Somogy vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Somogy vármegye
(11. század1950)
[[ Somogy vármegye címere]]
[[ Somogy vármegye
címere]]

Központ Somogyvár, Kaposvár
Népesség
Népesség 326 835 (1891)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület6 675  km2
Térkép
Somogy vármegye térképe
Somogy vármegye
térképe
Somogy vármegye domborzati térképe
Somogy vármegye
domborzati térképe
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye
témájú médiaállományokat.
Somogy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Somogy vármegye (németül Komitat Schomodei; latinul Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Somogy megye területe nagyrészt megegyezik vele.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területe nagyrészt síkság, bár keleten található volt pár dombság, azonban ezek magassága nem haladta meg a 300 m magasságot sem. A vármegye vizekben aránylag gazdag volt: a vármegyén át folyt Dráva, a Kapos, valamint megemlítendő a Kárpát-medence legnagyobb tava, a Balaton, amely közigazgatásilag akkor a vármegyéhez tartozott. Északról Zala és Veszprém vármegyék, keletről Veszprém, Tolna és Baranya vármegyék, délről Horvát-Szlavónország, nyugatról pedig Zala vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Somogyvár központtal.[1] A hajdani időkben Somogyország néven is emlegette a hagyomány. Lehetséges, hogy a Somogyország alatt értett terület magába foglalt még szlavóniai vidékeket is.

Somogy vármegye kapott először István királytól címert és pecsétet. Magyarok mellett horvátok, németek és szlovénok is éltek a területén. Azon kevés vármegyék közé tartozott, amelyeket nem érintett trianoni békeszerződés. A mai Somogy megye az 1950-es megyerendezés során alakult ki, Siófok ekkor került ide, viszont Szigetvár és környéke Baranya megye része lett.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1891-ben 326.835 lakos volt, ebből

Közigazgatás[szerkesztés]

Járások[szerkesztés]

A megye járásai felosztása 1712-ben három járásra volt tagolva: Kanizsai járás, Kaposi járás, Szigeti járás. 1753-tól a járási felosztás a következőképpen módosult: Igali járás, Kanizsai járás, Kaposi járás, Szigeti járás. 1800 tól a következő közigazgatási felosztás volt érvényben: Babócsai járás, Igali járás, Kaposvári járás, Marcali járás, Szigeti járás. 1840-től a Babócsai járás, Igali járás, Kaposvári járás, Központi járás, Marcali járás, Szigetvári járás néven volt felosztva. 1870-től a járások felosztása a következő volt a megyén belül: Csurgói járás, Igali járás, Kaposvári járás, Lengyeltóti járás, Marcali járás, Szigetvári járás, Tabi járás. 1896-tól a megye járási felosztása 9 járásra tagolódott: Barcsi járás, Csurgói járás, Igali járás, Kaposvári járás, Lengyeltóti járás, Marcali járás, Nagyatádi járás, Szigetvári járás, Tabi járás.[2]

A vármegye középkori eredetű négyes járási felosztása helyett a 19. század második felében nyolc járás alakult ki, melyekhez 1896-ban egy kilencedik csatlakozott. A járásoknak 1886 után lett állandó székhelyük. Ez a beosztás ‑ a járáshatárok kisebb módosításaitól eltekintve ‑ változatlan volt 1950-ig.

Város[szerkesztés]

Somogy vármegyéhez egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben viszont törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez.

Főispánjai[szerkesztés]

Somogyi kislány
Név Időszak
Patachich Sándor 1740-1747
Batthyány Károly József 1747-1772
Sigray Károly 1772-1785
Széchényi Ferenc (királyi biztos) 1785-1786
Splényi József (királyi biztos) 1786-1790
Sigray Károly 1790-1798
Széchényi Ferenc 1798-1811
Teleki László 1811-1821
Sigray József 1822-1830
Mérey Sándor 1831-1845
Czindery László 1845-1848
Sárközy Albert 1848-1849
Jankovich László 1860
Mérey Károly 1861
Jankovich László 1865, 1867-1886
Domahidy Elemér 1903-1906
Tallián Béla 1886-1892
Tallián Gyula 1893-1906
Kapotsfy Jenő 1906-1910
Makfalvy Géza 1910-1917
Széchényi Aladár 1918-1919
Svastics Nándor (kormánybiztos) 1919
Sárközy György 1920-1926
Keresztes-Fischer Ferenc 1926-1931
Szapáry Lajos 1931-1935
Igmándy Hegyessy László 1935-1938
Nagybarcsai Barcsay Ákos 1938-1939
Széchényi Endre 1939-1944
Szathmáry Lajos 1944-1945
Vidovics Ferenc 1945-1946
Fekete Tibor 1946-1947
Bobánovics Jenő 1947-1950

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2 
  2. Somogy járásai. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 14.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]