Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl | |
Központ | Pécs |
Megyék |
Baranya Somogy Tolna |
Népesség | |
Teljes népesség | 952 982 fő +/- |
Népsűrűség | 67 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 14 169 km² |
Legmagasabb pont | Zengő, 680 m |
Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy és Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs.
Tartalomjegyzék
Közigazgatás[szerkesztés]
A dél-dunántúli régió járásai
Baranya megye
- Bólyi járás
- Hegyháti járás
- Komlói járás
- Mohácsi járás
- Pécsi járás
- Pécsváradi járás
- Sellyei járás
- Siklósi járás
- Szentlőrinci járás
- Szigetvári járás
Somogy megye
- Barcsi járás
- Csurgói járás
- Fonyódi járás
- Kaposvári járás
- Marcali járás
- Nagyatádi járás
- Siófoki járás
- Tabi járás
Tolna megye
Legnépesebb települések[szerkesztés]
|
Demográfia[szerkesztés]
- Lakosság: 952 982 fő (2009)
- 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
- 15-64 éves korig terjedő lakosság: 69%
- 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
- A KSH adatai alapján.
Növényzete[szerkesztés]
Szinte a teljes terület a Praeillyricum flóravidék része. A négy kivétel:
- a Villányi-hegység és a Zákány-őrtilosi dombság, mint a Nyugat-balkáni flóratartomány szigetei,
- a Drávamenti-síkság, ami az Eupannonicum flóravidék Titelicum flórajárásának része (más szerzők szerint a önálló, Dravense flórajárása), valamint
- a Duna völgye, ami a ugyancsak az Eupannonicum flóravidék Colocense flórajárásának része.
Turizmus[szerkesztés]
A dél-dunántúli régió területe megegyezik az Dél-Dunántúl turisztikai régióval, kivéve Somogy megye északi, Balatonmenti területét, amely a Balaton turisztikai régióhoz tartozik.
Baranya megye
Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, a világörökség részét képező ókeresztény sírkamráival, középkori és török kori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Victor Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Kelet-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye legjelentősebb kulturális eseménye a mohácsi busójárás, melyen a hagyományos maszkás busók felvonulása, közönség szórakoztatása mellett láthatóak a helyi sokác (horvát) közösség szokásai (néptánc, népdal éneklés, tambura zenekarok előadásai) és számos hagyományos ugyanakkor látványos attrakció. A turisztikai programjai között említésre méltóak még az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.
Lásd még: Baranya megye turisztikai látnivalóinak listája
Somogy megye
A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, Kaposvár, a megyeszékhely látnivalói, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a megye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék. Különleges élményt kínál a szántódi uradalmi majorság, a kaposmérői Völgy (ősmagyar jurta és lovasíjász-bemutató), a somogyvámosi Krisna-falu és a megye három kisvasútja (mesztegnyői erdei vasút, a kaszói kisvasút, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút). A megye múzeumai közül megemlíthető például a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a niklai Berzsenyi-kúria vagy a göllei Fekete István Emlékház.
Lásd még: Somogy megye turisztikai látnivalóinak listája
Tolna megye
Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők (Gemenc, Gyulaj), a Sárköz vidékének népművészete és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.
Lásd még: Tolna megye turisztikai látnivalóinak listája
Lábjegyzet[szerkesztés]
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)