Bélavár
Bélavár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Somogy | ||
Járás | Barcsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pápa László (független)[1] | ||
Irányítószám | 7589 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 342 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 010″ | |||
Bélavár weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bélavár témájú médiaállományokat. |
Bélavár egy község Somogy megyében, a Barcsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagyatádtól délnyugatra, a Dráva mellett, Vízvár és Tarany közt fekvő település. Vonattal elérhető a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
Bélavár nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először egyházas helyként. Itt a Dráva mellett egykor vár is állt, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei itt értekezletre gyűltek össze. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokában volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő, ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt nagyobb birtoka.
1866-ban és 1877-ben a község fele része leégett.
Bélavár vára[szerkesztés]
A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye azonban nem volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Bélavár maradványai
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bélavár települési választás eredménye, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Bélavár Helységnévtár