Somodor
| Somodor | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Makai Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7454 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 383 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Somodor
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 28′ 31″, k. h. 17° 50′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 31″, k. h. 17° 50′ 29″ | |||
Somodor
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somodor témájú médiaállományokat. | |||
Somodor egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól észak-északkeletre, a Kaposvár–Siófok-vasútvonal mellett található, itt vasúti megállóhelyet is kialakítottak, amely a faluból gyalogosan érhető el. Somodor közúton sokáig csak a Mernye és Ráksi közötti útról dél felé elágazva volt megközelíthető, de ma már Somogyaszaló irányából is vezet ide egy út, amelyen viszont csak kisebb járművek (például személyautók) közlekedhetnek.
Története[szerkesztés]
Somodor nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először. Ekkor már azonban népes település lehetett, mivel egyháza is volt. 1389-ben a királyi udvarnokok falujaként szerepelt, 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor nyerte királyi jóváhagyással Ozorai Pipó özvegyétől és még 1443-ban is Hédervári Lőrincz birtoka volt. 1536-ban gróf Farkas és Székely Lukács voltak a földesurai. A török megszállás alatt az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékben 40, az 1575. éviben 60, az 1580. éviben pedig 61 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Székely Mihály, 1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt. 1726-tól már csak mint puszta volt említve és a gróf Batthyány családé volt. A 19. század első felében gróf Batthyány Kázmér birtoka volt, akinek itteni birtokait 1849-ben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után lefoglalták. Később a gróf Pergen családé lett.
1910-ben 856 lakosából 777 magyar, 34 német, 45 cigány volt. Ebből 737 római katolikus, 32 református, 78 evangélikus volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
Iskolája az 1920-as években épült, később bezárták. 2015-re az épületet felújították, és könyvtárral is rendelkező faluházat rendeztek be benne. 352 m²-es területével ez Somogy megye legnagyobb faluháza.[3]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,3%, református 2,7%, evangélikus 3,4%, felekezet nélküli 23,2% (28,3% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A somodori kincs[forrás?]
- Középkori eredetű templom romja Somodorpuszta mellett[5]
Képek[szerkesztés]
Középkori templom romjai Somodorpusztánál
A felújított faluház
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somodor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Átadták a legnagyobbat, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2015. december 4.)
- ↑ Somodor Helységnévtár
- ↑ A templomrom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
