Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság.[16] Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül.[17] Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít.[18]
Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.[19][20][21] A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán.[22][23]
A 21. században Magyarország középhatalomnak minősül,[24][25] nominálisan számolva a világ 55. legnagyobb gazdaságával rendelkezik, míg az 50. vásárlóerő paritás alapján, az IMF által vizsgált 191 országból. Az ország a világ 37. legnagyobb exportőre,[26] az importőrök listáján pedig a 36. helyen áll.[27] Magyarország gazdasága magas jövedelmű OECD gazdaságnak minősül,[28] és a világ nagyon magas emberi fejlettségi szintű országai közé tartozik.[29] Polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, ingyenes egészségügyi ellátással és az egyetemi szintig térítésmentes oktatással. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,[30] 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),[31] 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,[32] 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján,[33] a világ 29. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint,[34] és egyben a világ 14. legbiztonságosabb országa.[35] Magyarország közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a második legkorruptabb.[36] A Transparency International 180 országot rangsoroló indexében 45 pontot kapott 2017-ben, és ezzel az ország a 66. helyen áll. Az ország 2012-ben 55 pontot kapott.[37][38]
Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot.[39] Az ország ad otthont a világ legnagyobb termálvízkészletének, a világ második legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.[40]
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félteke 45° és 49° szélességi körei között, Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tengerparttal nem rendelkező ország.[41] Tőle csaknem egyforma távolságra van nyugatra az Atlanti-óceán és keletre az Urál-hegység, tőle délre fekszik a Földközi-tenger és északra a Balti-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger, az Adriai-tenger körülbelül 300 kilométer távolságra található. Magyarország területe 93 030 négyzetkilométer,[14] amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található, a 108. helyen. Az országhatár hossza 2215,3 kilométer, ebből a szlovák határszakasz 654,7; az ukrán 136,7; a román 447,7, a szerb 174,4; a horvát 344,8; a szlovén 102,0; az osztrák pedig 355,0 km.[42]
|
Domborzat[szerkesztés]
Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes 1014 m-es (más mérések szerint 1015 m-es) magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Szegedtől délre a Tisza jobb partján Gyálarét Lúdvár nevű részén van (Röszke mellett) 75,8 m-es tengerszint feletti magasságon.[43] Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. A legészakibb pont Füzér község területén, László-tanya közelében, a legdélibb pont Beremend község területén, a legkeletibb pont Garbolc község területén, a legnyugatibb pont pedig Felsőszölnök község területén van.
Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Nyugat-Magyarországi peremvidék, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztása a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el.[44] Az Alföld egy feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség, a legnépesebb városa Debrecen. A Kisalföld az ország északnyugati részén fekszik, a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence alkotják, legnépesebb városa Győr. Az Alpokalja a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa Szombathely. A Dunántúli-dombság a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányban fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (legmagasabb pontja a Zengő, 682 méter) és a Villányi-hegység. A Dunántúli-középhegység a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei a Bakony, a Balaton-felvidék (történelmi borvidék) a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegyvidék. Az Északi-középhegység Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Itt található a Mátra, amely a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m). Az Északi-középhegységhez tartozik továbbá egy ún. átmeneti terület is a hegység és az alföld között.
Az újabb természetföldrajzi besorolások ettől kisebb-nagyobb mértékben eltérnek: például a Zalai-dombságot az Alpokaljához (illetve annak egy kiterjesztett értelmezéséhez, a Nyugat-magyarországi peremvidékhez) sorolják;[45] a korábban a Dunántúli-középhegységhez tartozó Visegrádi-hegységet pedig az Északi-középhegységhez.[46]
Vízrajz[szerkesztés]
A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús hévizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja. Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna folyam, amelynek teljes hossza 2850 km, ebből magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, amely 962 km hosszú, és ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói a Lajta, a Rábca, a Rába, a Sió csatorna (amely a Balaton vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói a Kapos és a Sárvíz) és a Dráva, utóbbi már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához, bal parti mellékfolyója pedig az Ipoly. A Tisza jobb parti mellékfolyói a Bodrog, a Sajó (jelentős mellékfolyója a Hernád) és a Zagyva, bal parti mellékfolyói a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (a Sebes-Körös, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös valamint a Berettyó) és a Maros. A Zala folyót a „Balaton táplálója” néven is emlegetik. Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton; felülete 594 km². Ezt követi a Tisza-tó, melynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a Fertő tó, Ausztria és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75 km², valamint a Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², ebből közel 10,1 km²-t nádas borít.[47]
Éghajlat[szerkesztés]
Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítják. Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C. A napsütéses órák száma évente 1750–2200 között van, ez az Alföld déli és középső részén a legmagasabb; a Dunántúl nyugati és az Északi-középhegység északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900&nbs;mm: az Alföldön 500–600 mm, a Dunántúl délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900 mm. Az északnyugati szél az uralkodó. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.[48] A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték.[48] Legtöbbször a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb.[49]
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Az ország területének húsz százalékát erdőterület borítja.[50] Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére az országban 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.[51] Az ország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók, Budapesten a Városliget, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Sas-hegy és a Pál-völgyi-barlangrendszer. A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavas-barlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az Abaligeti-barlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei, a Pilis, a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), a Gemenc, a Gyulaj, az Alpokalja és a Mecsek. Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk-vidék (Lillafüred, barlangok), az Aggteleki Nemzeti Park. Az Alföldön a Hortobágy, ami világörökségi helyszín, Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.
Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek a Vácrátót, a Zirc, a Badacsonytomaj, a Kám, a Kőszeg, a Kámon, a Vép, a Szeleste és a Szarvason találhatók. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum és a Veresegyházi Medvepark. Magyarországon az összes hüllő- és kétéltűfaj védelem alatt áll - ez alól az egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű ékszerteknős.[52]
Nemzeti parkok[szerkesztés]
| Nemzeti Park | Igazgatóság | Terület | Alapítva | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Hortobágyi | Debrecen | 82 000 ha | 1973 |
| 2 | Kiskunsági | Kecskemét | 53 000 ha | 1975 |
| 3 | Bükki | Eger | 40 200 ha | 1976 |
| 4 | Aggteleki | Jósvafő | 20 170 ha | 1985 |
| 5 | Fertő–Hanság | Sarród | 23 731 ha | 1991 |
| 6 | Duna–Dráva | Pécs | 50 000 ha | 1996 |
| 7 | Duna–Ipoly | Budapest | 60 300 ha | 1997 |
| 8 | Balaton-felvidéki | Csopak | 57 000 ha | 1997 |
| 9 | Körös–Maros | Szarvas | 50 100 ha | 1997 |
| 10 | Őrségi | Őriszentpéter | 43 927 ha | 2002 |
Történelem[szerkesztés]
A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.
Honfoglalás és a Magyar Királyság[szerkesztés]
Az ősmagyarság legkorábbi ismert hazájának a Volga vidékét tekinthetjük (Magna Hungaria). Ezt követően a 7. és a 9. század között a Don folyó melletti Etelközben éltek. Kisebb részük keleten maradt és a volgai bolgárokhoz csatlakozott a Volgai Bolgárországban. Vannak nyomai egy Kaukázusi Magyarországnak is, ennek mibenléte azonban a források elégtelensége miatt vitatott.
A nép nagyobb része nyugatra vonult. 895-ben, a honfoglalás során az egész Kárpát-medencét birtokukba vették. A Képes Krónika szerint ez volt a magyarok második bejövetele, Atilla hun király halála után száz évvel, Kr. u. 677-ben[53] A 10. század első felében kalandozó hadjárataikkal rémületben tartották Nyugat- és Dél-Európát, ekkoriban a keresztény templomokban a könyörgés részévé váltak[54] a félelmet tükröző szavak, mint a 900-as évek elején született Modenai himnuszban: „Ab Ungerorum nos defendas iaculis”, azaz „Védj meg minket a magyarok támadásától”[55] A komolyabb Nyugat-Európába induló hadjáratok az augsburgi csata (955) után véget értek, de Dél-Európa felé még tovább is folytak a kalandozások. A kalandozások tényleges végét csak a 973-as quedlinburgi találkozó jelentette.
Géza nagyfejedelem nyugat felé fordult, miután megalapította a két fejedelmi központot, Esztergomot és Székesfehérvárt. 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. Nagy Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta. István király nevelője Adalbert prágai püspök volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése, valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá Gizella bajor hercegnével. Géza az öröklésben a hagyományos szeniorátus (a nemzetség legidősebb élő férfi tagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az elsőszülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi trónon. Koppány Tar Szerénd fia volt, aki Géza másodunokatestvére és Árpád egyik fiának, Tarhacsinak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte őt,[56] majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medencében.
Miután 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon Anjou-dinasztia szerezte meg a hatalmat, és a 14. században ezt meg is tartották. Károly Róbert, az első Anjou-házi király központosította a királyi hatalmat. Fia, Nagy Lajos uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését, a magyar koronának számos vazallus állam volt alárendelve. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye (Székesfehérvár és Buda mellett) Visegrád volt. A 15. században a Magyar Királyság Európa jelentős hatalma volt. Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz.[57] Az ország elsődleges központja Buda lett, Mátyás híres királyi reneszánsz udvarával. Mátyást a Jagelló-házi királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.
A törökkor (16–17. század)[szerkesztés]
Az 1520-as évek elején az oszmánok nagy lendülettel támadtak a déli magyar végvárrendszerre, és azt sikeresen át is törték. A középkori Magyar Királyság kulcsának és déli kapujának számító Nándorfehérvár eleste 1521. augusztus 29-én következett be. Ezt követte az ország belseje ellen intézett támadás 1526-ban, amely a mohácsi vereséghez és azt követően az egységes Magyar Királyság felbomlásához vezetett. Ekkor még kivonultak a török csapatok Budáról, és Bécs sikertelen 1529-es ostroma után sem maradt megszálló erő az ország középső részén. A kirobbanó magyar belháborúnak véget vetve 1541-ben az Oszmán Birodalom elfoglalta Budát. Ezzel a Magyar Királyság három részre szakadt, a királyi Magyarországra, a Keleti Magyar Királyságra (később Erdélyi Fejedelemség), illetve a hódoltság területére.
A hódoltság igazgatására létrejött a budai vilajet. A következő negyed században a törökök elfoglalták az ország területének 40%-át, amit aztán kisebb-nagyobb hódításokkal tovább bővítettek. A tizenöt éves háború kitöréséig kiterjesztették hatalmukat a Délvidék mellett az Alföld nagy részére és a Dunántúl déli és keleti részére. 1552-ben megalakult a temesvári vilajet is a megnövekedett terület igazgatására. A háború nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban igazi döntést egyik fél sem tudott kiharcolni. Ekkor jött létre az egri és a kanizsai vilajet, valamint a rövid életű győri is. Az Alföldet és a Partiumot krími tatárok pusztították, ami kisebb települések sorát törölte el a föld színéről. A 17. században az Oszmán Birodalom fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, és a belső nehézségek a magyarországi területeket sem kerülték el.
A török uralom alatti országrész településeinek jelentős része a kora újkor során a háborús időszakok pusztításai miatt fokozatosan eltűnt a föld színéről, és a 17. század második felére a terület néhány önvédelemre berendezkedő mezőváros kivételével gyakorlatilag elnéptelenedett. A pusztulás okozója elsősorban nem is a törökök uralma volt, hanem a kegyetlen háborúk, különösen a Habsburgok által alkalmazott idegen zsoldoskatonák szüntelen gyilkolása, fosztogatása. A század második felében Zrínyi Miklós hősies erőfeszítésekkel próbálta megszervezni a törökök magyar vezetéssel történő kiűzését az ország újraegyesítése érdekében, azonban a Habsburgok által megkötött vasvári béke török kézen hagyta azokat az 1660–64 között szerzett területeket, amelyek visszaszerzésére a magyar rendek annyira törekedtek (köztük Váradot is).
A királyi Magyarország területén I. Lipót a Wesselényi-összeesküvésre hivatkozva 1671-től nyílt abszolutizmust vezetett be. Megszüntette a nádori tisztséget, kemény ellenreformációs intézkedéseket vezetett be, a magyar rendi alkotmányt teljesen figyelmen kívül hagyva.[58] A magyar nemesség és parasztság ellenállását és a Thököly Imre vezette szabadságharc helyi sikereit látva Lipót 1681. április 28-án összehívta a soproni országgyűlést, helyreállítva az 1667 óta betöltetlen nádori hivatalt.[59]
Az oszmán hadsereg 1683-as Bécs előtti veresége után 1684-ben XI. Ince pápa nagy diplomáciai erőfeszítések árán létrehozta a Szent Ligát (Liga Sacra), amelynek célja az európai török uralom felszámolása volt. A szövetséghez csatlakozott a Habsburg Birodalom, Velence, a Lengyel–Litván Unió, Bajorország, Oroszország, Brandenburg és Szászország és titokban az Erdélyi Fejedelemség is. A kezdeti gyors sikerek ellenére, mint Buda visszafoglalása (1686) vagy a nagyharsányi csata (1687), a törökellenes háború lendülete kifulladt, a Kárpát-medence területe pusztító háború színterévé vált. 1697-től a török elleni háború fővezére Savoyai Jenő tábornagy lett, aki először leverte a hegyaljai felkelést, leszámolt Thököly híveivel, majd 1697-ben a zentai csatában megsemmisítette a szultáni fősereget.
A 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a Temesköz kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit az 1699-es karlócai béke szentesített. A szintén osztrák kézre jutott Erdélyt azonban nem egyesítették Magyarországgal, hanem külön kormányozták. Magyarország, megmaradt önállóságát is elvesztvén, a Habsburg-kormányzat leigázott, katonailag megszállott országa lett. Az egész időszakot a magyarok kárára elkövetett jogsértések[60] és jogfosztások[61] jellemzik. A kormányzat részéről kirótt hatalmas terhek (porció, forspont) és a katonai erőszakoskodások a lakosságot végsőkig igénybe vették.
18–19. század[szerkesztés]
A függetlenség kivívására tett kísérletet a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, amely a kompromisszumos szatmári békével zárult, 1711-ben. A béke ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a vallásszabadság biztosítására és az országgyűlés mihamarabbi összehívására, amnesztiát adott a szabadságharcban résztvevőknek, egyúttal intézkedett a magyarokat sértő intézmények és méltóságok eltörléséről. Az ellenállás és a szabad királyválasztás jogát azonban nem állították vissza, külön magyar hadsereget sem hoztak létre.
A 18. század folyamán a Habsburgok német ajkúak jelentős betelepítésével szilárdították meg magyarországi uralmukat.
A birodalomban főleg Mária Terézia és fia, II. József uralkodott a felvilágosult abszolutizmus szellemében. A két felvilágosult abszolutista uralkodó rájött a parasztréteg fontosságára, mivel ők fizették a legtöbb adót is. Ezért korlátozták a rendi kiváltságokat, a nemességet is adófizetésre kötelezték, illetve társadalmi, közegészségügyi, oktatási újításokat vezettek be. Politikájuk lehetővé tette, hogy a nem nemesek is hivatalnokok legyenek. Ennek következtében kialakult egy olyan hivatalnokréteg, amely a reformok, újítások híve volt.
1780-ban került trónra II. József, a „kalapos király”. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Ebben a korban jelent meg az erőltetett germanizálás, ugyanis a Habsburg Birodalom hivatalos nyelve a német lett (1784). „Hivatalra ezután sem a kormányszékeknél, sem a vármegyéknél, sem az egyházi rendbe senki nem juthat, aki németül nem tud... Az országgyűlés nyelve is német leszen, s azért követül oda nem küldhető, aki németül nem tud...latin iskolába csak azokat szabad felvenni, kik németül irnak s olvasni tudnak...”[62] Ez óriási felháborodást váltott ki a magyar nemesség körében. József azonban elszánta magát akarata keresztülvitelére: a reformsorozat nyitányaként a Szent Koronát átszállíttatta Bécsbe. Ezután támadást indított a vármegyerendszer ellen, amely a rendelkezések végrehajtásáért felelt, épp ezért minden uralkodói törekvést megcsáklyázhatott.
Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a jobbágykérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Erre az időre tehető a nyelvújítási mozgalom és a magyar nyelv irodalmi szintre emelése is, melynek betetőzéseként az 1844-es országgyűlésen a magyar lett az ország hivatalos nyelve.
Az 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos vezetésével megalakult független magyar kormány az évezredes társadalmi berendezkedés gyökeres átalakítását vállalta magára. Így az áprilisi törvények megszüntették a nemesi kiváltságokat és a jobbágyságot. Miután a Habsburg-ház teljesen törvénytelen módon visszavonta az 1848-as magyar alkotmányt, Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött. Az 1848-as európai forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tartott ki, amelyet a Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudtak leverni.[63] A „népnemzet” újkori fogalma alapján, a reformkor és a szabadságharc küzdelmei, majd a szabadságharc bukását követő passzív ellenállás közösségkovácsoló évtizedei során alakult ki végleg a mai magyar nemzet.
Az ezt követő kiegyezés a Habsburg uralkodóház, illetve annak feje, I. Ferenc József és Magyarország politikai vezetői között 1867-ben született megállapodások összefoglaló elnevezése volt. Ennek egyik feltételeként került sor június 8-án I. Ferenc József megkoronázására. Ezután, 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényeket (az 1867. évi XII., XIV., XV. és XVI. törvénycikket) és ezzel létrejött egy paritás elvű alkotmányos monarchia, az Osztrák–Magyar Monarchia, mely az első világháború végéig állt fenn.
A dualizmus korának fél évszázadát „boldog békeidőknek” is nevezik. A korszak jelképe az uralkodópár volt, az 1867 és 1916 között uralkodó Ferenc József és közkedvelt felesége, Erzsébet királyné („Sisi”). A korszakot a liberalizmus politikája jellemezte. Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai keretében a világ első nemzetiségi törvényét és világszínvonalú népiskolai törvényt vezettek be. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött, behozva a nyugati országoktól való évszázados gazdasági és társadalmi lemaradást. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest, amely Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lett, lakossága húsz év alatt megduplázódva milliósra nőtt.[64]
A polgári osztály kialakulását segítette a nagy fokú asszimiláció, amelynek során a nemzetiségek egy része, különösen az ország német ajkú lakossága magyarrá vált. A polgári fejlődésben külön megemlítendő a zsidóság szerepe, amely a liberális légkör következtében a 19. század második felében majdnem egymilliós tömegben vándorolt be az országba Kelet-Európából. A polgárság gyarapodása mellett azonban az iparosodás túl gyorsan lezajló átalakulásai hozzájárultak a dzsentri elszegényedéséhez, másfelől a parasztiság tömeges elnyomorodásához. A nincstelen agrárproletárok jelentős része a városokba vándorolt és a rohamosan fejlődő magyar gyáripar munkaerejét adva a munkások növekvő osztályába illeszkedett be. Az elnyomorodó falusiak másik része zsellér lett a kapitalizálódó mezőgazdasági nagybirtokokon. A századforduló éveiben százezrek választották a kivándorlást is, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokba.
Az első világháború[szerkesztés]
A Magyar Királyság az első világháborúban a központi hatalmak oldalán és az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vett részt, nem külügyeiben független hatalomként. Magyarország 660 821 fős emberveszteséget szenvedett el[65] az orosz és az olasz frontokon és a Balkánon.
Az első világháború 1914-től 1918-ig tartó hadműveletei a történelmi Magyarország területét is érintették: az 1914-es orosz offenzíva során és a román hadsereg 1916-os erdélyi betörésekor. Az antant országaihoz képest csekélyebb gazdasági potenciállal rendelkező, több fronton lekötött, a háború során egyre inkább a Német Birodalom alá rendelődő kettős monarchia az első világháború végére szétesett,[66] átadva helyét több (önmagát nemzetállamnak minősítő, de heterogén összetételű) utódállamnak.
A háború alatt a francia külpolitika az Osztrák–Magyar Monarchia megbontása érdekében támogatta az új nemzetiségi mozgalmakat. A központi hatalmak vereségének közeledtével, 1918. október 28-án kitört az őszirózsás forradalom, és 31-én Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot.
Az osztrák–magyar küldöttség 1918. november 3-án írta alá a padovai fegyverszünetet, amely azonban nem tartalmazott Magyarországra vonatkozó katonai és területi rendelkezéseket. Károlyi Mihály miniszterelnök külön fegyverszünetet kötött, az ország déli és keleti határait rögzítő belgrádi katonai konvenciót, melynek folytán a szerbek, a románok, majd az egyezményben nem említett csehek Magyarország területének nagy részén bevezették a saját közigazgatásukat.[67] A Magyarország feldarabolására irányuló, az antant támogatásával zajló katonai intervenció a Károlyi-kormány bukásához vezetett. 1919. március 21-én az ország magyar kézen maradt részében (a kormányból kilépő szociáldemokratákkal megegyező) kommunisták ragadták magukhoz puccsal a hatalmat. A Szovjet-Oroszország mintájára megszervezett Tanácsköztársaság uralma, a magyarországi proletárdiktatúra 133 napig tartott. A kezdeti katonai sikerek után az ellenséges túlerő miatt a kommunisták is vereséget szenvedtek. Magyarország egész területét megszállták az antant-országok csapatai. A román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot.
1919 és 1945 között[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyarország 1919–1945 között cikket
A korábbi Osztrák–Magyar Monarchia területe az első világháború után számos utódállamra bomlott. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének több mint kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz került. A békeszerződés a nemzetiségi, nyelvi határok helyett a győztesek politikai és gazdasági szempontjai, és hamisított etnikai adatok alapján húzta meg a határvonalat. Így a 325 411 km2 összterületű Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, (az ország Horvátország nélküli területe 282 870 km2-ről 92 963 km2-re csökkent), lakosságának több mint a felét, az 1910-ben még 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre csökkent.
A rövid életű polgári demokratikus rendszert követő Tanácsköztársaság bukása után formálisan újra királyság lett az ország államformája, de az ország élén király helyett kormányzó állt. Ezt a tisztséget Horthy Miklós töltötte be egészen 1944-ig. Vezetésével erősen korlátozott parlamenti demokrácia alakult ki. A rendszer az 1920-as évek elején politikailag konszolidálódott és ellenzéki pártok is működhettek (kivéve a betiltott kommunista pártot), majd az 1930-as éveket a belpolitikai élet jobbratolódása jellemezte. Az ország fő politikai célkitűzése az elcsatolt országrészek visszaszerzése volt, ennek érdekében Magyarország a Mussolini vezette Olaszország, majd a Hitler vezette Németország segítségét remélte. A stratégia kezdetben sikeres volt, de végül az ország 1941-es, Szovjetunióval szembeni hadba lépéséhez vezetett. A magyar vezetés a fegyveres semlegesség kudarca után a háborús részvétel minimalizálására törekedett, de 1944 és 1945 között Magyarország a szovjet és német erők ütközőzónájává vált, a magyar haderő vereséget szenvedett. A korszakra jellemző volt az egyre erősödő és az állami politika szintjén is támogatott antiszemitizmus, ami 1941 és 1945 között több mint 400 000, a mai országterületről 200 000 zsidó erőszakos halálához vezetett.[70][71] A nem zsidó civil lakosság veszteségét 60–100 ezer főre, a katonai veszteségeket 350 ezer főre teszik. A zsidóüldözések és -gyilkosságok egyik eseménye a fővárosi zsidók egy részének Dunába való belelövetése volt.
1945 és 1989 között[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyarország 1945–1956 között, a Magyarország 1957–1989 között és a Magyar Népköztársaság cikkeket
Magyarország vesztesként fejezte be a második világháborút. Az 1947-es párizsi békeszerződés nyomán Magyarország a trianoni határoktól is kisebb területtel fejezte be a háborút, a csehszlovák delegáció elérte, hogy a pozsonyi hídfőt (62 km2) is elcsatolják az országtól. A fosztogatással és inflációval sújtott országot 300 millió dollárnyi kártérítés megfizetésére kötelezték.
.jpg)
Az ország lendületes újjáépítése és a rövid életű Második magyar köztársaság után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszert alakítottak ki. Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a termelőeszközök zömét kényszerrel államosították, miközben politikai ellenségnek, illetve osztályidegennek nyilvánított emberek százezrei (köztük a hatalomból kiszorított kommunisták is) szenvedtek el különböző szintű retorziókat, közülük sokakat kitelepítettek, politikai vagy mondvacsinált köztörvényes vádak alapján bebörtönöztek, illetve esetenként ki is végeztek. A Sztálin halálát követő enyhülés nem csillapította kellőképpen a politikai elégedetlenséget, és 1956 októberében forradalom tört ki, amely azonban a szovjet katonai beavatkozás révén elbukott. A forradalom leverése utáni néhány hónapokban a lehetőséget megragadva mintegy kétszázezren nyugatra emigráltak.[71]
A forradalom leverése után új kormány alakult Kádár János vezetésével. Visszaállt a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték, másokat hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, majd 1963-ban amnesztia következett. A megtorlás mintegy ötéves korszakát politikai enyhülés követte. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus enyhítette a tervgazdaság merevségét és korlátozott teret engedett a nyereségérdekeltségnek. A gazdasági fejlesztések finanszírozására az ország jelentős külföldi adósságot halmozott fel.[71]
A rendszerváltás óta[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyarország politikai élete cikket
Az 1989-ben bekövetkező rendszerváltás legfontosabb politikai aktusa a Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.
Magyarország a 90-es évektől kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak. A csatlakozás után két héttel részt vett a Szerbia és Montenegró ellen indított háborúban. Az afganisztáni NATO-hadműveletekben szinte a kezdetektől részt vettek magyar katonák, először csak egy orvosi kontingens, majd 2003 óta egy lövészszázad is kiutazott. Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport munkája főleg járőrözésből, kísérési és szociális feladatokból áll. 2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. 2007. december 21-étől az EU schengeni övezetének tagja, így megszűnt az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon. Az ország hivatalos fizetőeszköze a forint maradt, egyelőre nem tért át az euróra. Az ország hivatalos megnevezését a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény a korábbi Magyar Köztársaságról Magyarországra változtatta.[73]
Államszervezet[szerkesztés]
Politika[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyarország politikai élete és a 2014-es magyarországi országgyűlési választás cikkeket
A jelenlegi hatályos magyar alaptörvény a többször módosított 1949. évi XX. törvény helyett lépett életbe 2012. január 1-jén. Magyarország politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges. A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament).[74] Magyarországon az alaptörvény alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra,[74] amelynek során az ország népe a 2014-es országgyűlési választáson 199 parlamenti képviselőt választott meg, vegyes választási rendszerben.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciót tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét, valamint ő hivatott őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. Ő javasolja a miniszterelnököt, és nevezi is ki azt.[74] A rendszerváltás után az első megválasztott köztársasági elnök Göncz Árpád volt, aki 1990 és 2000 között volt hivatalában. Őt Mádl Ferenc követte ezen a poszton, aki után Sólyom László 2005 és 2010 között viselte a tisztséget. 2010. augusztus 6-tól Schmitt Pál volt a köztársasági elnök, aki 2012. április 2-án lemondott, majd Kövér László, mint az Országgyűlés elnöke látta el a köztársasági elnöki feladatokat. Május 2-án az Országgyűlés megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnökké.
A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.[74] A jelenlegi, 2010-ben megválasztott, majd 2014-ben és 2018-ban újraválasztott miniszterelnök Orbán Viktor. Magyarország Kormányának legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket.
| Országgyűlés Magyarország parlamentje |
Köztársasági elnök Magyarország államfője |
Miniszterelnök Magyarország kormányfője |
Alkotmánybíróság Magyarország alkotmánybírósága | |||||
|
|
|
| |||||
Igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló (azóta módosított) 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Kúria (a korábbi Legfelsőbb Bíróság), az ítélőtáblák, a törvényszékek (a korábbi megyei bíróságok) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a törvényszék bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a törvényszék jár el első fokon, ilyen esetben a törvényszék határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.[74]
A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ítélőtáblák a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-jétől fogva az országban öt ítélőtábla működik, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben. A Kúria legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, és ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.[74]
Védelmi rendszer[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyar Honvédség cikket
A Magyar Honvédség feladata: Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez. A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya) 50 780 fő. Korábban körülbelül 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona, mára ez az arány jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években. A vezető - alárendelt arány 20:80%. A tartalékosok létszáma 90 300 fő volt 2008-ban, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem. Mozgósítható létszám 2,78 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2,50 millió fő (2008-ban). Katonai költségvetés és a védelmi kiadások 2010 óta a nemzeti jövedelem 1%-a alatt maradtak.[41]
Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti. A sorozást 2012 óta az önkéntes tartalékos haderő helyettesíti, amibe 18 és 25 éves kor között lehet belépni. Kiképzésük hat hónapig tart.[41] A Magyar Honvédség a MH Szárazföldi Parancsnokságból, a MH Légierő Parancsnokságból, valamint a MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságból áll,[41] melyet a vezérkari főnök irányít. 2007. január 1-jén megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre. Magyarország biztonsági stratégiája a NATO- és EU-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.[75] A Magyar Honvédség ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
- Lásd még: a NUTS:HU cikket
Magyarország közigazgatási területi felosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3154 város és község. A települések közül 345 város, a többi község.[76] A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A 2 682 község mellett 127 nagyközség is létezik (2018. január 1-jén).[76] Ezen területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a járás.
Magyarország régiói: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki. 2012. július 7-től hatályos törvény alapján hozott kormányrendelet szerint összesen 197 járás van Magyarországon, melyből 23 járás a fővárosban (a kerületeknek megfelelő területi beosztásban) található.[76] A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések. (A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2018. január 1. napjára vonatkoznak.)[76]
                    |
|
Népesség[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyarország népessége cikket
.jpg)
A 2014-es népszámláláskor Magyarország népessége 9 896 000 fő volt, a népsűrűsége pedig 106,8 fő/km². Ezen adatok alapján a teljes népességnövekedés -0,1%. A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozási arány, 2011-ben 1000 főre 12,9 haláleset jutott,[78] ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma (a csecsemőhalandóság viszont alacsony, 5‰).[79] A természetes fogyás mintegy 35-40 ezer fő/év, de a pozitív vándorlási egyenleg ezt évente 10-15 ezer fővel tompítja. Születéskor várható élettartam: 71,5 év férfiak esetén és 79,19 év nők esetén.[80] A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik. A 0-14 évig terjedő lakosság az ország 14,8%-a, a 15-64 évig terjedő lakosság 67,7%, a 65 év fölöttiek pedig az ország lakosságának a 17,5%-át teszik ki.[80] Az egészségügyi kiadások a GDP 7,75%-át teszik ki.[81]
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 5 011 310 | — |
| 1880 | 5 329 191 | 0,62% |
| 1890 | 6 009 351 | 1,20% |
| 1900 | 6 854 415 | 1,32% |
| 1910 | 7 612 114 | 1,05% |
| 1920 | 7 986 875 | 0,48% |
| 1930 | 8 685 109 | 0,84% |
| 1941 | 9 316 074 | 0,64% |
| 1949 | 9 204 799 | −0,15% |
| 1960 | 9 961 044 | 0,72% |
| 1970 | 10 300 996 | 0,34% |
| 1980 | 10 709 463 | 0,39% |
| 1990 | 10 374 823 | −0,32% |
| 2001 | 10 198 315 | −0,16% |
| 2011 | 9 937 628 | −0,26% |
| 2018 | 9 778 371 | −0,23% |
Etnikai és nyelvi megoszlás[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyarország nemzetiségei cikket
| Jelentős nemzetiségi csoportok[82] | |
|---|---|
| Nemzetiség | Népesség (2011) |
 Cigány |
315 583- 876 000[83][84][85][86][87] |
 Német |
185 696 |
 Román |
35 641 |
 Szlovák |
35 208 |
 Horvát |
26 774 |
 Orosz |
13 337 |
Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 657 209 válaszadóból): magyar: 9 546 374, így az ország lakosságának közel 99%-a magyar anyanyelvűnek vallotta magát.[41] Más nyelv, 152 072.[forrás?] A magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásban szereplőnél lényegesen magasabb (becslések szerint 4-10%). Magyarország lakosságának körülbelül 90%-a a többségi magyar etnikumhoz tartozik. A következő tizenhárom nemzetiség alakíthatott kisebbségi önkormányzatokat, mert hivatalosan ennyi nemzetiséget ismernek el honos magyarországi kisebbségként: cigány, német, szlovák, román, horvát, szlovén, ruszin, orosz, bolgár, görög, lengyel, örmény, szerb. A nemzetiségek aránya pontosan nem mutatható ki, hiszen más, alacsonyabb adatokat kapunk, ha a nyelvi megoszlást vesszük alapul, és más, magasabb adatokat, ha más etnikai adatokat is figyelembe veszünk. Mindenesetre a lakosságnak körülbelül 7 százaléka[88] (közelítőleg 700 000 fő) cigány vagy roma nemzetiségű, bár az önmeghatározáson alapuló hivatalos források csak 125 984 főt jelölnek.[89] A németek aránya legfeljebb két százalék, a szlovákoké maximum egy, bár az ország északnyugati felén egyre nagyobb a szlovák bevándorlás[forrás?]. A szlovákok után a legnagyobb lélekszámú etnikum a románok, a horvátok, a szerbek, a szlovének és a ruszinok – együttes arányuk legfeljebb 1,5-2%. A bolgárok, görögök, kínaiak, lengyelek, oroszok, örmények, ukránok együttes aránya csupán néhány ezrelék.
Felekezeti megoszlás[szerkesztés]
- Lásd még: a Magyarország népességének vallási megoszlása cikket
| Felekezetek | Népesség | % arány |
|---|---|---|
| kereszténység | 5 408 793 | 54,4 |
| Katolikus egyház | 3 871 922 | 39,0 |
| római katolikus | 3 691 389 | 37,1 |
| görögkatolikus | 179 176 | 1,8 |
| protestantizmus | 1 985 576 | 14,2 |
| református | 1 153 454 | 11,7 |
| evangélikus | 215 093 | 2,2 |
| ortodox kereszténység | 13 710 | 0,1 |
| egyéb keresztények | 167 231 | 1,7 |
| zsidó vallás | 10 965 | 0,1 |
| egyéb vallások | 13 567 | 0,1 |
| vallások együtt | 5 433 325 | 54,6 |
| felekezeten kívüli | 1 806 409 | 18,2 |
| nem válaszolt | 2 698 894 | 27,2 |
| ismeretlen | - | - |
| összesen | 9 937 628 | 100,00 |
A 2011. évi népszámlálás adatai alapján, Magyarországon a lakosság mintegy fele (54,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[90] A legnagyobb vallás az országban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (39,0%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint harmadát teszi ki (37,1%), míg a görögkatolikusok (1,8%) főleg Északkelet-Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (11,6%) és evangélikusok (2,2%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%). A natív magyarok 0,015%-a (1000–1500 fő) iszlám vallású, a bevándorlókkal együtt pedig összesen mintegy 7000 muszlim él Magyarországon.[91] Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,2%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 18,2%-a vallotta magát.
A vallásukat aktívan gyakorlók száma vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek (kisegyházak, szekták) szertartásai, vallási eseményei rendszerint látványosabbak. Az úgynevezett történelmi egyházaknak (melyekhez a lakosság több mint fele tartozik) több inaktív tagja van, kik csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve családi eseményekkor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) vesznek részt szertartásokon. Ám az egyházi év számos díszes ünnepét (Úrnapja, templombúcsú, Boldogasszony napja) széles körben tartják a gyakorló keresztények úgy városon, mint falun.
A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban,[92][93] az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A katolikus egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiában a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
 Budapest |
Sorszám | Város neve | Népesség (2017) | Sorszám | Város neve | Népesség (2017) | _11.jpg) Debrecen  Szeged |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Budapest | 1 752 704
|
11. | Szolnok | 71 765
| ||
| 2. | Debrecen | 201 981
|
12. | Érd | 65 857
| ||
| 3. | Szeged | 161 137
|
13. | Tatabánya | 65 849
| ||
| 4. | Miskolc | 157 177
|
14. | Kaposvár | 62 446
| ||
| 5. | Pécs | 144 675
|
15. | Sopron | 62 246
| ||
| 6. | Győr | 129 301
|
16. | Veszprém | 59 919
| ||
| 7. | Nyíregyháza | 117 689
|
17. | Békéscsaba | 59 732
| ||
| 8. | Kecskemét | 110 813
|
18. | Zalaegerszeg | 58 154
| ||
| 9. | Székesfehérvár | 97 617
|
19. | Eger | 53 876
| ||
| 10. | Szombathely | 78 025
|
20. | Nagykanizsa | 47 349
|
Gazdaság[szerkesztés]
Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság.[74] Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek,[41] gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 26 126 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).
Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2013-ban 223 000 forint (nettó 147 ezer forint) volt. A munkanélküliségi ráta 7,6%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is. Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása alacsony (2016-ban 1,3%, a maastrichti kritérium 3%) deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 73,9%-ára volt tehető 2016 végén.[94]
A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg az exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is többletes.
A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.
2007-ben a behozatal értéke 1368 milliárd forint (68,62 milliárd euró), a kivitelé 1330 milliárd forint (68,18 milliárd euró), így külkereskedelmi mérleg hiánya 38 milliárd forint (443,5 millió euró) volt. 2006-ban a hiány 2,379 milliárdot tett ki, 2007-re a kivitel 15,7%-kal, a behozatal 11,9%-kal nőtt. Az import 60, az export 70%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország.[95] A legfontosabb exportcikk a mobiltelefon, amit a gépjármű követ.[96]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a hazai ellátás mellett egyre több árut adott exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági termékeiből - főként szarvasmarhából, búzából és borból - a középkortól jelentős mennyiséget értékesített Közép- és Nyugat-Európa piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye folyamatosan romlott.
Magyarország területének közel 70%-a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Az erdő területe 22,5%.[41] Természeti adottságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok[97][98] a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és tennének ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai kiválóak. A mezőgazdaság a munkaerő 7,1%-át foglalkoztatta, és a nemzeti jövedelem 3,5%-át adta 2016-ban.[41]
A termelés alakulása[szerkesztés]
Ilyen kedvező természeti és gazdaságföldrajzi adottságok (közeli nagy piacok) mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar az ország meghatározó gazdasági ágazata. Ezért Magyarországon az élelmiszer-gazdaság a nemzetgazdaság egészén belül lényegesen nagyobb súlyú a termelést, a foglalkoztatást és az exportot tekintve, mint más hasonló gazdasági fejlettségű országokban. Az 1990-es években még nagy szerepet vállalt a hazai gazdaságban. A mezőgazdaság - az erdőgazdálkodást beleértve - és az élelmiszeripar együtt 1996-ban a nemzetgazdasági GDP 10,7 százalékát adta. Nem hivatalos számítások szerint a mezőgazdaságot tágabban értelmezve („agrobusiness”) a GDP-ből való részesedése ennél is nagyobb, mintegy 15-18 százalékosra becsülhető. A mezőgazdaság viszonylag nagyobb súlya abban is megmutatkozik, hogy 1997-ben az aktív keresők 8,5%-át foglalkoztatta, sőt az élelmiszeriparral együtt ez az arány 11,7% volt.
A nemzetgazdaság exportjának átlagosan 20-25%-a származott 1992–1997 között az élelmiszer-gazdaságból. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete.
A mezőgazdaság bruttó termelése 1997-ben a megelőző év szintjén maradt. A mezőgazdaság két fő területén eltérő irányú változás következett be, a növénytermesztési és kertészeti termékek termelése 2,5 százalékkal emelkedett, az állattenyésztésé viszont 4,4 százalékkal csökkent. A két fő ágazat ellentétes irányú fejlődése egyébként 1992–97 között is megfigyelhető. A növénytermesztés fejlődése ugyanis viszonylag kiegyenlített volt, átlagosan 3 százalékkal nőtt évente, míg az állattenyésztés termelése csökkenő irányzat mellett nagy fokú ingadozást mutat és évente átlagosan 3 százalékkal mérséklődött.
Földterület[szerkesztés]
Az ország mezőgazdasági területe 1997-ben 6,195 millió hektár volt. Ez 11 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban, de 303 ezer hektárral kevesebb az 1986–90-es évek átlagánál. A mezőgazdasági terület 76 százaléka szántóföld, 19 százaléka gyep. A kert, a gyümölcsös és a szőlőterület 5 százalékkal részesedett a megművelt területből. A földterület művelési ágak szerinti összetételében 1997-ben lényeges változás nem következett be. A mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 4,711 millió hektár volt. A gyümölcsös, a szőlő- és gyepterület nagysága az előző évivel azonos, a kertterület viszont 11 ezer hektárral nőtt.
Birtokviszonyok[szerkesztés]
A privatizáció és az átalakulások következtében a földhasználatban megnőtt az egyéni gazdálkodók szerepe. Míg 1994-ben a szövetkezetek, valamint a vállalatok és gazdasági társaságok használták az ország mezőgazdasági területének 56 százalékát, addig 1997-ben már csak 42 százalékát művelték. A kiválások következtében a szövetkezetek által használt földterület 30 százalékkal csökkent 1994-hez képest. Az ország földterületének már több mint felét (58 százalékát) egyéni gazdálkodók művelték 1997-ben és a mezőgazdasági termelés közel ekkora hányada is ebből a körből kerül ki.
Bányászat[szerkesztés]
Magyarország bányászata a középkortól kezdve a nyugati országokhoz képest mindig fejlett volt. Ma már a bányászat kevés helyen zajlik, mert az ország a trianoni békeszerződés következtében legnagyobb bányavárosait (Besztercebánya, Körmöcbánya stb.) elveszítette. Ásványkincsei közül jelentős a szén (feketeszén a Mecsekben, barnaszén). Az 1990-es évektől Észak-Magyarországon a lignitet termelik. A kőolaj és földgáz (Algyő térsége, Hajdúszoboszló, Zalai-dombság) az ország szükségletét részben fedezi. Ércekben az ország geológiai felépítése miatt szerény, de még így is jelentős (világviszonylatban is kiemelkedő mennyiségű) rézérc (Recsk) vagyonnal rendelkezik az ország, ám ez jelenleg nincs kitermelés alatt, továbbá jelentős mennyiségű alumíniumérc (bauxit) vagyonnal rendelkezik az ország, valamint kis mennyiségben előfordul még mangánérc (Úrkút) is, bauxit és mangánérc kitermelés napjainkban is történik. Továbbá arany, ezüst (Recsk, Telkibánya) és uránérc (Kővágószőlős) , valamint cink- és ólomérc (Gyöngyösoroszi) is megtalálható az ország területén kisebb mennyiségben, de ezeket sem bányásszák, bár az aranykészletei az országnak jelentősek, gazdaságilag is megérné a kitermelés, mégsem termelik ki. Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag termálvizek, melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.[99]
Ipara[szerkesztés]
Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország. Nyersanyagokban és energiahordozókban szerény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-, szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa, mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból. Magyarországon a GDP-nek közel kétharmadát a szolgáltatói szektor állítja elő. Ezen belül is kiemelkedő a pénzügyi tevékenységek, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamint a közösségi szolgáltatások (igazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás) súlya. Az ipar, mely elsősorban a feldolgozóiparra támaszkodik, mintegy negyedét termeli a nemzeti összterméknek, napjainkban viszont a kutatás-fejlesztés is kezd vezetőbb ágazat lenni. Viszonylag alacsony, 4-5 százalék a mezőgazdaság, valamint az építőipar részesedése. A GDP növekedési üteme többé-kevésbé stabilan 1,5-2%-ponttal meghaladja az EU-15 átlagát, igaz, az újonnan csatlakozók körében a magyar növekedési ütem relatíve halványnak minősíthető. 2009-ben a kedvező nemzetközi feltételek hatására megtört a 2001 óta megfigyelhető lassulási trend, a 4%-os növekedés, a mezőgazdasági hozzáadott érték kiugró, 36%-os bővülésén felül az ipar és az építőipar 5% körüli növekedési ütemének tudható be, míg a szolgáltatási szektor ágazatainak többsége jócskán átlag alatti növekedést produkált (kivétel a szállítás és raktározás).[100] Az energia 61%-a atomenergia, 22%-a fosszilis forrásból származik.[41]
Legnagyobb magyar vállalatok: Wizz Air (légiközlekedés), OTP Bank (pénzügy), MOL (olajipar), Richter Gedeon (biotechnológia és gyógyszeripar), Zsolnay (porcelán), Pick (húsipar), Zwack Unicum (szeszipar), Magyar Telekom (telekommunikáció)
Kereskedelem, külgazdasági kapcsolatok[szerkesztés]
2012-ben a fő exportcikkek: gépek 53,5%; más ipari termékek 31,2%; élelmiszer 8,7%; nyersanyagok 3,4%; nyersanyag és áram 3,9% (becslés). Az export fő felvevőpiacai Németország 28%; Románia 5,4%; Szlovákia 5,1%; Ausztria 5%; Olaszország 4,8%; Franciaország 4,7%; Egyesült Királyság 4%; Csehország 4% (2015).[41]
2012-ben a fő importcikkek: gépek 45,4%; más ipari termékek 34,3%; nyersanyag és elektromosság 12,6%; élelmiszer 5,3%; nyersanyagok 2,5%. Az import fő forrásai: Németország 25,8%; Kína 6,7%; Ausztria 6,6%; Lengyelország 5,5%; Szlovákia 5,3%; Franciaország 5%, Csehország 4,8%; Hollandia 4,6%; Olaszország 4,5% (2015).[41]
Közlekedés[szerkesztés]
Városi közlekedés[szerkesztés]
Magyarország legtöbb, tömegközlekedést alkalmazó városában a távolsági közlekedésért is felelős Volánbusz, illetve a Közlekedési Központok bonyolítják a helyi közlekedést, autóbuszokkal. Nyolc városnak van saját tömegközlekedési vállalata (Budapesten a BKV, Debrecenben a DKV, Kaposváron a KTRT, Miskolcon az MVK, Pécsen a Tüke Busz, Szegeden az SzKT, Tatabányán a T-Busz, Veszprémben a V-Busz) melyek vagy csak autóbuszokkal, vagy villamossal, trolibusszal, metróval és más közlekedési eszközökkel is szállítják az utasokat, helyenként alvállalkozókat is bevonva, vagy a helyi Közlekedési Központokkal együttműködve.
Közúti közlekedés[szerkesztés]
Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. A gyorsforgalmi utak hossza 2010. március 31-én közel 1300 km, valamint a hosszú csomóponti ág és pihenőhelyi utak: 366 km.[101]
A közúti távolsági tömegközlekedést a Volánbusz, a DAKK, a DDKK, az ÉMKK, az ÉNYKK, a KMKK és a KNYKK bonyolítják.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág. Vasúthálózatunk sugaras szerkezetű, melynek központja Budapest. Vasúti csomópontokat építettek ki a nagyobb hídvárosoknál, mint például Szolnok. Fontos csomópontok a gazdasági központok, mint Székesfehérvár vagy Miskolc. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) bekapcsolódott az európai konténerforgalomba. A MÁV Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) által üzemeltetett Helyiérdekű Vasutat (HÉV), a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat (GYSEV) és a legtöbb kisvasutat.
Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.
Vízi közlekedés[szerkesztés]
A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.[102]
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km.[41] Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.
Légi közlekedés[szerkesztés]
Magyarországon öt nemzetközi repülőtér üzemel, de ebből csak a Budapesti és a Debreceni jelentős, az utasforgalomnak több mint 85%-át a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér bonyolítja le. A repülőterek száma összesen 41. A regisztrált légi szállítók száma öt, évi utasforgalmuk 20 042 185 fő. Légi teherforgalmuk nem volt 2015-ben.[41] Magyarország második legjelentősebb repülőtere Debrecenben (Debreceni Nemzetközi Repülőtér) található, a teljes utasforgalom 10%-át itt bonyolítják le, 8 állandó menetrend szerinti járat (ezek folyamatosan bővülnek) és további számos chater járatok közlekedik. A többi három kisebb repülőtéren az utasforgalom 1-2%-át bonyolítják, ezt is csak időszakosan.
Magyar légitársaságok: MALÉV (1946-2012), Wizz Air (2003 óta) úticélok: pl.: London, Moszkva, Tel-Aviv, Párizs, Milánó stb.
Magyarország repülőterei:
Telekommunikáció, média[szerkesztés]
Telefon[szerkesztés]
A házi telefon-előfizetések száma 2015-ben több, mint 3 millió volt. Ugyanekkor 11 millió mobiltelefon-előfizetés volt érvényben. A fix, nem mobil telefonok helyét átveszi a mobil. Az ország előhívó száma 36.[41] Magyar telekommunikációs vállalatok: 1990-ben alapított Westel, melyet szinte teljesen felvásárolt a Deutsche Telekom a 2000-es évek elején, napjainkban Magyar Telekomnak nevezik a vállalatot. A legtöbb ügyféllel rendelkező vállalat. Valamint Pannon GSM, melyet a 2000-es évek elején a Telenor teljes egészében felvásárolt.
Internet[szerkesztés]
2015-ben 7,2 millióan használtak internetet. A magyarországi internetcímek végződése .hu.[41]
Televízió[szerkesztés]
Hét (M1, M2, M3, M4, M5, Duna, Duna World) közszolgálati és számos kereskedelmi TV-csatorna működik.[41]
Újság[szerkesztés]
Magyarország alaptörvényének értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A 2000-es évek második felétől a papír alapú sajtót háttérbe szorította az internetes újságírás. Számos internetes újság (napilapok, hetilapok, havi lapok) és blog elérhető, jobboldali-konzervatív, baloldali-liberális, és keresztény orientációjúak.[4] Főbb jobboldali napilapok/blogok: 888.hu, flagmagazin.hu, hidfo.ru, mandiner.hu, magyarhirlap.hu, magyarnemzet.hu, mindenszo.hu, origo.hu, patriota.info, pestisracok.hu, vilagfigyelo.com, vs.hu. Főbb baloldali napilapok/blogok: 168ora.hu, 24.hu, 444.hu, atlatszo.hu, index.hu, merce.hu, nyugatifeny.hu, propeller.hu, zoom.hu. Főbb keresztény napilapok/blogok: 777blog.hu, magyarkurir.hu.
Rádió[szerkesztés]
Kultúra[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Utóbbi kettő gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait.[103][104][105] Több mint 200 000 különböző népi dallamot jegyeztek már fel, és a gyűjtésük ma is folyik. Ritmusát tekintve a magyar népzene jellemzően daktilus alapú, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarországon élő vagy innen származó, nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzők Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán. A 20. század világhírű magyar zeneművészei közé tartoztak például Fischer Annie, Banda Ede vagy Cziffra György.
A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik,[106] Szabadság, szerelem című verse például még Kínában is tananyag. Molnár Ferenc színművei külföldön is nagy sikert arattak.
Tudomány és Nobel-díj[szerkesztés]
Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság (a mai Tudományos Akadémia) létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.[107] Az MTA tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
Nobel-díjas magyarok listája évszám szerint:[108]
| Név | Év | Kutatása | Nobel-díj típusa |
|---|---|---|---|
| Kertész Imre | 2002 | írói munkásság | irodalmi |
| Oláh György | 1994 | a karbokation kémia | kémiai |
| Harsányi János | 1994 | játékelmélet | közgazdasági |
| Gábor Dénes | 1971 | a holográfia feltalálója | fizikai |
| Wigner Jenő | 1963 | az atommagok és az elemi részecskék elmélete | fizikai |
| Békésy György | 1961 | a belső fül ingerlésének fizikai mechanizmusa | orvosi |
| Hevesy György | 1943 | radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazása | kémiai |
| Szent-Györgyi Albert | 1937 | a C-vitamin és a P-vitamin izolálása | orvosi |
| Zsigmondy Richárd | 1925 | a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyítása és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszerei | kémiai |
| Bárány Róbert | 1914 | a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiája | orvosi |
| Lénárd Fülöp | 1905 | a katódsugarak tulajdonságai | fizikai |
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Magyarországon az óvodák nagy része önkormányzati tulajdonban, de az iskolák nagy része 2013. január 1-je óta állami tulajdonban van, de léteznek egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magántulajdonúak is. A magyar közoktatás ugyan világnézetileg semleges, ennek ellenére az egyházi tulajdonban lévő oktatási intézmények az állami intézményeknek juttatott támogatások többszörösét kapják meg.[109]
Óvodába hároméves kortól kötelező járnia a gyermeknek. Az általános iskolát, amennyiben iskolaérett, abban az évben kezdi meg, amelyikben szeptember 1. előtt betölti hatodik életévét. Az általános iskola általában nyolc évig tart, ezután szakközépiskolába, szakgimnáziumba vagy gimnáziumba mehet továbbtanulni a diák. Ez leggyakrabban négyéves, de a gimnáziumok gyakran nyolc- és hatosztályos képzést is indítanak, ahová a 4., illetve a 6. elvégzett általános iskolai osztály után mehet a gyermek. Az 1997/98-as tanévtől kezdve a középfokú iskolák számozása az általánosét folytatja, tehát az 5., 7. vagy 9. osztállyal kezdődik. A közoktatási törvény írja elő a tankötelezettséget Magyarországon.[110]
Sikeres érettségi vizsga után a diák főiskolán vagy egyetemen (ELTE, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, BME, Corvinus Egyetem stb.) folytathatja tanulmányait. Ide felvételi vizsgával és/vagy a tanulmányi eredmények alapján számított pontokkal lehet bekerülni. Jelenleg az állam - megfelelő tanulmányi előmenetel esetén - állami ösztöndíjat ad, amennyiben a hallgató vállalja, hogy a diploma megszerzését követő húsz évből a képzési idejének megfelelő időt Magyarországon dolgozik, vagy visszafizeti a képzés teljes díját. Különben a hallgatónak a képzés teljes költségét magának kell fizetnie. Egy szakon azonban korlátozott az így ingyenes félévek száma. Magyarország 2005-től áttért a bolognai rendszerre, aminek keretén belül bevezették az alap- és mesterképzést. Az alapképzés 3 éves, a mesterképzés 2 éves. A bolognai folyamat eredményeként az alapfokú diploma megszerzése után a hallgató egy másik egyetemen vagy főiskolán is folytathatja a képzést, vagy egy alapfokú diplomával több mesterképzést is elvégezhet.[110] Az OECD felmérése alapján a magyar oktatás a 21. helyet foglalja el a világon általános minősége alapján.[111] Az oktatási kiadások a GDP 4,85%-át adják.[81] A tanár-diák arány 1:11. Az országban élő diplomások aránya 1980 és 2010 között megháromszorozódott, így a Magyarországon élő diplomások aránya 19%, a 25 éves, és annál idősebb népesség viszonylatában.[112]
Építészet[szerkesztés]
_2.jpg)
Magyarország történelme során több olyan kimagasló épületet is megalkotott már, amely európai és világ viszonylatban is nagy elismerésnek örvendenek. Ilyen például a kontinens legnagyobb zsinagógájának is számító Dohány utcai zsinagóga vagy Nagy zsinagóga, amely mór stílusban épült 1854-59 között Ludwig Förster tervei alapján, és amely közel háromezer ember befogadására is képes.[113] Ilyen még a Budapesten, a Városligetben megtalálható, Európa legnagyobb fürdőkomplexumának is számító Széchenyi gyógyfürdő 1913-ban átadott neoreneszánsz épületegyüttese,[114] továbbá az ország legnagyobb épületének számító Országház is, amely 268 méter hosszú és 96 méter magas, ezzel pedig az ország egyik legmagasabb épületének is számít,[115] ilyen továbbá az ország legnagyobb vallási építménye, amely az egyik legnagyobbnak számít Európában is, a száz méter magas klasszicista stílusú Esztergomi bazilika, ahol egyben a világ legnagyobb egy vásznára festett oltárképe is megtalálható Michelangelo Grigoletti alkotásában,[116] továbbá Magyarország ad otthont a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak,[117] valamint egy ókeresztény temetkezési helynek is, a Pécsen található ókeresztény sírkamráknak, ami a Világörökség része.[118]
Turizmus[szerkesztés]
.jpg)
Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Évente mintegy 7 millió turista látogatja.[119] Az ország idegenforgalmi szempontból a kilenc régióra osztható, ezek a Budapest–Közép-Duna-vidék, a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl, a Balaton, a Dél-Dunántúl, az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Tisza-tó régió. Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, a Budapest Parádé, és a Sziget Fesztivál, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hídivásár, a Debreceni virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok, Miskolcon a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a Nyugat-Dunántúlon a soproni VOLT Fesztivál.
Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete.[120] A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok (Szent István-bazilika), paloták (Budavári Palota), ókori, középkori és török kori (Gül Baba türbéje) emlékek, valamint barokk (Szent Anna templom), klasszicista (Nemzeti Múzeum), romantikus (Pesti Vigadó), neoreneszánsz (Magyar Állami Operaház), eklektikus (Néprajzi Múzeum) és szecessziós (Iparművészeti Múzeum) stílusú középületek és lakóházak, továbbá 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak (Széchenyi lánchíd), valamint a köztéri szobrok (Szabadság-szobor) és emlékművek (Millenniumi emlékmű) sokasága található.[121]
A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak: Székesfehérvár, Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre.[121]
Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a Mohácsi Történelmi Emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu. Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.[121]
Néprajz[szerkesztés]
_(5408._számú_műemlék).jpg)
A finnugor nyelvcsalád legnagyobb lélekszámú és legnyugatibb csoportját képező, vándorlásaik során török és keleti szláv népekkel érintkező, a Kárpát-medencében való letelepedésüket követően számos etnikai elemet és kulturális jelenséget magába olvasztó, illetve átvevő magyarság etnikai-táji szerkezete más európai népekéhez képest egységes. A magyarság a 9. századtól folyamatosan használta saját írásrendszerét, a székely-magyar rovást, azonban az elsődleges írássá a latin ábécé lépett elő. A magyar nyelvhez illeszkedő latin írásforma a 20. század elejére nyerte el végső formáját, kialakítva a ma is ismert magyar ábécét. A mai Magyarország területén számontartott főbb néprajzi tájak és csoportok elkülönítése kisebb etnokulturális jelenségek (népviselet, népi építészet, népszokások, nyelvjárás stb.) eltérésén alapul. Ennek megfelelően a néprajzi szakirodalom Magyarország táji-néprajzi tagolódása kapcsán három főbb, karakteres hagyományos népi kultúrával rendelkező néprajzi tájakat és csoportokat különböztetünk meg, ezek a Dunántúlon (például a Göcsej, a Hanság, az Ormánság, a Sárköz stb.), az Alföldön (például a Kiskunság, a Jászság, a Hajdúság stb.) és a néprajzi szempontból a Felföldhöz tartozó Északi-középhegységben és déli előterében (például a Palócság, Matyóföld, Hegyalja stb.) található régiók.[122]
A hagyományos magyar paraszti társadalom patriarchális, azaz apajogú nagycsaládokra épült, a birtokszerkezet kora újkortól jelentkező felaprózódásával azonban a kis család, illetve a műrokonság (komaság) és a szomszédság lett a paraszti társadalom alapegysége. A települések társadalmi szerkezete már a középkorban sem volt egységes, igazán éles társadalmi különbségeket azonban csak a jobbágyfelszabadítás és a 19. század gyors ütemű technikai-gazdasági fejlődése hozta el. A szegényparaszti réteg és a nincstelen agrárproletárok mellett ekkor jelentek meg a közép- és gazdagparasztok.[123] A magyarság legősibb foglalkozásai közé tartozott a zsákmányoló méhészet, valamint a halászat. Az újkorig a magyar parasztság legjelentősebb ősi gazdálkodási formája a rideg állattartás volt, ezt váltotta fel fokozatosan a szénatermelésen alapuló félszilaj, majd az istállózó állattartás. Ez utóbbi változás nyomán léptek a nagyobb hasznonvételű állatfajták a hagyományos magyar tájfajták helyébe (magyar szürke szarvasmarha, rackajuh stb.), és ezzel párhuzamosan az ősi magyar pásztorkutyafajtáknak (mint a puli, a komondor stb.) a szerepe is csökkent.
A földművelésben az újkorra kettős táji rendszer alakult ki, a domb- és hegyvidéki (parlagolás, sarlós aratás, cséplés, csűrös gabonatárolás), illetve az alföldi (kaszás betakarítás, nyomtatás, vermelés) növénytermesztési rendszer. A hagyományos kultúrnövények (búza, rozs, tönköly, alakor, köles, hajdina stb.) mellett a 17-18. századtól jelentek meg a kapásnövények (burgonya, napraforgó, paprika, dohány, kukorica stb.), majd a különböző zöldségkultúrák. A szőlőművelési és borászati ismereteket a középkor során a vallon telepesektől, majd a délszláv népektől vettük át.[124]
Gyógyturizmus[szerkesztés]
Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete. (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyfürdők szolgáltatásainak igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak. A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Agárd,[125] Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cegléd, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Dombóvár, Egerszalók,[126] Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Jászárokszállás, Kehidakustány, Kiskunhalas[127], Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Makó, Martfű, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Paks, Parádfürdő, Püspökladány, Sárvár, Siklós, Szeged, Székesfehérvár,[128] Szentes, Szolnok, Tamási, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.[129]
Gasztronómia[szerkesztés]
.jpg)
A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha eredetileg nem tartozik is a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az étolaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány.[130] Nemzetközileg a gulyás (külföldön pörköltszerű valami), a paprikáskrumpli és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, hagyma, őröltpaprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rigójancsi, a rétes (leheletvékony tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, meggyes, mákos, túrós és egy valamivel ritkább változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.
Érdekes pékáru a kifli,[131] amely nevét a német Kipferl után kapta, és ritka péksütemény a világon. Említésre méltó még a langalló vagy kenyérlángos, amely szintén magyar jellegzetesség; napjainkban újra divatba jött.[132]
A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji aszú, az Egri bikavér és a Badacsonyi szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül magyar specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, közöttük a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el,[133] de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.
Sport[szerkesztés]
Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, amiben egykoron a világ elitjéhez tartozott (sikerei között szerepel 3 olimpiai aranyérem, 1 olimpiai ezüstérem, 1 olimpiai bronzérem, 2 világbajnoki ezüstérem és 1 Európa-bajnoki bronzérem).[134] Az akkori idők csapatát (az 1950-es években) nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel. Azonban évtizedek óta a magyar válogatott már ki sem jutott a világbajnokságokra.
Kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan számokban, mint a vívás, kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Sportnemzeti státuszát mi sem bizonyítja jobban, mint az olimpiai játékok összesített éremtáblázatának 8. helye (176 arany, 151 ezüst, 174 bronzérem). Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, labdarúgókat, mint Puskás Ferenc vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, vagy mint a legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző vívó Gerevich Aladár.[135]
Az országban fejlődő szinten van a jégkorong. A magyar férfi-válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is; 2008-ban Japánban (Szapporóban) megnyerte a divízió I-es jégkorong-világbajnokságot. Ezzel feljutott a legjobbak közé a 2009-ben Svájcban megrendezett világbajnokság A csoportjába. Ezt a bravúrt 2015-ben is megismételték.
A motorsport is népszerű. A magyar Szisz Ferenc nyerte az első Grand Prix (Nagydíj) futamot a világon, 1906-ban. Az ország saját Formula–1-es futamot rendez a Hungaroringen 1986 óta. A F1-es versenyeken a legsikeresebb magyar versenyző Baumgartner Zsolt. A ralibajnokságok és a túraautó-világbajnokságok is fontos szerephez jutnak. A legkiválóbb versenyzők Talmácsi Gábor illetve Michelisz Norbert.
Ünnepek és emléknapok[szerkesztés]
| Dátum | Az ünnep neve | Munkaszüneti nap | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | igen | |
| Március 15. | Az 1848-as forradalom ünnepe[74] | igen | |
| Változó | Nagypéntek | igen | |
| Változó | Húsvét (vasárnap és hétfő) | igen | |
| Május 1. | A munka ünnepe | igen | |
| Változó | Pünkösd (vasárnap és hétfő) | igen | |
| Június 4. | A nemzeti összetartozás napja | nem | |
| Augusztus 20. | Szent István ünnepe (állami ünnep)[74] | igen | |
| Október 6. | Aradi vértanúk | nem | |
| Október 23. | 1956-os forradalom ünnepe és a harmadik magyar köztársaság kikiáltásának napja[74] | igen | |
| November 1. | Mindenszentek | igen | |
| December 24. | Szenteste | nem | Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott közösségi közlekedés és nyitvatartási idők. |
| December 25. és 26. | Karácsony | igen | |
| December 31. | Szilveszter | nem | Többnyire csökkentett munkaidő, módosított közösségi közlekedés és nyitvatartási idők. |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dobos Balázs: Nemzetiségi nyelvhasználat Magyarországon: Jogok és tapasztalatok (PDF). Létünk 2013, Különszám, 2013
- ↑ A honfoglalás dátuma
- ↑ A hagyomány szerint 1000 karácsonyán történt I. István megkoronázása, ami a 16. században bevezetett Gergely-naptár szerint 1001. január 1-ére esik.
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd001.html
- ↑ A lakónépesség nem szerint. Központi Statisztikai Hivatal, 2018. január 1. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ a b Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2016. január 1. (PDF). Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ (KSH adat 2016)
- ↑ a b KSH adat 2017
- ↑ KSH adat 2017
- ↑ KSH adat 2017
- ↑ a b HDI 2016 Index. ENSZ
- ↑ World Bank 2015
- ↑ Földrajzi világatlasz, Cartographia 2001-2
- ↑ a b Országinfó - Földrajzi adatok
- ↑ CIA World Factbook weboldal
- ↑ Magyarország Alaptörvénye. Magyar Állam
- ↑ Több mint 14 millióan beszélnek magyarul a Kárpát-medencében és a világon, a második a finn nyelv ötmillió beszélővel, a harmadik az észt egymillió használóval.. Classification of the Uralic (Finno-Ugrian) languages, with present numbers of speakers and areas of distribution (last updated 24 September 2015) - helsinki.fi, 2017. június 6. (Hozzáférés: 2017. június 6.)
- ↑ Budapest Alpha- rangú vezető globális világvárosnak minősül a GaWC brit kutatóintézet kutatása alapján.. Globalization and World Cities (GaWC) Research Network, Loughborough University, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2016. november 25.)
- ↑ Richard C. Frucht. Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture. ABC-CLIO, 360. o. (2004. december 31.). ISBN 978-1-57607-800-6
- ↑ Trianon, Treaty of, The Columbia Encyclopedia (2009)
- ↑ A Trianoni békeszerződés szövege (angol). (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ Hanrahan, Brian. „Magyarország szerepe az 1989-es "forradalmakban" - BBC (angol)”, BBC News, 2009. május 9.
- ↑ Kamm, Henry. „A magyar aki vezette az 1956-os forradalmat, hősként lett eltemetve (angol)”, The New York Times, 1989. június 17.
- ↑ Solomon S (1997) South African Foreign Policy and Middle Power Leadership Archiválva 2015. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben., ISS
- ↑ (1990. február 11.) „Middle power leadership and coalition building: Australia, the Cairns Group, and the Uruguay Round of trade negotiations”. International Organization 44 (4), 589–632. o. DOI:10.1017/S0020818300035414.
- ↑ Country Comparison: Exports. The World Factbook. Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
- ↑ Country Comparison: Imports. The World Factbook. Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
- ↑ Magyarország visszacsúszott a Világbank "Doing Business" rangsorában. HVG, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
- ↑ Human Development Report 2016. United Nations Development Programme. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
- ↑ Quality of Life Index by Country 2018 (angol nyelven). www.numbeo.com. (Hozzáférés: 2018. június 28.)
- ↑ https://goodcountry.org/index/results
- ↑ Human Development Reports, Composite indices — HDI and beyond (2018) 87
- ↑ Social Progress Imperitive Website. Social Progress Imperitive. [2015. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 30.)
- ↑ https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator
- ↑ Global Peace Index 2017 - 15. hely (2016: 19. hely)
- ↑ „TI: Magyarország a második legkorruptabb ország az EU-ban”, mno.hu, 2018. február 21. (Hozzáférés ideje: 2018. július 4.)
- ↑ Corruption Perceptions Index 2017 (angol nyelven). Transparency International, 2018. február 21. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- ↑ Magyarország már majdnem a legkorruptabb ország az EU-. Index.hu, 2018. február 21. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
- ↑ WTO Tourism Highlights 2016, 8. oldal
- ↑ Search – Global Edition – The New York Times. International Herald Tribune, 2009. március 29. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/hu.html
- ↑ Földmérési és Távérzékelési Intézet, Államhatárügyi Osztály
- ↑ Szatmári József: Akkor hol is van Magyarország legmélyebb pontja?. Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 2007. október 9. (Hozzáférés: 2019. január 30.) „Szegeden és környékén azonban szinte mindenki úgy tudja, hogy ez a nevezetes pont éppen a Tisza másik oldalán, Tiszasziget község határában található, ahol már évtizedekkel ezelőtt megjelölték […] és emlékművet helyeztek el”
- ↑ Fésű József György, Nagy Mihály: Kultúra és fenntarthatóság. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ http://foldrajzmagazin.hu/magyarorszag/a-nyugat-magyarorszagi-peremvidek-alpokalja/
- ↑ http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-6-osztaly/magyarorszag/az-eszaki-kozephegyseg
- ↑ Information Hungary, 14–20. o. (angol nyelven) Szerkesztette Erdei Ferenc, az MTA alelnöke, Akadémiai Kiadó/Pergamon Press, 1968
- ↑ a b Időjárási rekordok Magyarországon (OMSZ)
- ↑ Meg se kottyant a háromfokos nyári hajnal – Index, 2012. augusztus 16.
- ↑ Második Finnország aligha leszünk, de gyorsulhat az erdősítés. agrarszektor.hu. (Hozzáférés: 2017. március 23.)
- ↑ Forrás: MTI Rt. Sajtóadatbank, Magyarország.hu
- ↑ MME - Országos kétéltű és hüllő felmérési programot indít az MME. [2011. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 7.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/10600/10642/10642.htm#12
- ↑ Nagy- Kálmán: A modenai ima (900.) és az első itáliai hadjárat (898-900.) története
- ↑ *szerk.: Petkes Zsolt: Honfoglalók fegyverben, 2 Magyar Őstörténet (3). Helikon, 9. o. (2015). ISBN 9789632276946 „…bár a latin eredetiben nem sagittis (nyíl), hanem iaculis (hajítódárda) szerepel” (Az idézet online elérése: Népszerű idézetek)
- ↑ Asia Travel Europe: Hungaria Travel Information | Asia Travel Europe. Asiatravel.com. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
- ↑ Hungary – Britannica Online Encyclopedia. Britannica.com. (Hozzáférés: 2008. november 21.)
- ↑ Szekfű Gyula: Magyar Történet. A Lipót-féle abszolutizmus.
- ↑ Bérenger, Jean; Kecskeméti Károly – Országgyűlés és parlamenti élet Magyarországon, Osiris, 2000. 37. o.
- ↑ Az országgyűlés háromévenkénti össze nem hívása, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc és Frangepán Ferenc törvénytelen halálra ítélése, az eperjesi vésztörvényszék.
- ↑ A fontosabbak: Gubernium (=abszolutizmus), pozsonyi országgyűlés (a királyi hitlevél kiváltságainak megnyirbálása), hajdúk kiváltságainak eltörlése, a jászkunok eladása a Német Lovagendnek.
- ↑ Votruba, Martin: The Law on the German Language in Administration. Slovak Studies Program. University of Pittsburgh. (Hozzáférés: 2010. június 30.)
- ↑ Géza Jeszenszky: From "Eastern Switzerland" to Ethnic Cleansing (angol nyelven)
- ↑ Kinga Frojimovics, Géza Komoróczy, Jewish Budapest: monuments, rites, history, Central European University Press, 1999, 67. o. Google Books
- ↑ Nagy Háború - KSH PDF
- ↑ Mamatoy, Victor S.: The United States and East Central Europa 1914–1918. Princenton, 1958. 336. o.
- ↑ 1918. november 13. A belgrádi fegyverszünet megkötése.. Rubiconline történelmi magazin. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
- ↑ Magyarország a XX. században - A kartográfia története
- ↑ Teleki Pál – egy ellentmondásos életút, geographic.hu
- ↑ Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után, statisztikai áttekintés
- ↑ a b c Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Osiris, 2005. p. 277
- ↑ „Man of the Year, The Land and the People”, Time, 1957. január 7. (Hozzáférés ideje: 2006. október 9.)
- ↑ Magyarország új alaptörvénye
- ↑ a b c d e f g h i j k [Magyarország alaptörvénye]
- ↑ http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/Nemzeti_biztonsagi_strategia.htm
- ↑ a b c d A KSH 2018. évi helységnévkönyve (PDF). KSH. (Hozzáférés: 2018. október 7.) „a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi (élveszületési, halálozási) [… és a] vándorlás adatainak felhasználásával továbbszámított népességszámok”
- ↑ Population and vital events
- ↑ Eurostat
- ↑ http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/HUN |elérés=2014-11-02
- ↑ a b The World Factbook. www.cia.gov (2013. okt. 31.) (Hozzáférés: 2013. dec. 12.) (html)
- ↑ a b http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/HUN
- ↑ Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
- ↑ Ennyi roma él Magyarországon. hvg.hu. (Hozzáférés: 2018. július 14.)
- ↑ [1]. ksh.hu Retrieved 2018-01-1
- ↑ csaknem-kilencszazezer-cigany-el-magyarorszagon. delhir.info Retrieved 2018-02-23.
- ↑ [2]. 24.hu Retrieved 2018-02-22
- ↑ [3]. index.hu Retrieved 2018-02-22
- ↑ Magyarországnak többet kell tennie a romák diszkriminációja ellen. kisalfold.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 19.)
- ↑ 2001 népszámlálás
- ↑ a b – A Központi Statisztikai Hivatal adatai
- ↑ Magyarországi Szunnita Muszlim közösségek az ideológia, integrációs politika, és a radikalizáció megelőzésének tükrében. Le Monde diplomatique. (Hozzáférés: 2012. április 11.)
- ↑ Katolikus szociális intézmények
- ↑ Katolikus oktatási intézmények
- ↑ Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 2016. IV. negyedév
- ↑ hvg.hu - 2008. február 8.
- ↑ Népszabadság - 2008. március 6.
- ↑ A leggyakoribb talajtípusok Magyarországon
- ↑ Magyarország talajai
- ↑ Magyarország a XX. században. II. kötet: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság.
- ↑ A kondenzációs fali gázkazánok piaci helyzete
- ↑ http://www.autopalya.hu
- ↑ Mahart privatizációja. Népszabaság, 2003. október 9.
- ↑ Székely Júlia: Elindultam szép hazámból – Bartók Béla élete a MEK-en
- ↑ Tari Lujza: Kodály Zoltán, a hangszeres népzene kutatója; Balassi, Bp., 2001
- ↑ Joób Árpád: A magyar népzene rendszere és szelleme Kodály Zoltán 333 olvasógyakorlatában; Kodály Intézet–Finn Kodály Központ, Kecskemét–Jyväskylä, 1996
- ↑ Veégh Sándor (1934). „Petőfi a románoknál” (pdf), 6-8. oldal. o, Kiadó: Nyomtatott Vákár Könyvnyomda.
- ↑ Lásd: 1827. évi XI. törvénycikk a hazai nyelv müvelésére fölállitandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról | 1827. évi XII. törvénycikk azoknak nevei, a kik a tudós társaság fölállitására, vagy a hazai nyelv terjesztésére is ajánlatokat tettek, az utókor emlékezete végett törvénybe iktattatnak | 1840. évi XLII. törvénycikk a magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról
- ↑ http://www.nobelprize.org/
- ↑ http://hvg.hu/itthon/20170516_Haromszor_tobbet_er_egy_gyerek_ha_egyhazi_iskolaba_jar
- ↑ a b Nemzeti Erőforrások Minisztérium az oktatásdi rendszerről
- ↑ http://www.oecd.org/dataoecd/42/8/39700724.pdf
- ↑ http://www.piackutatasok.hu/2013/07/ksh-diplomasok-aranya-19-szazalek-2013.html
- ↑ Romantikus építészet. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
- ↑ Francsek Imre, az építész a gyógyfürdőről. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
- ↑ Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867–1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ISBN 9630034905
- ↑ Cséfalvay Pál: Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (Helikon Kiadó, 1992)
- ↑ Pannonhalmi Főapátság: P A X - A Pannonhalmi Világörökségi Helyszín és Környéke - Magyarnyelvű múzeumi vezető - é.n. kb. 1996.
- ↑ http://www.vilagorokseg.hu/pecs-sopianae-okereszteny-temetoje-1
- ↑ Turizmus Magyarországon 2009. KSH előzetes adatok. (Hozzáférés: 2010. február 23.)
- ↑ Világörökség
- ↑ a b c Látnivalók adatbázisa
- ↑ Balassa–Ortutay 1979:20–39.
- ↑ Balassa–Ortutay 1979:46–91.
- ↑ Balassa–Ortutay 1979:181–209., 214–223., 226–235.
- ↑ Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt.. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
- ↑ Saliris Resort Spa Conference Hotel - Egerszalók. Hotelnet. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
- ↑ Gyógyvizek.hu
- ↑ A székesfehérvári Árpád Fürdő. Városom.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 4.)
- ↑ http://egeszsegturizmus.itthon.hu/hu/gyogyfurdok/?utm_source=wellness.itthon.hu&utm_medium=referral&utm_campaign=redirects Gyógyturizmus
- ↑ Sulinet: Magyar növény-e a paprika?. [2008. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 13.)
- ↑ Kifli, a péksütemény Kifli receptek
- ↑ A kenyér és a kalács, mek.oszk.hu
- ↑ Megtévesztett a Szentkirályi (2004. december 22), Robbantott a Szentkirályi Ásványvíz (2005. január 5)[halott link], Értéktelen az Eauscar? (2005. április 24)
- ↑ 3 arany, ld.: Magyar labdarúgó-válogatott#Nemzetközi eredmények, Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon#Érdekességek az összesített éremtáblázat alapján
- ↑ A legsikeresebb magyar olimpiai bajnok és pontszerző - Gerevich Aladár, sportmuzeum.hu
- ↑ Nemzeti és állami ünnepek. Magyar Állami Jelképek (Hozzáférés: 2017. jan. 4.)
Források[szerkesztés]
- Földrajzi Világatlasz. Budapest: Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda (2003 ISBN=963-938-177-2)
- Cartographia Világatlasz. Budapest: Cartographia Kft., 461. o. (2002)
- D. Gergely Anikó. Földünk országai. Budapest: Kossuth Könyvkiadó (1981)
- Balassa Iván – Ortutay Gyula. Magyar néprajz. Budapest: Corvina, 752. o. (1979)
- Bányászat
További információk[szerkesztés]
Általános tudnivalók, hasznos információk[szerkesztés]
- A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai. magyarorszag.hu. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
- Magyarország a CIA World Factbook oldalán. www.cia.gov. CIA. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
- tourinform.hu. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
Térképek[szerkesztés]
- Kereshető Magyarország-térkép. ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék. (Hozzáférés: 2018. október 8.)
- Térkép Kalauz. (Hozzáférés: 2018. október 8.)
- Magyarország domborzati térképe. (Hozzáférés: 2018. október 8.)
- OpenStreetMap CC licencű térképe Magyarországról. (Hozzáférés: 2018. október 8.)
Képgalériák[szerkesztés]
- Magyarország-képgaléria. magyarorszag-kepgaleria.lap.hu. Startlap.hu. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
Hivatalok[szerkesztés]
- Kormányzati portál. www.kormany.hu. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
- Központi Statisztikai Hivatal. ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Magyarok
- Magyarország elnevezése idegen nyelveken
- Magyar névnapok listája dátum szerint
- Híres magyar nők listája
- Hungarikum
- Magyarország a nemzetközi szervezetekben
.svg/22px-Flag_of_Belgium_(civil).svg.png){kind=small}
.svg/22px-Flag_of_Wales_(1959–present).svg.png){kind=small}
|
