1790

1790 más naptárakban
Gergely-naptár	1790
Ab urbe condita	2543
Bahái naptár	-54 – -53
Berber naptár	2740
Bizánci naptár	7298 – 7299
Buddhista naptár	2334
Burmai naptár	1152
Dzsucse-naptár	-121
Etióp naptár	1782 – 1783
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1845 – 1846
Shaka Samvat	1712 – 1713
Kali-juga	4891 – 4892
Holocén naptár	11790
Iráni naptár	1168 – 1169
Japán naptár	2450 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4486–4487
Kopt naptár	1506 – 1507
Koreai naptár	4123
Muszlim naptár	1204 – 1205
Örmény naptár	1239 ԹՎ ՌՄԼԹ
Thai szoláris naptár	2333
Zsidó naptár	5550 – 5551

Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század

Évtizedek: 1740-es évek – 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek

Évek: 1785 – 1786 – 1787 – 1788 – 1789 – 1790 – 1791 – 1792 – 1793 – 1794 – 1795

Események

Határozott dátumú események

• január 10. – A belga rendi gyűlés kimondja Belgium függetlenségét. Az ország egyben a Német-római Birodalomból is kilép.
• január 26. – A „nevezetes tollvonás”: II. József halálos ágyán visszavonja legtöbb rendeletét.
• február 21. – Hatalmas ünnepséget rendeznek Budán a Szent Korona fogadására.
• március 8. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés Franciaország szerves részévé nyilvánítja a gyarmatokat, és közreműködési jogot biztosít a számukra a rájuk vonatkozó törvényalkotásban.
• március 20. – Kis János társaival megalakítja a Soproni Magyar Társaságot az evangélikus líceumban.
• április 3. – Ifjabb Martin Hochmeister erdélyi szász nyomdász megalapítja az első erdélyi magyar lapot, az Erdélyi Magyar Hírvivőt, amely hetente kétszer jelenik meg Nagyszebenben. (A lap rövid idő múlva Kolozsváron folytatja pályáját Erdélyi Híradó címmel.)
• április 13. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés hosszas vita után nem nyilvánítja a katolikus vallást Franciaország államvallásának.
• április 17. – A fizetésképtelenné vált francia állam assignat néven kötvényt ad ki, amit később pénzként alkalmaztak. Kontrollálatlan kibocsátása hiperinflációhoz vezetett.
• július 5. – Festetics György, Laczkovics János és a Graeven huszárezred más magyar tisztjei az országgyűléshez folyamodványt nyújtanak be, melyben kérik, hogy a magyar ezredekben magyar főtisztek szolgáljanak és ezek az ezredek Magyarországon állomásozzanak.
• július 12. – Párizsban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megszavazza a papság polgári alkotmányát.
• július 15. – Haditörvényszéki eljárás indul a Graeven huszárezred folyamodványát aláíró tisztek ellen.
• július 22. – XVI. Lajos elfogadja az egyházügyi reformokat.
• szeptember 4. – XVI. Lajos elbocsátja pénzügyminiszterét, Neckert
• október 1. – Párizsban megkezdi munkáját a Törvényhozó Nemzetgyűlés.
• október 14. – XVI. Lajos hazatérésre szólítja fel az emigránsokat.
• október 25. – A budai Várszínházban Kelemen László színtársulata bemutatja első előadását, Simai Kristóf Igazházi című darabját.
• november 4. – A Szymanowski család telket adományoz Varsónak, ahol hamarosan felszentelik a történelmi Powązki temetőt.
• november 11. – Budáról Pozsonyba helyezik át az országgyűlést.
• november 12. – Az országgyűlés nádorrá választja Sándor Lipót főherceget.
• november 15. – II. Lipót német-római császárt Pozsonyban magyar királlyá koronázzák.
• november 27. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés rendelete alapján minden közhivatalnoknak - így a papoknak is - esküt kell tenni az alkotmányra.
• december 15. – Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a megvásárolható és örökölhető kormányhivatalokat.

Az év témái

1790 a tudományban

• Luigi Galvani békacomb-kísérlete, állati-elektromosság.

Születések

• január 26. – Alekszandr Nyikolajevics Lüders, orosz tábornok († 1874)
• február 3. – Gideon Mantell, angol szülészorvos, geológus és őslénykutató († 1852)
• március 28.– Cservényi Alajos, piarista rendi tanár, költő († 1853)
• május 23. – Jules Dumont d’Urville, francia tengerész, felfedező († 1842)
• június 13. – José Antonio Páez, venezuelai katonatiszt, politikus († 1873)
• augusztus 8. – Kölcsey Ferenc, magyar költő († 1838)
• október 21. – Alphonse de Lamartine, francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus, szónok († 1869)
• október 24. – Teleki József, magyar történetíró, Erdély kormányzója († 1855)
• november 4. – Árvay Gergely, premontrei szerzetes, kanonok († 1872)
• november 17. – August Ferdinand Möbius, német matematikus, csillagász († 1868)
• november 21. – Beregszászi Nagy Pál, magyar mérnök, építészeti felügyelő és rajztanár († 1865)
• december 2. – Kállay Ferenc, művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja († 1861)

Halálozások

• február 19. - Jean-Baptiste Krumpholz, cseh hárfás és zeneszerző (* 1742)
• február 20. – II. József, német-római császár, a felvilágosult abszolutizmus szellemében uralkodó magyar és cseh király (* 1741)
• március 12. – Hadik András, tábornok, politikus (* 1710)
• április 17. – Benjamin Franklin, amerikai politikus, természettudós (* 1706)
• június 21. – Johann Georg Hamann, német filozófus és író (* 1716)
• július 14. – Ernst Gideon von Laudon, osztrák császári tábornagy (Feldmarschall), a 18. század egyik legsikeresebb hadvezére (* 1716)
• július 17. – Adam Smith, skót közgazdász (* 1723)
• szeptember 28. – Esterházy (Fényes) Miklós, magyar főrend, császári-királyi tábornok, a fertődi kastély építtetője (* 1714)
• október 4. – Jan Dekert lengyel kereskedő, nagypolgári politikus, Varsó polgármestere (* 1738)
• október 11. – Marmaduke Tunstall, angol ornitológus, múzeumalapító, a Royal Society tagja (* 1743)