Fő utca (Kaposvár)

Fő utca
A Fő utca házsorának részlete
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Kaposvár
Városrész	Belváros
Korábbi nevei	Nagy utca, Ferenc József utca, Május 1. utca
Nevezetes épületei	5 műemlék épület, számos helyi védett épület, Nagy Imre miniszterelnök szülőháza
Irányítószám	7400
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	140–150 m
Hossza	1,2 km
Elhelyezkedése
Fő utca Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 39″46.356666666667, 17.794166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Fő utca témájú médiaállományokat.

A kaposvári Fő utca a város történelmileg és kulturális szempontból legfontosabb utcája. Régen része volt a települést nyugat–keleti irányban átszelő országútnak, de miután 1980-ban megváltoztatták a 61-es főút városi nyomvonalát, majd 1987-ben a Fő utca nyugati szakaszát sétálóutcává is átalakították, közlekedési jelentősége lecsökkent. Az utca mentén 5 műemlék és számos helyi védelem alatt álló épület található. 2010-ben a Kossuth térrel együtt elnyerte a Magyarország legszebb főtere és főutcája díjat.

A körülbelül 1200 méteres utca a Kossuth tér és a Dózsa György utca között a gépjárműforgalom elől le van zárva. Ezen a szakaszon főként olyan, egyemeletes lakóépületek a jellemzők, amelyek földszintjén üzletek működnek. Keletebbre haladva vegyesen fordulnak elő régebbi, földszintes és többnyire modern, emeletes épületek, legkeletebbi részén pedig főleg a 21. század elején több nagyobb lakóház is felépült, például 2008-ban a fiatal diplomás pályakezdők otthonául szolgáló Fecskeház.

Története

A törökök kiűzése után Kaposvár szinte teljesen elnéptelenedett, a 18. század elején új központja már a vártól kissé keletre, a mai Kossuth tér környékén alakult ki. A Fő utca, amelyet a kezdeti időkben Nagy utcának is neveztek, innen indult keleti irányba, ez már a város első ismert térképén, a 18. század közepén vagy 1777-ben keletkezett Rósás Ferenc-féle térképen megfigyelhető. Egy 1778 körül készült vízrajzi térképen is szerepel az utca, ekkor majdnem a mai Dózsa György utcáig tartott, az 1784-es első katonai felmérési térképen pedig már a mai Hársfa utcáig. Ekkor keleti végén egy keresztet is jelöltek a térképen. A második katonai felmérés kaposvári része az 1850-es években készült, itt a Fő utca nagyjából a mai Mező utcáig ért. Az 1855-ös várostérkép viszont úgy ábrázolja, hogy csak a mostani Anna utcáig nevezték Fő utcának, azon túl Toponári utca, a Hársfa utcától kezdve pedig Toponári út volt a neve. A mai Ady utca, amely a jelenlegi Fő utca nyugati meghosszabbítása, sokáig a Fő utca része volt, ám egy 1862-es térképen már az látható, hogy az eredetileg ott szereplő Fő utca feliratot kézzel áthúzták, és odaírták mellé az utca későbbi nevét, a Korona utcát.

Rippl-Rónai József: Kövezik a kaposi Fő utcát

Az utca kikövezéséről kissé ellentmondóak a források. Van olyan, amelyik szerint már 1825-ben hozzáláttak, de ismert egy olyan (valós) történet is, miszerint gróf Niczkyné négyes fogatával elakadt a kaposvári utcákat borító sárban, és csak két ökörrel tudták kivontatni onnan, és ennek következménye volt, hogy 1843-ban makadámburkolattal látták el többek között a Fő utcát is. Egy régi tudósítás így értékeli az elakadt fogat esetét: „Ez esemény azonban szerencse volt a kaposváriakra nézve. ...Ily vakmerőségnek példásan meg kelle büntettetnie. A legközelebbi megyegyűlésen a kaposvári utak valamennyien egyhangúlag kövezésre ítéltettek, mely ítélet, habár nem is rögtön ítéletileg, a veres kereszttől a városi aggházig terjedő úton, néhány év után - 1843-ban - csakugyan végre is hajtatott.” A város fő szennyvízgyűjtő csatornája ugyancsak a Fő utca vonalában készült el a 19. század végén, az 1870-es években pedig fásítási munkákat folytattak az utca kórház előtti részén. A 20. század elején is végeztek kövezési munkálatokat, Rippl-Rónai József erről festette 1905-ben Kövezik a kaposi Fő utcát című képét.

A Fő utcán az első gépjármű valószínűleg 1901 nyarán tűnt fel, a Somogy című hetilap augusztusban legalábbis valóságos szenzációként írt egy ilyen esetről: „Egy automobil kocsi hajtott e héten Kaposvár Fő utcáján keresztül, mégpedig bámulatos gyorsasággal. Az ördöggépnek volt elég nézője és bámulója.”

1911. május 28-án Kertész Manó városi képviselő azt javasolta, hogy a Fő utcát nevezzék el a néhány napja elhunyt Bánffy Dezső miniszterelnökről, ám néhány nap múlva egy másik képviselő indítványára inkább a Vármegyeházával szemben nyíló, akkor még Eibnitz köznek nevezett átjárót nevezték el róla. (Amikor azonban megnyílt a Kossuth Lajos utca, a Bánffy név feledésbe ment.) 1917-ben viszont valóban eldöntötték, hogy megváltoztatják az utca nevét: ezúttal Ferenc József emlékére. Az 1919-es kommün idején a Somogy Vármegyei Direktórium „további intézkedésig” az elnevezést visszaváltoztatta Fő utcára, és bár 1937-ben ismét napirendre került, hogy Ferenc József utca legyen a neve, 1941-ben pedig a Szociális Misszió Társulat kérte, hogy lehetőleg az Ady vagy a Fő utcát Nagyboldogasszonyra kereszteljék át, végül 1950-ig megtartotta a régi nevét. Ez év szeptemberében azonban a városi tanács végrehajtó bizottsága számos másik kaposvári utcával együtt a Fő utcának is munkásmozgalmi nevet adott: ekkortól Május 1. utca lett a hivatalos neve (bár volt olyan utcanévtábla is, amelyen Május 1. útként szerepelt).

A régi 61-es út emlékként meghagyott 124-es kilométerköve

1980-ra elkészült az addig a Fő utcát is magába foglaló 61-es főút kaposvári elkerülő szakasza, így a Fő utca forgalmi terhelése jelentősen lecsökkent. A régi 61-es út Fő utca 64-es számú ház előtt található 124-es kilométerkövét meghagyták, és 2005-ben egy kis emléktáblát helyeztek el rajta. 1987-re a Kossuth tér és a Dózsa György utca közti szakaszt lezárták a gépjárműforgalom elől, és rajta díszburkolatot kiépítve sétálóutcává alakították át. Az építkezés vezető tervezője Lőrincz Ferenc, a Somogyterv mérnöke, a kivitelező a Mélyépítő Vállalat siófoki építésvezetősége volt. A sétálóutca elkészültének ünnepségét 1987. október 16-án tartották a Dorottya-házban.

A rendszerváltás során, 1990 júniusában a képviselő-testület döntést hozott arról, hogy 1991. január 1-től a közterület ismét visszakapja a Fő utca nevet.

Az utcát több műalkotás is díszíti: 1988-ban avatták fel a Csokonai utcába vezető átjáróház előtt az eozinmázas, kosfejes díszítésű Zsolnay-kutat, a közeli Arany Oroszlán Gyógyszertár előtt pedig 2009-ben helyezték el Rippl-Rónai József híres csacsifogatos szobrát. Az 1760-as években a Fő utcában felszentelt Szent Rókus-szobrot később az Arany János térre helyezték át.

Nevezetes épületei

Páratlan (északi) oldal

Házszám	Épület	Építés ideje	Védelem	Kép
1.	Dorottya-ház	18. század	Műemlék
3.	Banképület	?	Helyi védelem
5.	Bereczk-ház	1887	Helyi védelem
19.	Arany Oroszlán Gyógyszertár	1774	Műemlék
55.	Egykori főorvosi lak	1892	Helyi védelem
65.	A kórház egykori főépülete	1846	Műemlék
77.	Nagy Imre miniszterelnök szülőháza	?	–

Páros (déli) oldal

Házszám	Épület	Építés ideje	Védelem	Kép
4.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
6.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
8.	Kemény-palota	1904	Helyi védelem
10.	Megyeháza	1832	Műemlék
12.	Anker-ház	1913	Helyi védelem
14.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
16.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
18.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
20.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
22.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
24.	Lakó- és üzletház	?	Helyi védelem
34.	Romantikus lakóház	19. század	Műemlék
44.	Kodály Zoltán Általános Iskola	1904	Helyi védelem

Források

• ↑ Kaposvár 300: L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
• ↑ Kézikönyv: Nagy Zoltán, Dávid János, Buzási Éva. Kaposvár – Városismereti kézikönyv. Dávid Kiadó (2009). ISBN 978-963-88265-0-3 
• ↑ Récsei: Récsei Balázs: „...mert nem a térben, hanem az időben léteztek...” – Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete (PDF). Somogyi Almanach, 2016 (Hozzáférés: 2017. július 26.)