Csököly
Csököly | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jakab Csongor (független)[1] | ||
Irányítószám | 7526 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1068 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 17′ 59″, k. h. 17° 33′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 59″, k. h. 17° 33′ 31″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csököly témájú médiaállományokat. |
Csököly község Somogy megyében, a Kaposvári járásban. Terület: 2984 ha.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagyatádtól északkeletre, Gige és Kisbajom közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Csököly nevét 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1382-1383-ban Chukul, 1466-ban Chekel alakban írták. 1466-ban a veszprémi püspökség birtoka volt, majd 1536-ban Pekry Lajos volt birtokosa. Az 1565-1566. évi török kincstári fejadójegyzékben Csokol alakban fordult elő, 45 házzal. 1598-1599-ben és az 1660. évi pannonhalmi tizedjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1715-ben 57 háztartását írták össze, a mikor a hozzátartozó Jákó-, Kisasszond- és Korpád-pusztákkal együtt a veszprémi püspökségé volt.
1798 áprilisában a községben lakott Csokonai Vitéz Mihály Kis Bálint lelkésznél. Megbetegedett, és hetekig ágyban feküdt. Erről részletesen olvashatunk a Somogyi Kázus című verséhez kapcsolódóan, Répay Lajos tollából.[3] Itt és a szomszédos Hedrehelyen kezdte el írni „Dorottya” című vígeposzát.
A település 1817. október 10-én országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.
A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.
1910-ben 1721 magyar lakosa volt. Ebből 403 római katolikus, 1300 református, 16 izraelita volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,7%-a magyarnak, 25% cigánynak, 1,2% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 19,8%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 5,4% (3,4% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu egyik nevezetessége a „fehér gyász”, melynek fő jellegzetessége a fehér színű női gyászruha viselete. A csökölyi szőtteseknek egyik sajátos díszítésmódja volt a sáfrányos sárgítás. A sáfrányos ruha a gyászolókat és az öregeket illette.[5]
- Református temploma 1856-ban épült.
- Szent Mártonról elnevezett római katolikus temploma 1760-ban épült, oltárképét Szoldatics Ferenc festette 1854-ben.
- Csököly környéke Magyarország legfontosabb epertermesztő vidéke.[6] A falu lakosságának jelentős része foglalkozik a gyümölccsel, még eperpálinkát is főznek,[7] és eperfesztivált is rendeznek.[8]
Források[szerkesztés]
- ↑ Csököly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ http://www.gige.hu/csokonai.doc
- ↑ Csököly Helységnévtár
- ↑ Magyar néprajzi lexikon
- ↑ Hódít a csökölyi eper. [2012. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ A Csökölyi Pálinka Manufaktúra honlapja. [2015. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
- ↑ Meghívó a 2012-es eperfesztiválra (DOC). (Hozzáférés: 2013. május 23.)
További információk[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- A fehér gyászról
- Csököly a Via Sancti Martini honlapján
- Gőgös bácsi, a kocsmáros lett Szent István Az Origo.hu cikke a Kismagyarország sorozat részeként (2013. szeptember 21.)