1788
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
1788 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1788 |
Ab urbe condita | 2541 |
Bahái naptár | -56 – -55 |
Berber naptár | 2738 |
Bizánci naptár | 7296 – 7297 |
Buddhista naptár | 2332 |
Burmai naptár | 1150 |
Dzsucse-naptár | -123 |
Etióp naptár | 1780 – 1781 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1843 – 1844 |
Shaka Samvat | 1710 – 1711 |
Kali-juga | 4889 – 4890 |
Holocén naptár | 11788 |
Iráni naptár | 1166 – 1167 |
Japán naptár | 2448 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4484–4485 |
Kopt naptár | 1504 – 1505 |
Koreai naptár | 4121 |
Muszlim naptár | 1202 – 1203 |
Örmény naptár |
1237 ԹՎ ՌՄԼԷ |
Thai szoláris naptár | 2331 |
Zsidó naptár | 5548 – 5549 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek
Évek: 1783 – 1784 – 1785 – 1786 – 1787 – 1788 – 1789 – 1790 – 1791 – 1792 – 1793
Tartalomjegyzék
Események[szerkesztés]
Határozott dátumú események[szerkesztés]
- január 26. – Arthur Phillip angol kapitány 1 030 bevándorlóval (ebből 736 fegyenc) megérkezik Ausztráliába és Sydneyben megalapítja az első európai gyarmatot, melynek kormányzója lesz.
- április 24. – A császári és királyi seregek beveszik Szabácsot.
- május 8. – II. József országgyűlési határozat nélkül újoncozást rendel el, ami Magyarországon komoly ellenállást vált ki.
- szeptember 13. – New York lesz az Egyesült Államok fővárosa 1790-ig.
- szeptember 20. – A török sereg Lugosnál meglepi és megfutamítja II. József csapatait. A beteg király ezt követően visszatér Bécsbe.
- október 6. – Varsóban megnyitják a nagy szejm ülését, ami 1791-ben megalkotja Európa első írott (kartális) alkotmányát, a Május 3-i Alkotmányt.
- december 18. – Zichy Károly grófot országbírónak, míg Ürményi Józsefet királyi kamarai elnöknek nevezik ki.
Határozatlan dátumú események[szerkesztés]
- az év folyamán – Létrejön a Helytartótanácsnak és a Magyar Királyi Kamarának alárendelt Vízi és Építészeti Főigazgatóság 10 kerületi igazgatósággal, 45 megyei és 6 városi mérnökkel.[1]
Az év témái[szerkesztés]
1788 az irodalomban[szerkesztés]
- Megjelenik az első magyar regény (Dugonics András: Etelka.)
- Megindul a Magyar Museum, az első magyar irodalmi folyóirat.
Születések[szerkesztés]
- január 22. – George Byron, angol romantikus költő († 1824)
- február 5. – Kisfaludy Károly, költő, drámaíró, festő († 1830)
- február 17. – Ungvárnémeti Tóth László, költő († 1820)
- szeptember 27. – Helmeczy Mihály, nyelvújító, író († 1852)
- október 9. – Kossics József, író, költő, néprajztudós, római katolikus pap († 1867)
- november 13. – Friedrich Fabini, magyar orvosdoktor († 1864)
- december 1. – Jean-Victor Poncelet, francia matematikus, mérnök-tábornok († 1867)
Halálozások[szerkesztés]
- március 2. – Salomon Gessner, svájci idill-költő és festőművész (* 1730)
- március 29. – Charles Wesley, a metodista mozgalom egyik vezetője, John Wesley öccse (* 1707)
- április 11. – Karl Wilhelm Ramler, német költő (* 1725)
- április 16. – Georges-Louis Leclerc de Buffon, francia természettudós (* 1707)
- május 8. – Giovanni Antonio Scopoli, természettudós, geológus, kémikus, tanár, entomológus (* 1723)
- augusztus 2. – Thomas Gainsborough, angol festő (* 1727)
- október 25. – Istvánffy Benedek, zeneszerző, karnagy (* 1733)
- december 14. – Carl Philipp Emanuel Bach, német zeneszerző, orgonista, csembalista, Johann Sebastian Bach második fia (* 1714)
- december 14. – III. Károly, spanyol király (* 1716)
Bizonytalan dátum
- Jean-François de La Pérouse, francia tengerésztiszt és felfedező (* 1741)