Őrtilos
Őrtilos | |||
A szentmihályhegyi templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Csurgói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kunos Zoltán Lajosné (független)[1] | ||
Irányítószám | 8854 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 460 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,12 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 52″, k. h. 16° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 52″, k. h. 16° 55′ 30″ | |||
Őrtilos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrtilos témájú médiaállományokat. |
Őrtilos (horvátul Tiluš[3]) egy község Somogy megyében, a Csurgói járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Drávától mintegy 2 km-re; a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal mellett (az állomás a falutól kb. 3 km-re, Szentmihályhegynél van).
Története[szerkesztés]
Őrtilos nevét először az 1400-as évek legelején említik oklevelek Ewr formában. Földbirtokosai az idők során gyakran változtak. Az 1700-as évek elején a leírások Őr-t (Eör), mint római katolikus horvát falut említik. Manapság a községben fellelhető vezetéknevek (például Navracsics, Iváncsics, Kalinics, Spolarics) egyértelműen utalnak ezekre az időkre. Az 1760-as években már megindulnak magyar bevándorlások a faluba. Ebben az időszakban a leírásokban már két néven is említik, néha Őr, néha pedig Tilos néven. Ezeket még az 1800-as évek végén is felváltva használják különböző okmányokon. Nevében az Őr a középkorban itt élő határvédő őrök lakhelyére és birtokára utal, a későbbi Tilos pedig feltehetően tilos területet jelentett.
Szentmihályhegy az akkor még Légrádhegyen (Légrád a Dráva túloldalán, ma Horvátország területén található község) 1740-ben felépített, Szent Mihályról elnevezett falazott kápolnáról kapta ma is használatos nevét. 1848. szeptember 14-én Jellasics horvát bán seregeinek egyik drávai átkelési pontja Légrádhegy volt. Ma is láthatók azok a földsáncok, amiket ástak az itteni ágyúk védelmére. Korabeli hadijelentésekből kiderül, hogy Perczel Mór személyesen vezényelte a magyar sereget Légrádhegyen. Szentmihályhegy ma Őrtilos község része, de 1949-ig jelentős része a Légrádban élők birtoka volt és át is járhattak azt művelni.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,2% szerbnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 6,4% (7,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
Ezen a helyen torkollik a Mura folyó a Drávába, ami Őrtilos környékét a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsomává teszi. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos útjukra, és itt halad el a „Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is. A Szentmihályhegyen épült templomtól gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó folyóra, a változatos arculatú ártéri erdőkre, apró zátonyokra. A hegyről az ártéren át vezet az „Őrtilosi Tanösvény”, bemutatva a terület természeti értékeit. A Drávát kísérő magaspart őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát nyújtó pontján található a Fesztung, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelye. A piros kereszttel jelzett túraútvonalon található az a feltételezett Új-Zrínyivár, amivel az egykor Zrínyi Miklós által építtetett palánkvárnak, illetve a hazát védelmező hadvezérnek állítottak méltó emléket.
A Fesztung, rajta 1848-as emlékmű
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Őrtilos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Őrtilos Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bishof J. A. (2003): A török idők utáni első plébánia a Mura és a Dráva összefolyásánál 1750-től
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|