Anker-ház (Kaposvár)
| Anker-ház | |
 | |
| Település | Kaposvár |
| Hely | Kaposvár, Fő u. 12. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1913 (106 éves) |
| Építési stílus | szecessziós |
| Felhasznált anyagok | tégla, fa |
| Védettség | helyi védelem |
| Tervező | öt tervpályázat összekombinálásával Pilch Andor, esetleg Kozma Lajos |
| Kivitelező | Fuchs és Gross |
| Építési költség | a belső berendezések nélkül 500 000 korona |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | lakások, üzletek |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Alaprajz | trapéz |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 2 |
| Elhelyezkedése | |
 Anker-ház
Pozíció Kaposvár térképén
| |
| é. sz. 46° 21′ 23″, k. h. 17° 47′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 23″, k. h. 17° 47′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anker-ház témájú médiaállományokat. | |
A szecessziós stílusú Anker-ház a kaposvári Fő utca egyik építészeti értéke. Az 1913-ban a Somogy Megyei Takarékpénztár Rt. székházának és bérháznak épült palota mai nevét egy későbbi 20. századi bérlőjéről, az Anker Biztosítóról kapta.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
A palotát építtető Somogy Megyei Takarékpénztár még 1864-ben alakult, a Mérey Károly főispán vezette intézet kezdetben a Vármegyeháza épületében működött. A 20. század elején a városban több bank és pénzintézet épített magának székházat, ebből pedig nem maradt ki a vármegyei takarékpénztár sem: az igazgatóság pályázatot írt ki egy palota megtervezésére. A beérkezett pályaművek közül az első három helyezettet, valamint két továbbit is megvásároltak, és ezek összekombinálásából hozták létre a végleges tervet: ezt valószínűleg Pilch Andor tette meg, de vannak olyanok is, akik Kozma Lajos építészt sejtik a háttérben.[1] Más leírás szerint az egész pályázatot maga Pilch nyerte meg.[2]
Az építkezés helyén egy korábban gazdatiszti lakásnak használt kis, földszintes épület, a Központi vendéglő állt, amelyenek területét 180 000 koronáért vásárolta meg a pénzintézet.[2] A vendéglőt 1913 májusában bontottak le, majd szeptember elején megkezdődött az új ház építése is. Bár a kivitelező cég zalaegerszegi volt, a munkák nagy részét helyi mesterek és munkások végezték: csak a parkettázás és a 20 000 koronába kerülő páncélszoba berendezése volt „külsős” munka, a lakatosmunkák a kaposvári Rózsa Ignác művei, az asztalosmunkákat a szintén helyi Szarka János, Rigó János és Pojtner József[2] vitelezték ki, míg a vasáru a Darnay családtól származott. A téglák és a fa is a városból vagy annak környékéről származott.[1]
Az egész épület mindössze néhány hónap alatt, novemberre készült el. Egy helyi újság szerint „A vármegye és az egész dunántúli országrész egyik leghatalmasabb pénzintézete, az öreg Somogy Megyei Takarékpénztár megújhodását hirdeti a palota. Az építőművészet nagyot, szépet alkotott a kaposvári főutcán.”[1] A palotába elektromos meghajtású liftet is szereltek: van olyan forrás, amely szerint ez volt Kaposvár első liftje,[3] ám más források szerint már korábban is volt(ak) lift(ek) a városban, például az 1911-ben épült Turul szállóban[4] és a Nemzeti Kaszinóban. Az Anker-ház pincéjében még egy kicsi vaspályát is kialakítottak, amelynek segítségével a szenet szállították a teherlifthez.[2]
Az 1914-es beköltözés során a takarékpénztár az északi és a keleti magasföldszintet foglalta el, a földszint többi részét különböző üzleteknek adták ki, a felső szinteken pedig tizennégy lakást alakítottak ki.[1] Ezekben a 3–5-szobás, elég drága lakásokban főként vármegyei tisztviselők laktak.[2] 1937-ben a pénzintézet megszűnt ugyan, de később is működtek itt hasonló tevékenységet folytató szolgáltatók, például a második világháborúban az Assienration General,[2] majd az épület névadója, az Anker Biztosító, valamint 2012-ig az OTP Bank.[1] 1952-re már 20-ra nőtt a lakások száma, de ekkor (az államosítás után) 40-et alakítottak ki belőlük.[2] 1973-ban itt nyitották meg a Somogyi Képtárat, amelyben Rippl-Rónai József festményei és a városi múzeum válogatott darabjai kerültek kiállításra, majd 1996 és 2011 között az Anker-házban működött a Vaszary Képtár, és egy ideig a Szín-Folt Galéria is. A tetőteret 1989-ben építették be,[1] 1993-ban pedig felújították az épületet (a belső üvegtetőt viszont csak néhány évvel később, 1998-ban).[2]
Az 1970-es években, miután déli szomszédjában felépült a Somogy Áruház, szóba került az Anker-ház lebontása is, mert eltakarta a rálátást az áruházra. Ám többek között a bontás magas költségei miatt az ötletet elvetették.[2]
2016-ban a korábbi Somogyi Sportmúzeum gyűjteményének legfontosabb darabjait Sportotlók, sikerek, serlegek címmel bemutató kiállítás nyílt az Anker-házban,[5] 2017. december 29-től 2018. január 21-ig pedig a Seuso-kincseket állították ki az épületben.[6] Ezt a tárlatot a három hét alatt több mint 22 300-an tekintették meg, ami rekordot jelent a Rippl-Rónai Múzeum történetében.[7]
Az épület[szerkesztés]
Az Anker-ház a kaposvári Belvárosban, a Fő utca déli oldalán, a 12. szám alatt áll, nyugatról a Megyeház utca, keletről az Irányi Dániel utca határolja, a Megyeház utcán túli szomszédja a Vármegyeháza épülete. Alaprajza közel téglalap, de valójában trapéz: míg északi és déli oldala a Fő utcával párhuzamos, és nyugati oldala erre merőleges, addig keleti oldala nem pont derékszöget zár be velük. Belül korfolyosós udvar helyezkedik el. Stílusa szecessziós, homlokzatának felső részén minden oldalán 2–3, méhkassal díszített timpanon emelkedik: a méhkas mint a takarékosság jelképe került rá, hasonlóan más, ebben a korszakban épült kaposvári bank- vagy takarékpénztár-épületekhez.[1] A belső üvegtető a budapesti Haas és Somogyi műhelyben készült.[2]
Képek[szerkesztés]
Északnyugatról nézve
Délről nézve
Méhkasos díszítés
Belső udvar
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g Kaposvár 300. 54–55. oldal
- ↑ a b c d e f g h i j Somogy Megyei Takarékpénztár székháza, a mai Anker-ház. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- ↑ Szigetvári György: Szeretett épületeink – Az Anker-ház. Kaposvár Most, 2012. március 3. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
- ↑ Kaposvár 300 74. oldal
- ↑ Sportolók, sikerek, serlegek címmel nyílt kiállítás. Kaposvár Most, 2016. február 24. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
- ↑ Megnyílt a Seuso-kincs kiállítás Kaposváron. Kaposvár Most, 2017. december 29. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
- ↑ Rekordot döntött a Seuso-kiállítás. Kapos.hu, 2018. január 22. (Hozzáférés: 2018. január 22.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Kaposvár 300: L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1
