ferencet Hitler egyeztetés végett Berlinbe rendeli. A látogatásról a lapok hivatalos jelentést tesznek közzé.
  • december 8.
  • december 10. – A francia–szovjet segélynyújtási egyezmény aláírása.
  • december 13. – Magyarországon, a Balaton és a Duna közötti arcvonalon megerősített szovjet támadás veszi kezdetét.
  • december 15. – Budapesten utoljára jelennek polgári lapok.
  • december 16. – A németek utolsó nagy ellentámadásukat indítják meg az Ardennekben.
  • december 19. – A budapesti német nagykövetség személyzete, valamint minden német érdekképviselet a Dunántúlra távozik.
  • december 20. – Budapesten már nappal is állandósul a szovjet ütegek ágyúzaja.
  • december 21. – Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés.[21]
  • december 22. – Dálnoki Dálnoki Miklós Béla vezérezredes vezetésével megalakul az ideiglenes nemzeti kormány.[22]
  • december 24. – A fővárosban, Budakeszi irányából megjelennek az első szovjet tankok, estére Hűvösvölgy, Pasarét vonala szovjet ellenőrzés alá kerül.
  • december 25.
    • A szovjet csapatok teljesen bekerítik Budapestet, megkezdődik Budapest ostroma, ezzel párhuzamosan az utcai közlekedés teljesen megszűnik.
    • Palotabozsokról és számos más faluból tömegesen hurcolják el a magyarokat Szovjetúnióbeli haláltáborokba.
  • december 28.Pilisvörösvár térségében a szovjet csapatok ellenőrzésük alá vonják a Budapest-Bécs országutat. Az ostromgyűrű minden pontját most már a szovjetek uralják.
  • december 29. – Kétségbeesett német próbálkozás történik, a budai várban rekedt német katonák utánpótlási vonalának életben tartására, ejtőernyővel ledobott deszantegységek juttatnak élelmet, lőszert a harcolókhoz. Estére a szovjetek uralják a teljes légteret.
  • december 3031. – A 2 ezer küldöttel ülésező I. Lengyel Parasztkongresszus megalakítja a Paraszti Önsegélyező Szövetséget, a parasztság tömegpolitikai és gazdasági szervezetét.[23]
  • december 31.
    • Budán a vár aljában, a Széna térnél folynak elkeseredett harcok.
    • A száműzetésben élő görög király, II. György régensének nevezi ki Damaszkinosz athéni érseket. (A főpap közvetítését minden párt elfogadta.)[24]
    • Lengyelországban a KRN 17 tagú ideiglenes kormányt nevez ki, melyben a Lengyel Munkáspárt 5, a Lengyel Szocialista Párt 5, a Parasztpárt 5, a Demokrata Párt 2 fővel képviselteti magát.[25]

Az év témái[szerkesztés]

Államok vezetőinek listája 1944-ben[szerkesztés]

1944 a tudományban[szerkesztés]

  • Neumann János és Oskar Morgenstern kidolgozzák a matematikai játékelméletet, amelyet a Theory of games and economic behaviour c. közös könyvben publikálnak.

1944 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1944 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1944 a filmművészetben[szerkesztés]

1944 az irodalomban[szerkesztés]

  • január 19. – Budapesten kiosztják a Baumgarten-díjakat. A díjazottak közül Benedek Marcell, Gulyás Pál, Kolozsvári Grandpierre Emil egyenként 600 pengő, Berda József és Csapodi Csaba egyenként 2000 pengő, míg Szabó Lőrinc 8000 pengő jutalomban részesül.
  • megjelenik Weöres Sándor hetedik verseskötete Meduza címmel, amelyben szerepel egyebek mellett az Őszi éjjel izzik a galagonya c. verse (a Rongyszőnyeg ciklusból)
  • Radnóti Miklós megírja utolsó verseit: ...Á La Rechairche, Hetedik ekloga, Erőltetett menet, Razglednicák.
  • Zilahy Lajos megírja aktuális színművét az asszimilációról Fatornyok címmel
  • Szabó Dezső Bölcsőtől Budapestig címmel megjelenteti önéletrajzi írását
  • Lukács György új kötete: Írástudók felelőssége
  • Bertolt Brecht megírja A kaukázusi krétakör (Der Kaukasische Kreidekreis) című darabját, amelyet a következő évben publikál
  • T. S. Eliot 900 soros költemény-kötete Négy kvartett (Four Quartets) címmel
  • William Somerset Maugham publikálja új kötetét: Borotvaélen (The Razor's Edge) címmel
  • Amerikában bemutatják Tennessee Williams új színpadi művét: Üvegfigurák (The Glass Menagerie) címmel
  • Upton Sinclair (1878–1968) szocialista szellemű regényt publikál: Az elnök ügynöke (The Presindential Agent) címmel
  • Jean-Paul Sartre egyfelvonásos egzisztencialista drámát ír Zárt tárgyalás (Huis Clos) címmel

1944 a jogalkotásban[szerkesztés]

1944 a zenében[szerkesztés]

1944 a politikában[szerkesztés]

1944 a sportban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Isidor Isaac Rabi
Kémiai Otto Hahn
Orvosi-fiziológiai Joseph Erlanger, Herbert Spencer Gasser
Irodalmi Johannes Vilhelm Jensen
Béke Nemzetközi Vöröskereszt

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Baló–Lipovecz Lengyelország, 186. o.
  2. Glatz Ferenc: Az 1944. év Históriája - História Évkönyv 1984. 10. old.
  3. Glatz Ferenc: Az 1944. év históriája, 24. oldal. - Lapkiadó Vállalat.
  4. a b Hitler hatvannyolc tárgyalása (1939–1944) - Magvető Könyvkiadó 1983., ISBN 963 271 958 1 I összkiadás.
  5. Bölöny–Hubai 101. o.
  6. Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
  7. a b c d e f g Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 143. o.
  8. a b c d e f Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167. o.
  9. Pjotr Bagratyion tábornok 200 éve halt meg (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2016. december 29.)
  10. a b Murányi Gábor: Mossák kezeit. In.: HVG. XXXX. évf., 2018/5. (2012.) szám, 40. oldal, ISSN 1217-9647
  11. a b c d e Keisz Ágoston: Hitler hiába kérdezte: Párizs ég? Párizs ég? (magyar nyelven). Origo, 2014. augusztus 25. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  12. a b Bölöny–Hubai 102. o.
  13. a b c d (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  14. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 167-168. o.
  15. Petneki Áron: Lengyelország a II. világháborúban - publikálva: Glatz Ferenc: Az 1944. év históriája, 1984. Lapkiadó Vállalat, HU ISBN 963023-6060 / 101. oldal
  16. a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 168. o.
  17. Forró Lajos (2010). „„Jelöletlen tömegsírok”. Magyarellenes jugoszláv atrocitások a Délvidéken, 1944.8. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  18. Számvébber Norbert: Páncélosok küzdelme a pesti hídfő déli előterében (1944. november 1-6.). In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2. sz., 458-459. p., 2011. június
  19. Bognár Zoltán: Málenkij robot. 100 000 civil elhurcolása Budapestről és környékéről. In.: Rubicon. XXVI. évf., 286. (2015/9.) sz., 68. oldal, ISSN 0865-6347
  20. A Hírlap Naptára 1947 - Egy nap - egy mondat, Történelem 1944. december 1-jétől, A Légrády Testvérek Rt. Kiadása, 1946. Budapest.
  21. Szerencsés Károly: Volt-e esélye Magyarországnak a demokráciára 1945-ben? Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte és lehetőségei. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 6-11. oldal, ISSN 0865-6347
  22. Bölöny–Hubai 103. o.
  23. Baló–Lipovecz Lengyelország, 186-187. o.
  24. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 5. köt., CHR-DAV, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 375. p.
  25. Baló–Lipovecz Lengyelország, 187. o.

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
  • Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1944 témájú médiaállományokat.