Szentborbás
Szentborbás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dudás János Márkné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7918 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 103 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 39′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 17° 39′ 36″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentborbás témájú médiaállományokat. |
Szentborbás (horvátul Brlobaš[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban. Somogy megye legdélebbi fekvésű települése.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A falu 32 km-re délkeletre helyezkedik el Barcstól, a Dráva mellett, közvetlenül Somogy megye és Baranya megye határán. A település külterületeinek jelentős hányada a Duna–Dráva Nemzeti Park része.
A településen áthalad az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut.[4]
Története[szerkesztés]
Szentborbás Árpád-kori település, mely a tatárjárás előtt már fennállt. 1324-ben Zenthbarrabás írásmóddal említették, ekkor a zselicszentjakabi apátságnak voltak itt birtokai. Gergely pápa szerint a falu kápolnája 1216 előtt épült. Neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1375-ben a Szerdahelyi Dersfiakat iktatták birtokába, az 1536. évi adólajstrom szerint pedig Török Bálinté volt. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzékben részben a székesfehérvári custodiatus, részben a zselicszentjakabi apátság volt a birtokosa. 1733-ban már csak pusztaként említették, ekkor szintén a zselicszentjakabi apátságé volt. 1757 után települt be újból. A 18. század elején katolikus horvátokat telepítettek a faluba, a 19. században pedig már sokác faluként említették. A Dráva-menti horvát viselet még mindig látható a faluban.
Lakossága elöregedő. Az ideiglenes drávai határátkelő kompjárat rendszeressé tételét tervezik.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 436 lakosából 129 magyar, 3 német, 304 horvát volt. Ebből 427 római katolikus, 5 református, 2 evangélikus, 2 izraelita volt. Ma amellett, hogy sokan horvátnak is vallják magukat, a lakosság több mint 90%-a magyar identitással vagy azzal is rendelkezik.
A községhez tartozik Krancsevicza-puszta is.
2012-ben felújították a Szentborbás-Lakócsa-Drávafok 5,2 km-es útszakaszt, amelyet 2012. július 31-én adtak át a forgalomnak. Ez az útszakasz az 5825-ös országos út, ahol a munkálatokat május 2-án kezdték el.[5][6]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 26,9% cigánynak, 61,5% horvátnak, 1% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74%, református 1%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 17,3% (4,8% nem nyilatkozott).[7]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Duna–Dráva Nemzeti Park kezelésében álló, védett és értékes ártéri növénytársulások.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szentborbás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- ↑ http://eurovelo13.hu/13-vasfuggony-utvonal/horvat-magyar-hatarszakasz/3-utvonal/
- ↑ http://hungarokamion.hu/2012/05/14/megujul-az-5825-os-szamu-orszagos-kozut-dravafok-felsoszentmarton-kozotti-5-kilometeres-szakasza/[halott link]
- ↑ Újabb útfelújítás az Ormánságban: most Drávafok mellett aszfaltoztak
- ↑ Szentborbás Helységnévtár