Somogyvár

	Somogyvár
	A Szent Egyed apátság romjai
	; Somogyvár címere
	; Somogyvár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Gyurákovics László (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8698
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	1756 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	32,53 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	52,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Somogyvár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 34′ 56″, k. h. 17° 38′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 56″, k. h. 17° 38′ 45″
	Somogyvár Pozíció Somogy megye térképén
	Somogyvár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyvár témájú médiaállományokat.

Somogyvár község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy megyében, Lengyeltótitól délre, Lengyeltóti, Öreglak, Pamuk, Osztopán és Somogyvámos közt fekvő település.

Vonattal megközelíthető a Kaposvár–Fonyód-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A település már a bronzkorban is lakott volt. A történelmi hagyomány szerint a Somogyi hercegséget öröklő Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A közeli Kupa-várhegyen végzett ásatások során egyértelműen bizonyították, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. A király által Franciaországból behívott bencés szerzetesek számára 1091 és 1095 között építtetett apátság a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt. Hozzávetőleg 2,5 hektáron terült el lombardiai román stílusban építve. Az apátság szerzeteseit a Saint-Gilles-i apátság küldte Magyarországra. Valamennyien franciák voltak, s az alapítás után is még hosszú időn át minden barátot Franciaországból küldtek ide. Az apátságban a középkor jelentős kultikus és kulturális központja alakult ki, s az 1220-as évektől már hiteleshelyi levéltárként is működött. A királyi birtokon létesített épületegyüttes egyúttal ispánsági központ volt, azaz a vármegyeszékhely szerepét is betöltötte. A somogyvári királyi vár 1163-tól gyakran szerepelt okleveleinkben. A 13. század végén Henrik fia Miklós foglalta el, akitől rövid idő után III. András király szerezte vissza. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben királyi városként adományozta Marczali Miklósnak és Dénesnek. Ekkorra a vár már romos állapotba került, a Marczaliak sem építettek újjá, és ezután sem szerepel okleveleinkben.

Az 1474-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Báthoriakat iktatták be Somogyvár település és tartozékainak birtokába, melyre 1495-ben királyi adományt is kaptak. Később az enyingi Török család birtokába került a terület.

A kolostort és a templomot hozzávetőlegesen a 16. század első feléig használta a rend. A török veszély erősödésével, a mohácsi vereség után végvárrá kezdték átépíteni a templomot és a kolostorépületet. A főkapukat, ablakokat befalazták, a templomtornyokból bástyákat alakítottak ki. A nyugati homlokzat elé egy kisebb őrtorony épült. Az 1543-ban ideérkező török csapatok azonban megostromolták és kifosztották az apátságot. A szerzetesek később nem tértek vissza. A törökök erődítményül használták az épületeket, majd az egykor pompás kolostorépület és a hatalmas templom lassan az enyészeté lett.

A török megszállás idején szerb határőröket (iflákokat) telepítettek le a településen, akik az őslakosokkal szemben kedvezményekben részesültek. A törökök kiűzése után, 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek nyerte adományul a települést, amely egészen a 20. századig a család birtokában maradt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"SOMOGYVÁR: Horvát falu Somogy Várm. földes Ura G. Szécsényi Uraság, lakosai katolikusok, jobbára magyarúl is beszéllnek, fekszik Marczalihoz 3 órányira, ’s ehez az Uradalomhoz tartozik, határos vele a’ Várallyai puszta, melly közönségesen Hegyesdnek hivattatik. Hajdan itten vala Kupa Hertzegnek Vára; erős, és tágas vóltát sántzai bizonyíttyák; némelly üregeiből a’ lakosok pintzéket tsináltak, mély kúttyai már bétőltettek, egy közzűlök ez előtt mintegy 30 esztendővel. Sok jelekből lehet itélni hajdani fényét, ’s nagyságát. Már most a’ hol Kupa Hertzeg országlott, szőlőkkel van béűltetve, ’s bús tsendesség van, a’ hajdani pompás udvari zsibongás helyett. Mezeje 2 osztálybéli, szántóföldgye, erdeje, réttye elegendő van; szőleji silány bort teremnek; vagynak jó malmai is." 			
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

1914-ben Somogyvárnak 2299 római katolikus vallású lakosa volt.

1972-ben kezdték meg az apátság régészeti feltárását Bakay Kornél régész vezetésével. A munkálatok közel két évtizedig tartottak. Az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.

A Széchenyi-kastély főbejárata

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 8,1% cigánynak, 1,8% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 4,2%, evangélikus 1,1%, felekezet nélküli 6,2% (22,2% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Egyed bencés apátság romjai (felszentelve: 1091-ben)
Széchenyi-kastély
Szentesica forrás
Műemlék római katolikus templom (1842), amelynek orgonája (egy országosan is egyedülálló, kétmanuálos, tizenhatregiszteres König-orgona) 2015-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse díjat is.^[4]