Központi Statisztikai Hivatal
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Központi Statisztikai Hivatal | |
 | |
| A KSH főépülete a budapesti Keleti Károly utcában | |
| Alapítva | 1871. április 18. |
| Tevékenység | statisztikai adatgyűjtés, -feldolgozás és információszolgáltatás |
| Székhely |
 Magyarország,1024 Budapest, Keleti Károly utca 5–7. |
| Elnök | Vukovich Gabriella |
 Központi Statisztikai Hivatal
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 19° 01′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 19° 01′ 52″ | |
| A Központi Statisztikai Hivatal weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Központi Statisztikai Hivatal témájú médiaállományokat. | |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy szakmailag önálló, de a kormány felügyelete alá tartozó országos szervezet, melynek legfőbb feladatköre az egyes gazdasági és társadalmi adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele. A hivatal adatokat szolgáltat az Országgyűlés és a közigazgatás szervei, a helyi önkormányzatok, a tudományos élet, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek részére.
Tartalomjegyzék
- 1 Története
- 2 Épülete
- 3 Feladatai
- 4 Működésének jogi alapjai
- 5 Jegyzetek
- 6 Források
- 7 További információk
- 8 Kapcsolódó szócikkek
Története[szerkesztés]
A Központi Statisztikai Hivatal felállításának igénye 1848-ban merül fel, 1867-től Keleti Károly elnökletével kezdte meg hatékony működését a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi minisztérium szakosztályaként. 1870-ben sikeres népszámlálást hajtottak végre. 1889–ben Kereskedelemügyi Minisztérium felügyelete alatt működött tovább, majd 1929 után a miniszterelnök alá tartozott. Az első és második világháború megnehezítette működését, majd a tervgazdaság nagy befolyást gyakorolt a hivatalra, a gazdaságstatisztika túlsúlyát okozva. A ’70-es évektől költségvetési nehézségek merültek fel, valamint a szervezeti hierarchia is nehezítette a hatékonyságot. A rendszerváltás után nem következett be nagy átalakulás. A ’90-es évektől meghatározó tendencia lett az EU irányelvekhez való közeledés és azoknak való megfelelés, valamint a módszertani fejlődés.
Történetének kezdetei[szerkesztés]
1848. április 27-én Szemere Bertalan megbeszélést tartott Fényes Elekkel, majd május 5-én Szemere tervezetet terjesztett a nádor elé az Országos Statisztikai Hivatal felállítására, Fényes Eleket ajánlva annak igazgatójául. A tervezet szerint a hivatal feladata ’’„a tervezendő törvényjavaslatok életalapjait kimutatni s megismertetni magunkat magunkkal”’’. Fényes Elek tervbe vette egy országos népszámlálás végrehajtását, amely azonban sajnálatos módon nem valósult meg, de a hivatal működött a belügyminisztériumon belül, egészen a szabadságharc leveréséig.
Egyéb intézmények[szerkesztés]
Az 1829-ben létesített Osztrák Statisztikai Hivatal kiterjesztette működését Magyarországra, ennek eredményeként a Bach-korszakban két népszámlálásra került sor 1850–51-ben és 1857. 1860. május 7-én létrehozták a Magyar Tudományos Akadémia statisztikai bizottságát, amely 1863-ban a helytartótanácshoz beadványt intézett, és szorgalmazta egy „kormányi tekintéllyel intézkedő” statisztikai hivatal felállítását. E törekvés azonban eredménytelen maradt.
A 19. század utolsó harmadában[szerkesztés]
Gorove István – Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi miniszter felkérte Keleti Károlyt egy tervezet benyújtására egy statisztikai hivatal megszervezése ügyében, ez 1867. május 10-én elkészült és a miniszter elfogadta. Ennek eredményeképpen 1867. május 28-án a Budapesti Közlöny hírül adta Keleti Károly minisztériumi osztálytanácsos kinevezését a hivatal élére. Ezt az eseményt tekintik a hivatalos statisztikai szolgálat megszületésének.[1] Keleti Károly az első magyar népszámlálás sikeres megszervezése után elérte, hogy az ügyosztályból önálló hivatal legyen. Az 1869-es év a népszámlálás előkészítésével telik, majd 1870-ben megvalósult a sikeres végrehajtás.
1869 decemberében Kőrösy Józsefet választották a létesítendő Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójává, majd 1871. április 18-án a király jóváhagyta „Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal ügyköre és ügyviteli szabályzata” című előterjesztést. első igazgatója Keleti Károly lett. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium keretein belül öt fővel statisztikai ügyosztályt alakítottak. Ezzel egyidejűleg megalakult az Országos Magyar Statisztikai Tanács is.
Az első években meg kellett küzdeni az adatszolgáltatók közönyével, a statisztikai érzék hiányával. Az 1874. évi XXV. törvény a statisztika ügyének szervezéséről megadta a lehetőséget a kötelező statisztikai adatszolgáltatás elmaradásának szankcionálására. Az 1880. évi népszámlálást már egyéni laprendszer alapján bonyolították le. Ugyanebben az időben kezdődött az áruforgalmi statisztika kialakítása. Keleti Károly bő két évtizedes igazgatósága alatt megvetette a hazai hivatalos statisztika alapjait, és kialakította a hivatal nemzetközi kapcsolatait.
1892 tavaszán Keleti Károly meghalt. A hivatal igazgatójává Jekelfalussy József addigi aligazgatót nevezték ki, aki már Keleti mellett is részt vett a nagyobb munkákban. Irányítása alatt a hivatal kiadványai szakszerűbbé váltak. Megindult a Hivatalos Közlemények sorozata, melyben a statisztikai adatok egységes, áttekinthető formában, tudományosan feldolgozva kerültek nyilvánosságra. A sorozatot az 1890. évi népszámlálás kötetei nyitották meg, és nagy jelentősége volt az ekkor kiadott Helységnévtárnak is.
1889-ben a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi minisztérium szétvált, majd az önállóvá vált Kereskedelemügyi Minisztérium felügyelete alatt működik. 1929 után pedig a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt folytatja működését a hivatal, amely szakmai szempontokból aggályokat vet fel. 1892. május 30-án meghalt Keleti Károly, helyette Jekelfalussy József addigi aligazgatót bízták meg a statisztikai hivatal vezetésével. Jekelfalussy nevéhez fűződik a népszámlálási kiadványok, helységnévtárak, évkönyvek összeállítása, szerkesztése, illetve a későbbiekben a magyar statisztikát megreformáló második statisztikai törvény létrehozása. 1896-ban törvénycikk gondoskodott a hivatal végleges elhelyezéséről, amely az 1898-as építkezést követően a Keleti Károly u. 5-7. szám alatt található épületben működött a továbbiakban. 1928-ban felépült a mai Keleti Károly u. 18/a ill. 18/b épület, a költözés következtében a hivatali alkalmazottak munkakörülményei nagymértékben javultak.
A hivatal 19. századi történetét 30 évvel a minisztériumi ügyosztály létrehozása után, a Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatalról szóló 1897. évi XXXV. törvénycikk megalkotása zárta le.
Keletit igazgatóvá nevezték ki, szakteendőire független, de fegyelmi tekintetben a minisztériumnak alárendelten működhet. A hivatal működése 6 alkalmazott segítségével, Keleti lakásán indult meg (pontos cím: Aldunasor 20.).
A rendszeressé váló adatszolgáltatás, valamint az európai statisztikai életben való részvétel következtében szükségessé vált az önálló hivatallá tétel. Az európai hivatalokhoz képest nagyobb feladat volt a hazai statisztikai adatszolgáltatás intézményes működtetése, mert hazánkban nem állt rendelkezésre megbízható, feldolgozott anyag, hanem 151 törvényhatóság eredeti anyagát kellett feldolgozni.
Szervezeti felépítés[szerkesztés]
A hatáskör kitágulásával megnőttek a teendők is, ezért ideiglenes osztályok létrehozására volt szükség. A hivatal 1869-ben még hat fővel működött, 1884-ben pedig már 155-tel, ez alatt az idő alatt a kiadások mértéke is nominál értéken megtízszereződött. Az első világháború után 1917/18-ban ugrásszerűen nőtt a dolgozók száma, ekkor 470 fő volt az állományi létszám, a második világháború idejére pedig ismét majdnem megkétszereződött. A szervezeti felépítés sokszor átalakult a felügyeleti szerv, a hatáskörök, a vezetés változásával összefüggően, osztályok, majd ügykörök szerint működött a hivatal. Fontos kiemelni, hogy pl. 1937-ben az összes dolgozó száma 565 fő volt és ebből 240 a mezőgazdasági osztályon dolgozott, tehát a hivatal működésének figyelme eltolódott erre a területre.
A Hivatal működése a második világháború alatt[szerkesztés]
A második világháború idején a hivatali alkalmazottak egy részét katonai szolgálatra hívták, a feladatok átalakultak, ennek következtében ideiglenesen összevont osztályok alakultak és a statisztikai adatgyűjtések is akadoztak. Az akkori elnök, Dobrovits Sándor az óvóhelyről két felmérés megindítását is kezdeményezte. A háború alatt a hivatal központi épülete is megsérült, aminek következtében jelentős adatállomány veszett el, beleértve az adatgyűjtések anyagát. 1945 júniusában adatfelvételt készítettek a háború okozta károkról, majd 1948-ra helyreállt a működés.
1948-49 után[szerkesztés]
A pártdiktatúra és a közigazgatás szovjet típusú átszervezése a statisztikai hivatal működését is elérte. Ennek következtében az állomány nagyarányú cseréje zajlott le, illetve a hivatal célja átalakult: a politikai és gazdasági vezetés információellátása, az Országos Tervhivatal kiszolgálása. Ennek következményeként előtérbe kerültek a gazdasági jellegű kutatások. Péter György elnökségének köszönhetően a hivatal meg tudta őrizni viszonylagos stabilitását szervezeti és személyi szempontokból is.
Az 1950-es években[szerkesztés]
A gazdaságstatisztika túlsúlya jelentős maradt, ezt jól mutatja, hogy az állomány összesen 911 főjéből 163 a gazdasági hivatali részen, 126 az ipari főosztályon és 148 a mezőgazdasági főosztályon dolgozott. Ennek ellenpontja pl. az oktatási és szerkesztési főosztályán csupán 39 alkalmazott volt. 1952-ben területi szervek alakultak, amelyek a fővárosra valamint megyékre tagolódtak, ennek irányítását pedig a KSH valósíthatta meg, ami jelentős közigazgatási pozíciót biztosított számára, valamint a szakmai szempontok térnyerését is segíti.
Az 1960-as években[szerkesztés]
A gazdasági irány háttérbe szorulása figyelhető meg a társadalomkutatások javára, megnőtt az igény az elemzések készítésére, illetve a valós adatokra épülő információ szolgáltatására. 1963-ban mikrocenzust hajtottak vége, amely 1%-os lakossági mintát jelent, illetve időmérleg-felvétel is készült.
Az 1970-as éveben[szerkesztés]
Teret nyert az informatika illetve a digitális nyilvántartás. 1975-76-ban létrehozzák a ma is használatos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerét, a településstatisztikai adatbázisrendszert és az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszert. A hivatal működését azonban megnehezítették az 1970-es évek végén lezajló költségvetési megvonások.
Az 1980-as években[szerkesztés]
A költségvetési megvonások a hivatal működését veszélyeztették. A hivatali hierarchia tovább nehezítette a hatékony feladatellátást. A főosztályok autonómiája és érdekérvényesítő pozíciója megbénította a lehetséges szerkezeti megújulást, mindez a minőség romlását eredményezte.[forrás?] Ennek ellenére a ’80-as években mégis megvalósult néhány magasabb színvonalú adatfelvétel.
A rendszerváltástól napjainkig[szerkesztés]
Közvetlenül a rendszerváltozás után nem történt jelentős szervezeti és működési átalakítás, folytatódott a korábbi gyakorlat, de elindult az új statisztikai törvény előkészítése és a szakmai utánpótlás javulása. 1990-ben megalakult a Magyar Statisztikai Társaság.
Az 1990-es években[szerkesztés]
Az 1990-es évektől a FEOR, TEÁOR, SZJ rendszerek megújítása folyik.1992-ben együttműködő megállapodás ír alá az EUROSTAT-tal *[1]. 1993. április 27-én elfogadják a ma is hatályos statisztikai törvényt, amely kimondja, hogy a hivatal működése a kormány felügyelete alá tartozik és szakmailag önálló. 1998-ban megalakul a KSH ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézete.
A 2000-es években[szerkesztés]
2002-től a KSH-ban folyó adatgyűjtések összességükben megfelelnek az Európai Unió normáinak, kielégítik az európai minőségi követelményeket. A módszertani fejlődés felgyorsult, 2008-tól elérhetővé vált a kutatószoba, amely kutatási célú hozzáférést biztosít anonimizált mikro adatokhoz, illetve elérhetővé válik a módszertant bemutató metaadatbázis. 2011-ben a KSH kiépítette az elektronikus adatgyűjtési rendszert (ELEKTRA). Vukovich Gabriellát 2010. június 11-től 6 évre a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé nevezték ki.
Épülete[szerkesztés]
A Központi Statisztikai Hivatal palotaszerű főépülete a budai Rózsadomb lábánál emelkedik (II. kerület, Keleti Károly utca 5–7.), díszesen kiképzett főhomlokzata a Bimbó út és a Keleti Károly utca találkozásánál kialakított kis térre néz. Nyugati oldalán a Mechwart liget terül el. Az eklektikus stílusú épületet Czigler Győző tervezte.
1867-ben a statisztikai ügyosztály még csak öt főből állt; 1892-re a hivatali tisztviselők létszáma 50 főre duzzadt, az 1898. évi költségvetésben pedig már 64 fős létszámot irányoztak elő. Ugyanakkor a hivatal működésének első negyedszázada alatt kilencszer költözködött, mert önálló épülettel nem rendelkezett.
A palota felépítésére az 1896. évi XX. törvény adta meg a felhatalmazást. Erre a célra az akkor már felhagyott Klemm-féle téglavető telkének egy részét jelölték ki. A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal palotáját az egykori Oszlop utca (ma Keleti Károly utca) és Tudor utca (ma Buday László utca) kereszteződésében, 1896 októberében kezdték építeni és 1897. december 18-án ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének.
A főbejárattól széles, világos lépcsőház vezet fel az emeletekre. A főhomlokzat mögött az első és második emeleten egy-egy tágas tanácstermet, fölöttük a harmadik emeleten nagyméretű munkahelyiséget alakítottak ki. A központi épületrészből induló épületszárnyak egy nagy középső udvart zárnak közre, melyre széles, világos, zárt folyosók néznek. A keleti épületszárny földszintjén találhatók a könyvtár termei. A 140 helyiséget magában foglaló palota már a maga korában sem számított korszerű építészeti alkotásnak, de előnyére írják, hogy egyetlen udvarra néző hivatali helyisége sincs.
A 20. század második felében a hivatal részére további két épületet emeltek. Az egyiket közvetlenül a főépület mellé, a Buday László utcában, a másikat a szintén közeli Fényes Elek utcában.
Feladatai[szerkesztés]
- Statisztikai fogalmak, módszerek kidolgozása
- A központi állami statisztikai rendszerben sorra kerülő statisztikai adatgyűjtések elrendelése
- A kötelező és az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtések keretében befolyó információk feldolgozása és elemzése
- Adatok és elemzések szolgáltatása az állami szerveknek
- A társadalmi szervezetek, pártok, önkormányzatok, valamint a tudományos kutatás és a közvélemény statisztikai információs igényeinek kielégítése.
- Népszámlálások előkészítése és lebonyolítása, valamint az adatok feldolgozása és közzététele.
Működésének jogi alapjai[szerkesztés]
A statisztika jogi hátterét a statisztikai törvény határozza meg. Ennek igazodnia kell az ország politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaihoz, és egyben kifejezi a statisztikai tevékenység mindenkori fejlettségét és a statisztika társadalmi szerepének színvonalát is. A népszámlálások lebonyolításának jogi hátteréről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése rendelkezik, aminek értelmében népszámlálások végrehajtásáról külön törvénynek kell intézkednie. A népszámlálásról az 1999. évi CVIII. törvény, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról rendelkező 76/2000. (V.31.) kormányrendelet, valamint az 1993. évi CVIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján hozott rendeletek szólnak. A statisztikai adatgyűjtés alapvető szabályát, hogy egyedi adat csak statisztikai célokat szolgálhat, illetékteleneknek át nem adható, továbbá nyilvánosságra nem hozható, már az 1929. évi XIX. törvény is tartalmazta.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Múltban gyökerező jelen. Központi Statisztikai Hivatal portál. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
Források[szerkesztés]
- Hajós György: Czigler, a palotaépítő. Mérnökújság, 2005. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
- (1898) A Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal új otthona (PDF). Vasárnapi Ujság 45. évf. (2. szám), 23–26.. o. (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 22.)
- Dr. Lakatos Miklós: A Központi Statisztikai Hivatal szervezete és működése, 1867-2002
- A Központi Statisztikai Hivatal honlapja
További információk[szerkesztés]
- Statisztika.lap.hu – Linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
