Nagyatád
Nagyatád | |||
Ferences rendház (Nagyatád, Széchényi tér 6.) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Nagyatádi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Ormai István (Nagyatádért)[1] | ||
Irányítószám | 7500 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 10 212 fő (2018. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 148,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 70,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 21′ 26″ | |||
Nagyatád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyatád témájú médiaállományokat. |
Nagyatád város Somogy megyében, a Nagyatádi járás székhelye. A „parkok, szobrok és a fürdők városa”. A Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 60 km-re a 68-as főútvonal mentén fekszik.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Nagyatádot a honfoglalás idején alapította a Horka nevű törzs, de a leletek tanúsága szerint a terület már az ókorban is lakott volt. A település neve a török eredetű ata (atya) szóból származik. Nagyatád első írásos említése 1190-ből való. A korai falu a mai város északi részén, a Kápolna utca környékén települt. Első okleveles említése 1382-ből való, ekkor Populi et cives in villa Athad néven hivatkoztak rá. Erzsébet királyné Segösd vármegyéjének részét képezte.
1382-ben Erzsébet királyné birtoka, később az Anthimi, majd 1405-től a Batthyány családé. Több későbbi tulajdonosa közül utóbbi birtokolta a leghosszabb ideig. 1395-ben a kővágóörsi Kis György tulajdonába került. 1403-ban Anthimi János tulajdonába került. 1475-ben kapott először mezővárosi jogokat – vásárjogot Mátyás királytól. 1475-ben birtokosai Batthyány Boldizsár és Alapi András voltak. 1550-ben Batthyány Kristóf birtokolta. Kedvező fekvésének köszönhetően élénk kereskedelem alakult ki a községben, amely aztán 1555-ben török uralom alá kerülve csaknem teljesen elnéptelenedett. Az 1554-ben kelt török kincstári adójegyzék mindössze 8 házról számolt be. 1565 és 1571-ben már 12 házat írtak össze a török kincstári adójegyzékekben.[3]
A törökök kiűzése után vendekkel és horvátokkal telepítették be újabb gazdái. 1573-ban Czindery Pál tulajdona volt. 1598–99-ben Pethő Kristóf birtoka volt. 1660-ban a pannonhalmi dézsma-váltság jegyzékben Atád és Kis-Atád néven szerepelt, melyek a székesfehérvári őrkanonokság tulajdonába tartoztak. 1697-ben rácok fosztogatták a települést. 1703-ban a kuruc háborúk idején elmenekültek innen a ferences rend tagjai. 1731-ben letelepedtek a ferencesek. Kis-Atád – ahogy akkor nevezték – gyors fejlődésnek indulva 1744-ben ismét kiérdemelte a mezővárosi rangot. Ezután többször cserélt gazdát, végül Lelbach Keresztély lett a földesura. 1870-ben járási és járásbírósági székhely lett, 1871-ben nagyközséggé alakult. Ettől kezdődően szinte töretlennek mondható a városiasodás folyamata: több termelőüzem, üzletek sora, fontos intézmények alakulása jelzi a változást. A település fejlődésében újabb lendületet hozott, hogy 1906-ban artézi kút fúrása közben 410 méter mélységből gyógyvíz tört fel.
1941-ben Nagyatádhoz csatolták Bodvica, Henész és Kivadár községeket, ezzel közigazgatási területe közel háromszorosára, népessége pedig közel másfélszeresére nőtt.
A második világháború idején súlyos károkat szenvedett a község a négy hónapig zajló harcok során. A viszonylag gyors újjáépítés után az 1960-as évektől ismét dinamikus, tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek elismeréseként 1971. április 28-án ünnepelhette a lakosság a nagyközség várossá nyilvánítását. A városavatás napján egyetlen gyermek született, aki egyidős a várossal, Zavagyil Ildikó. Ez a hír megjelent az akkori Ország-Világ hetilapban is fényképpel a címlapon.
1983-ban és 2006-ban Hild-érmet kapott a település.
1984 és 1994 között Nagyatád része volt Ötvöskónyi is.
2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[4]
Gazdaság[szerkesztés]
A város második legtöbb főt foglalkoztató vállalkozása a magyar tulajdonú, műanyag fröccsöntő- és lemezalakító présszerszámok elemeit, szerszámlapjait gyártó Büttner Kft., ahol 2017-ben 248 főt foglalkoztattak.[5]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,7% németnek, 1,1% cigánynak, 0,6% horvátnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,3%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, görög katolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,6% (27,8% nem nyilatkozott).[6]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- Jelenleg Ormai István (Nagyatádért), 1994 óta
- 1990 és 1994 között Varga Vince (MDF)[7] (1990-ben még a képviselő-testület, és nem közvetlenül a választópolgárok dönthettek a polgármester személyéről)
1990-1994 | 1994-1998 | 1998-2002 | 2002-2006 | 2006-2010 | 2010-2014 | 2014- |
---|---|---|---|---|---|---|
Varga Vince | Ormai István | |||||
MDF | Nagyatádért | |||||
Nevezetességek[szerkesztés]
- Minden júliusban Nagyatádon rendezik Magyarország egyetlen hosszú távú triatlonversenyét.
- Ferences kolostor
- Szent Kereszt Plébániatemplom
- Szent Rókus Kápolna
- Mándl-kastély
- Szoborpark
- Nagyatádi Városi Múzeum
- Hadipark
- Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 2007-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus, illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.
- Nagyatádi Városi Termál Strandfürdő és Kemping
Testvérvárosai[szerkesztés]
- Kézdivásárhely, Székelyföld
- San Vito al Tagliamento, Olaszország
- Nussloch, Németország
- Kőrös, Horvátország
Híres emberek[szerkesztés]
- Ágoston Vencel (Bodvica, 1895–1946) akvarellfestő, rajztanár
- Ander Balázs (Nagyatád, 1976–) Jobbikos politikus, 2014-től országgyűlési képviselő
- Ángyán József agrármérnök, politikus
- Árvai Péter (Nagyatád, 1989–) színész
- Babay József (Nagyatád, 1898–1956) író, újságíró, a Petőfi Társaság tagja
- Czindery Ignácz Ferenc (?–1768) földesúr, Varasd vármegye alispánja, királyi tanácsos
- Dombi Márk (Nagyatád, 1869-1943) ciszterci szerzetes, pedagógus, műfordító
- Dr. Horváth Sándor (Nagyatád, 1884–1956) filozófus, egyetemi tanár, teológus, domonkos rendi pap, tartományfőnök
- Dr. Kiszely László járásbíró, törvényszéki aljegyző, 22 évig a Nagyatádi Járásbíróság vezetője
- Kovacsics Anikó (Nagyatád, 1991. augusztus 29. -) magyar válogatott kézilabdázó, a Ferencváros játékosa
- Kraumann Erik (Kisszeben, 1907–1978) festőművész, tanár
- Kutor Ferenc (1888–1970) zenetanár, karnagy, zeneszerző
- Mudin Imre (Kétegyháza, 1887–1918) tanár, olimpikon, a súlylökés és a gerelyhajítás sokszoros magyar bajnoka
- Nagyatádi Szabó István (Erdőcsokonya, 1863–1924) politikus, miniszter
- Dr. Noszlopy Gáspár (1857–1924) ügyvéd, a 48-as függetlenségi párt elnöke
- Pásztory Dóra (1984–) kétszeres paralimpiai bajnok úszó
- Schuch Timuzsin (Nagyatád, 1985. június 5. –) magyar válogatott kézilabdázó
- saárdi gróf Somssich Eszter (1886–1951) földbirtokos, a kivadári gróf Somssich földbirtokos család tagja, Nagyatád jótevője
- saárdi gróf dr. Somssich József (miniszter) (1864–1941) diplomata, külügyminiszter, császári és királyi kamarás
- Szakály Péter (Nagyatád, 1986. augusztus 17. –) magyar válogatott labdarúgó
- Tallián Andor (1864–1940) vármegyei főjegyző, alispán, Nagyatád díszpolgára
- Tobai-Sike Renáta (1978-) kétszeres világbajnoki bronzérmes sportlövő, junior világbajnok
Képek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagyatád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
- ↑ Nagyatád. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
- ↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
- ↑ Egymiliárdos beruházás Nagyatádon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. november 24.)
- ↑ Nagyatád Helységnévtár
- ↑ Nagyatád polgármestere Varga Vince. Alpolgármester: Magyar Vince. Megalakult a város helyhatósága.. Somogyi Hírlap, 1990. október 30. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
- ↑ Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 14.)
További információk[szerkesztés]
- Nagyatád Önkormányzatának honlapja
- Nagyatád az utazom.com honlapján
- Légi felvételek Nagyatádról
- Nagyatádi Városi Televízió hivatalos honlapja
- A Nagyatádi VTV YouTube csatornája
- Nagyatád.lap.hu - linkgyűjtemény
- Nagyatádi Üzleti Klub weboldala
- Nagyatád a funiq.hu-n
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|