Nagycsepely
Nagycsepely | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Máj Károly József (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8628 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 404 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 20,71 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 17° 50′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 17° 50′ 05″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsepely témájú médiaállományokat. |
Nagycsepely egy község Somogy megyében, a Siófoki járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Somogy megye északi részén, a Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 km-re Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. Zsáktelepülés: szilárd burkolatú úton csak északról, Szólád irányából közelíthető meg.
Története[szerkesztés]
Nevének „…eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből (mely török vagy szláv eredetű), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely »sarjadék erdő, bokros cserjén hely« jelentésű szóból származik.”[3] A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.
Az első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. A Chepel alakban írt nevű faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.
1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A második világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A termelőszövetkezetek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 1951–1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. „kulákok”, a másikban a „szegények” voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben 534 fő lakta a falut. A rendszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópályát.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 3,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,6%, református 37,4%, evangélikus 4%, felekezet nélküli 4,8% (18,7% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
Nagycsepely református temploma középkori eredetű, de 1784-ben késő barokk stílusban újjáépítették. 1854-ben romantikus átalakítás következett, 1894-ben pedig tovább bővítették. Ma műemléki védelem alatt áll.[5] A település határában horgásztó is található.[6]
Források[szerkesztés]
- Bunovácz Dezső (szerk.): Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye (Ceba Kiadó, 2004)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Nagycsepely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (34. o.) Ő személynévi eredetűnek tartja.
- ↑ Nagycsepely Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
- ↑ A nagycsepelyi horgásztó honlapja. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)