Kulmi csata

	Kulmi csata
	Napóleoni háborúk
	A kulmi csata
Dátum	1813. augusztus 29. – 30.
Helyszín	Kulm, Csehország
Eredmény	szövetséges győzelem
	Harcoló felek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország	Orosz Birodalom; Porosz Királyság; Osztrák Császárság
	Parancsnokok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
; D. Vandamme,; Saint-Cyr	; Barclay de Tolly ; Peter Wittgenstein, ; Osztermann-Tolsztoj; Friedrich von Kleist
	Haderők
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
32 000	14 000–16 000 (augusztus 29.),; 50–60 000 (aug. 30.)
	Veszteségek
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
~5000 halott vagy eltűnt, 7000–13 000 hadifogoly	~11 000
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kulmi csata témájú médiaállományokat.

A kulmi csata 1813. augusztus 29–30-án zajlott le Csehország északi részén, a mai Chlumec és Přestanov falvak között. A franciák 32 000 katonája támadta meg Vandamme tábornok vezetésével a korábbi drezdai csatában meghátrálásra kényszerült, ekkor Barclay de Tolly parancsnoksága alatt álló szövetséges (osztrák–porosz–orosz), 54 000 főt számláló erőket. Ebben a csatában a franciák vereséget szenvedtek, de mindkét hadviselő fél egyaránt súlyos veszteségeket szenvedett.

Előzmények[szerkesztés]

A drezdai csatát követően Vandamme francia tábornok üldözőbe vette a szövetséges erőket. Napóleon utánuk küldte Gouvion-Saint-Cyr és Marmont tábornokok csapatait, hogy csatlakozzanak hozzá. Vandamme haladt elővédként, a másik két tábornok utóvédként. Vandamme rajtaütött Osztermann-Tolsztoj csapatain Kulm városánál, nyolc kilométerre Aussig-nál (ma: Ústí nad Labem).

A csata[szerkesztés]

Augusztus 29-én Vandamme (32–34 000 katonával, 84 ágyúval) megtámadta az Osztermann-Tolsztoj parancsnoksága alatt álló orosz erőket (13–14 000 katonát). A helyzet roppant veszélyes volt a szövetségesek számára, mert ha Vandamme győzelmet arat, akkor a franciák átjuthatnak a hegyekhez, és a hátráló szövetségesek Napóleon csapdájába kerülhetnek. De Vandamme vereséget szenvedett és ezzel a lehetőség elveszett.

Augusztus 30-án a helyzet megváltozott: Friedrich von Kleist porosz csapatai támadást intéztek Vandamme hátvédje ellen. A porosz támadás támogatására megindultak Osztermann-Tolsztoj orosz–osztrák csapatai is. Erre az „elölről–hátulról” egyszerre érkező támadásra válaszul Vandamme „négyszög-formát” parancsolt csapatainak, de a tapasztalatlan franciák képtelenek voltak ellenállni a szövetségesek rohamának, és nagy veszteségekkel vonultak vissza a csatatérről.

A franciák 5000 embert veszítettek, 7–13 000 katonájuk esett hadifogságba, 80 ágyújuk esett az ellenség zsákmányául. A szövetségesek 11 000 katonája halt meg, vagy tűnt el a csatában.

Vandamme hadseregében két lengyel ulánus hadosztály is szolgált Corbineau francia marsall parancsnoksága alatt, a lovasság kötelekében. Ezekkel akarta Vandamme az ellenséges lovasság támadását feltartóztatni. Egyik ezredét Jan Maksymilian Fredro (Aleksander Fredro drámaíró fivére) parancsnoksága alatt a visszavonulás közben beszorítottak egy szakadékba, ahol megadták magukat. A másik ulánus ezred Tomasz Łubieński gróf parancsnoksága alatt sikeresen visszavonult.

Egy francia anekdota szerint a csata után I. Sándor orosz cár azzal vádolta meg Vandamme tábornokot, hogy az bandita és rabló. A francia tábornok így vágott vissza: „Nem vagyok sem bandita, sem rabló, de mindenesetre sem kortársaim, sem a történelem nem vethetik szememre, hogy kezeimet apám vére szennyezné!” (Ezzel azokra véres eseményekre célzott, amelyeknek Sándor trónra lépését köszönhette).

Következmények[szerkesztés]

Napóleon császár nem adta fel Berlin elfoglalásának tervét, de egy másik marsallját, Neyt bízta meg ezzel a feladattal, ez vezetett a dennewitzi csatához.

Ezért a csatáért léptették elő Simonyi József alezredest tábornokká,^[1](Simonyi óbestert), ekkor tűnt fel Radetzky^[2] és ekkor kapta meg az orosz cártól a Szent Anna-érdemrendet. A brabanti herceg, a későbbi I. Lipót belga király is ebben a csatában tűnt ki vitézségével, saját dragonyosezredet vezetve a harcban.^[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Archivált másolat. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 17.)
↑ http://epa.oszk.hu/00000/00030/00205/datum05587/cim205588.htm
↑ http://www.heraldica.org/topics/britain/prince_highness_docs.htm#1816 Royal Styles and Titles – 1818 Order-in-Council

Források[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Kulmi csata témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Kulm című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
A kulmi csata angol nyelven
Rovigo hercegének emlékiratai angol nyelven^{[halott link]}