Torvaj
Torvaj | |||
Evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Tabi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Léner Péter (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8660 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 235 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 02″, k. h. 18° 02′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 02″, k. h. 18° 02′ 31″ | |||
Torvaj weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaj témájú médiaállományokat. |
Torvaj község Somogy megyében, a Tabi járásban. Kicsiny falu Somogy megye szélén, a Balatontól nem messze.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található.
Története[szerkesztés]
Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.
1334-ben Ugron özvegyének és fiának Miklósnak bírtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plebániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.
1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-157-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.
Az 1671-1687között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.
1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.
A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt. Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536 és az 1557 évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2% németnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 5,3%, evangélikus 13,8%, felekezeten kívüli 10,5% (12,1% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Torvaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Torvaj Helységnévtár
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- Magyar Mezőgazdasági Múzeum Levéltára (AI. 5538.] DF: 274562)