Somogyacsa
Somogyacsa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Tabi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Harkány Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7283 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 174 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 7,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,46 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 57′ 20″ | |||
Somogyacsa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyacsa témájú médiaállományokat. |
Somogyacsa község Somogy megyében, a Tabi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A megye keleti részén, a Somogyi dombságban, a Koppány-patak mellett fekszik. A legközelebbi város Tab.
Története[szerkesztés]
Somogyacsa (Acsa) nevét 1406-1429-es években Acha alakban írva említette először oklevél. Ekkor részben kisnemeseké, részben a veszprémi püspöké volt, de 1480-ban már az egész birtok a veszprémi püspök birtoka volt, aki még az 1536 évi adólajstromban is földesuraként szerepelt. 1563-ban a török kincstári fejadólajstromban csak 5, az 1573-1574 éviben 8, az 1580-asban 6 házzal volt felvéve. Az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt, 1695-ben pedig Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferenczné, birtokaként volt említve. 1726-ban már csak puszta és ismét a veszprémi püspökségé. A jelenlegi helységet Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1746-ban telepítette újra.
A település római katolikus templomának szentélye a 17. században épült, de a hajója és tornya 1805-ben.
A községhez tartozott Gerézd-puszta is, amely a középkorban falu volt.
Gerézd[szerkesztés]
Gerézd neve már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. 1480-ban ez is a veszprémi püspökség birtoka volt. 1484-ben Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1563 évi török kincstári fejadólajstrom szerint 7 és, 1575-ben pedig 8 házból állt. Az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1726-ban már csak mint puszta volt említve.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 5,1% németnek, 0,6% szlováknak mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 1,3%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 1,9%, felekezet nélküli 13,5% (21,8% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Flórián római katolikus templom, amit a 18. század második felében építettek késő barokk stílusban.
- Kálvária
- Kócos-hegy - középkori vársáncok
- Pogány-domb - vársáncok
- Szent Márton-kápolna Gerézdpusztán
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somogyacsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Somogyacsa Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Somogyacsa a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás honlapján
- Gerézdpuszta a Via Sancti Martini honlapján