Sántos
| Sántos | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Járás | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Antalné Keresztes Mária Margit (független)[1] |
| Irányítószám | 7479 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 536 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 46,22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sántos
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 17° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 38″, k. h. 17° 52′ 57″ | |
Sántos
Pozíció Somogy megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sántos témájú médiaállományokat. | |
Sántos község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvár közvetlen közelében, a 66-os főúton. Ha észak (Kaposvár) felől[3] közelítik meg a községet gyakorlatilag itt lépnek be a Zselicségbe, tehát a Zselic kapuja.
Valamikor tipikus egy utcás község volt, ma 3 utcája van. A 66-os útra épült a Fő utca, a falu déli végénél erről az utcáról nyílik a kelet-nyugati fekvésű Magyar utca (korábban, a „keresztelése” előtt Csutás utcának csúfolták, mivel az utcát szilárd burkolat nem fedte, a megfelelő közlekedés érdekében kukoricacsutával fedték le). A falu északi végén nyílik az Új utca. Nevéből is sejthető, ez a község legfiatalabb utcája. Párhuzamosan fut a 66-os úttal, oda két helyen is betorkollik.
Története[szerkesztés]
Sántos nevét csak a törökök kiűzése utáni korszaktól kezdve említik az oklevelekben.
Egy 1703 előtti időből való összeírás szerint puszta és Festetics Pál birtoka volt. 1715-ben 7 háztartást írtak benne össze és ekkor felerészben Festetics Pál, felerészben pedig gróf Esterházy József birtoka volt és 1733-tól az újabb korig a herceg Esterházy-féle hitbizományé volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 531 lakosából 512 magyar, 16 német volt. Ebből 523 római katolikus, 5 református volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (27% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 3,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 15,3% (37,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
Kis, és relatív fiatal település lévén sem komoly tradíciói, sem nagy múlttal rendelkező épületei nincsenek. Az egyetlen régi középület a harangláb, amely eredetileg, a környék más kistelepüléseihez hasonlóan magában, kápolna, vagy templom nélkül épült. Ám a sántosiak templomot építtettek hozzá, melynek alapkövét Göncz Árpád, az ország akkori köztársasági elnöke a helyi elöljárókkal együtt tette le. Sántoson nyílt meg az országban az első Posta ügynökség, amely mind a mai napig üzemel. A környékbeli falvak közül elsőként itt vezették be a vezetékes földgázt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sántos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 61-es főút felől.
- ↑ Sántos Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Sántos község hivatalos honlapja
- Adatok az etnodemográfiai adatbázisból
- Sántos a helységnévtárban[halott link]
- A Zselica Szövetség oldala
