Akhilleusz
| Akhilleusz | |
 | |
| The Wrath of Achilles, painting by François-Léon Benouville (1847) | |
| Született | nincs |
| Elhunyt | nincs |
| Házastársa | Déidameia |
| Élettárs |
|
| Gyermekei |
|
| Szülei | Thetisz Péleusz |
| Tisztség | a mürmidónok királya |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akhilleusz témájú médiaállományokat. | |
Akhilleusz (latinosan Achilles, ógörögül Ἀχιλλεύς), görög mitológiai alak, Péleusz és Thetisz néreisz fia (Péleidész), Aiakosz unokája (Aiakidész). Születési neve Ligürón. Homérosz Iliaszának főhőse, a görög hős (hérósz) – nem tökéletes – típusa. Szép, bátor és erős, lázasan szeret és szenvedélyesen, irgalmatlanul gyűlöl. Ha haragja lelohadt, nemes és méltányos.
Tartalomjegyzék
Ifjúkora[szerkesztés]
A homéroszi mondát a legkisebb részleteiben is kikerekítették a későbbi görög és római költők. Szerintük Thetisz kérői kezdetben Zeusz és Poszeidón voltak, de mivel Prométheusz elárulja nekik a jóslatot, hogy gyermekük hatalmasabb lesz apjánál, a két isten őt Péleusszal, a mürmidónok fejedelmével házasította össze. Az újszülött Akhilleuszt anyja a Sztüx vizébe mártotta, hogy sebezhetetlenné tegye. A sarkánál azonban, amelynél fogva anyja a vízbe merítgette, sebezhető maradt. Mivel Péleusz megakadályozta fia halhatatlanná tételét, Thetisz elhagyta férjét és gyermekét. Ezért kapta a gyermek az Akhilleusz nevet, mert szája anyamellet nem érintett.
Felnevelője és tanítója Kheirón kentaur volt, aki a fegyverforgatásra és zenére oktatta, majd Phoiniksz. Mivel Péleusznak megjövendölték, hogy fia életének virágában Trója előtt hal meg. Az aggódó apa az ifjút Szkürosz szigetére, Lükomédész királyhoz küldte, aki őt leányai társaságában neveltette.
Trója[szerkesztés]
A trójai háború kitörése alkalmával Odüsszeusz, Phoiniksz és Nesztór magukkal vitték, mert Kalkhasz előre megjósolta, hogy Akhilleusz nélkül Tróját soha nem veszik be. Csellel találták meg a leánynak öltözött Akhilleuszt; a hercegnőknek vitt ajándékok közé fegyvereket rejtettek. Amikor Akhilleusz észrevette az egyiket, odakapott érte és erről ismerték fel. A háború első kilenc évében főleg a Trója környékének helységeit pusztította, földúlta Leszboszt, Lürnésszoszt, Abüdoszt stb.
Miután Agamemnón elvette szerelmét, Briszéiszt – egyes mítoszváltozatokban Briszéisz Diomédész kedvese volt –, Akhilleusz nem harcolt többet, karba font kézzel nézte, ahogyan a görögök és trójaiak pusztítják egymást. Barátja és rokona, Patroklosz azonban megelégelte a semmittevést, és hősi tetteket akart végrehajtani, így elkérte Akhilleusz fegyvereit és páncélját, és maga állt a mürmidónok élére. Hektór már régóta várta az alkalmat, hogy Akhilleusszal küzdhessen, ezért amikor észrevette Patrokloszt, párviadal kezdődött köztük, mivel azt hitte, hogy Akhileusszal van dolga. Csak akkor derült fény a tévedésére, amikor halálosan megsebesítette Patrokloszt, és levette a fejéről a sisakot. Akhilleusz bosszút esküdött, párviadalra hívta Hektórt.
A legyőzött Hektór holttestét bosszúszomjától hajtva meggyalázta: a harciszekere mögé kötözte és végigvonszolta a görög sereg előtt. Végül Priamosz kérésére kiadta nagy ellenfele holttestét, hogy tisztességgel temessék el. Hektór megölése után még a trójaiak segítségére siető amazont, Pentheszileiát és Memnón aithiopsz királyt is megölte – sőt Therszitészt is mivel az kigúnyolta amikor beleszeretett a halott Pentheszileiába és annak holtteste fölött sírt – végül Apollón Parisz képében a sarkán meglőve leterítette.
A hős tetemét a hadsereg máglyán égette el, a múzsákkal együtt búsuló anyja, Thetisz pedig a halott hamvait elvitte Leukébe, a boldogok szigetére, ahol Akhilleusz újabb, boldog életet élhetett Helenével. Házasságukból született Euphorion. Másik fia, Neoptolemosz ölte meg Priamosz királyt Trója bevétele után.
Emlékezete[szerkesztés]
Különösen tisztelték a Fekete-tenger egész nyugati és északnyugati partvidékén, kiváltképpen pedig a Borüszthenész torkolata táján.
Nevének etimológiája[szerkesztés]
Nevét etimológusok többféleképpen magyarázták. Lehetséges, hogy a név folyamistent jelent, s hogy a szóban ugyanaz a gyök rejlik, amely a latin aqua (= víz) és Akhelóosz szavakban van meg (hettita eku = „inni”). Ugyanakkor az akháj népnév is lehetséges, hettita megfelelője körülbelül Aḫḫilawaš lenne, ami összevethető Ahhijava királyság nevével. Az ismert hettita-hurri szavak alapján a šiḫill(iy)aš kifejezés is lehetséges, amely a „szent víz”, „tiszta víz” összetétel első tagja a šiḫill(iy)aš watar fogalomban.
Források[szerkesztés]
.png)
|
