Szenna (Somogy megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szenna
A szennai falumúzeum
A szennai falumúzeum
Szenna címere
Szenna címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Salamon Gyula (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7477
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 772 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szenna (Magyarország)
Szenna
Szenna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 17° 44′ 01″
Szenna (Somogy megye)
Szenna
Szenna
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenna témájú médiaállományokat.

Szenna község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Földrajzilag a Zselic része, Kaposvártól 8 km-re délnyugatra terül el. Területének egy része a Zselici Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Története[szerkesztés]

A 16. századi oklevelek Zana, illetve Zenna írásmóddal is említik, a kaposvári vár tartozékaként. 1715 körül a terület az Esterházy család birtokába került. A reformáció terjedésével a falu lakosai először evangélikusok voltak, majd csatlakoztak a reformátusokhoz. Első templomuk az 1600-as években épült. A két világháború között a község gazdagnak számított, de a földterület szűkössége miatt csak intenzív szarvasmarhatartást folytatott, fát árult és fuvarozni járt. Ekkor váltak híressé a Szennán nevelt csikók.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67%-a magyarnak, 5% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (32,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,5%, református 16,6%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 9,4% (40,8% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei, épületei[szerkesztés]

A nemzeti összetartozás emlékműve

A település központjában szabadtéri néprajzi múzeumot állítottak fel, amely skanzen – lévén egy élő falu közepén hozták létre – egyedülálló Magyarországon. 1975-ben elkezdett munkálatai végeztével 1978-ban nyílt meg, azóta fokozatosan bővül. A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott.

Református templomát a 18. században építettek. Az épület kazettás síkfödémje egyedülálló népi motívumokkal ékesített, a régióban páratlan.

2006-ban PPP finanszírozási megoldással, állami támogatással korszerű sportcsarnokot emeltek a községben.

A helyi általános iskola Fekete László volt helyi tanító, néprajzkutató[4] nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Újra Salamon Gyulát választották a szennaiak. Sonline, 2018. december 3. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szenna Helységnévtár
  4. http://www.szenna.hu/diszpolgarok.html[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]